1795-től 1918-ig Lengyelország nem volt önálló állam, területén a Habsburg Birodalom, Poroszország és Oroszország osztozott. A felosztó hatalmak a lengyelek oktatásának korlátozására irányuló politikát folytattak. Különösen bonyolult volt a helyzet a porosz részen, ahova Poznań is tartozott. A porosz hatalom nem volt érdekelt a lengyelek oktatásában, és a kultúrához való hozzáférést is korlátozták. 1871 után igyekeztek módszeresen németesíteni a területet, és megteremteni a német egységet. Otto von Bismarck kancellár próbálta egyesíteni a német területeket, amilyen gyorsan csak lehetett. A lengyel társadalom elitje, különösen az arisztokraták és a feltörekvő értelmiségi réteg, megpróbált lehetőséget teremteni a lengyelek számára a kultúra és tudás eléréséhez. Támogatták a lengyel nemzeti kultúra fejlődését, anyagilag a lengyel művészeket. Meg akarták őrizni a történelmi emlékeket, fenn akarták tartani a lengyel hagyományokat, fejleszteni a műveltséget. Az a remény éltette őket, hogy Lengyelország visszanyeri a függetlenségét, és akkor szüksége lesz művelt polgárokra.

A fenti célokért küzdők közt volt Edward Raczyński gróf, egy jelentős, gazdag és széles körben tisztelt nemesi család tagja, akinek a befolyása messze túlmutatott a lengyel területeken. Testvére, Atanazy például porosz diplomata volt, aki kiváló összeköttetésekkel rendelkezet számos európai udvarban. Edward Raczyński az élet és a tudomány számos területe iránt érdeklődött. Jótékonykodott és támogatta a művészeteket, de hozzájárult a higiéniával kapcsolatos tudás bővítéséhez is. Ő finanszírozta a város vízellátó rendszerét. Az 1820-as években úgy döntött, hogy alapít egy nyilvános könyvtárat, ami mindenki számára hozzáférhető lesz. Poznań központjában vásárolt egy telket, és egy óriási épületet épített rajta, hivatalosan a saját palotáját. A porosz hatóságok az építkezés végéig nem tudták, hogy a gróf a palotájában egy nyilvános könyvtárat akar létesíteni, vagy legalábbis szemet hunytak felette. A könyvtár a Louvre keleti homlokzatának mintájára épült, és 1829-ben nyitotta meg kapuit. Edward Raczyński saját kezűleg írta meg a könyvtár szabályzatát, amelyben a birtokai jövedelmeinek egy részét a könyvtárra hagyta, hogy fenn tudja tartani magát az intézmény. Úgy határozott, hogy a könyvtárat mindenki használhatja, személytől, anyagi helyzettől, nemzetiségtől vagy vallástól függetlenül.

A könyvtár gyűjteményét szintén Edward Raczyński alapította. A porosz hatalom által feloszlatott szerzetesrendek könyveiből is vásárolt a könyvtár számára. Felesége, Konstancya Raczyńska szintén vásárolt könyveket az intézménynek a magánvagyonából. Raczyński gróf szerette volna, ha a könyvtár egyfajta kulturális központtá válik, Új Athénnak nevezte. Új szárnyat kívánt építeni az intézményhez, amelyben múzeum és művészeti galéria nyílt volna testvére, Atanazy jelentős művészeti gyűjteményéből, de ez nem valósult meg. 1845-ben bekövetkezett halála után a Raczyński család fokozatosan elveszítette az irányítást a könyvtár felett, a működést először a poroszok, majd a németek akadályozták.

1918-ban Lengyelország visszaszerezte függetlenségét. A könyvtár 1924-ben a város fenntartásába és irányítása alá került. A II. világháború során, 1945-ben a könyvtárat támadás érte, és a könyvgyűjtemény nagy része elveszett: a 150 ezres gyűjteményből csak 19 ezer élte túl, de szerencsére a legértékesebb darabok megmenekültek. Az 1950-es években felújították a történelmi épületet, és városszerte kiépült a fiókkönyvtárak hálózata – az 1980-as évekig 62 fiókkönyvtár jött létre. 2013-ra készült el az új épületszárny. A régi épületben megszüntették a központi kölcsönzőkönyvtárat és raktárat, valamint a gyűjteményt áthelyezték az új épületbe. A régi szárnyat ez után modernizálták, 2022-ben nyitották meg újra a közönségnek.

A régi épületben kapott helyet a zenei- és művészeti részleg, az olvasóterem, konferenciatermek, az irányítás és az irodák. A háromszintes új épületszárnyban található a könyvkölcsönző, a folyóirat olvasóterem, az olvasótermek, a művészeti galéria, a különleges gyűjtemények részlege és a hozzá tartozó olvasóterem, a számítástechnikai részleg, az archívum, pihenő és beszélgető rész, a kávézó és az ételautomaták, a ruhatár és a csapatmunka végzésére kialakított helyiségek. A könyvtárhoz tartozik még 35 fiókkönyvtár, 11 könyvkölcsönző automata és három múzeum: az Iłłakowiczówna Emlékház, a Henryk Sienkiewicz Irodalmi Múzeum és J. I. Kraszewski Emlékház.

A Henryk Sienkiewicz Irodalmi Múzeum 1978. június 10-én nyitotta meg a kapuit Ignacy Moś (1917‒2001) kereskedő, műgyűjtő, a Sienkiewicz család barátja magángyűjteményéből. A 2000-nél is több kiállítási tárgyból álló gyűjteményben megtekinthetők az író kéziratai, levelezése, fényképek, első kiadású művei, a műveinek több külföldi fordítása és a Sienkiewicz művei által ihletett alkotások.

A Józef Ignacy Kraszewski Emlékház 1986-ban nyitott meg Marian Walczak (1926‒1987) vállalkozó és művirág készítő adományának köszönhetően. A gyűjtemény Józef Ignacy Kraszewski lengyel író, újságíró, történész, kiadó, festő és zenész közel 3000 kötetnyi, 19. és 20. századi kiadású művéből, fényképekből és műtárgyakból (szobrok, érmek, grafikák) áll. A gyűjtemény legfontosabb része a „Kraszewski szekrény”, melyet a művész kapott ajándékba írói pályafutása 50. évfordulójára.

A Kazimiera Iłłakowiczówna Emlékház abban az épületben található, ahol a lengyel költő, prózaíró, drámaíró és műfordító 1948-tól 1983-ban bekövetkezett haláláig élt. A múzeum 1984-ben nyitotta meg kapuit. A kiállításban megtekinthetők a bizonyítványai, az általa nyert díjak és műtárgyak, a levelezéseinek és iratainak másolata és első kiadású művei. A tárgyak között megtalálható az indexe és a halotti maszkja is. A kiállítás másik része egy szoba, amelyben a költő lakásának megmaradt berendezései láthatók: bútorok, festmények, könyvek és mindennapi használati tárgyak.

A könyvtár a helyi önkormányzat kulturális intézménye, de jogi értelemben független. Közel 240 alkalmazottja van: könyvtárosok, könyvelők, az adminisztrációval és a hirdetéssel foglalkozó emberek, a gyűjtést és a feldolgozást végzők, számítógépes szakemberek, a különleges gyűjtemény dolgozói, valamint a múzeumok alkalmazottjai. A költségvetése jelenleg 36 millió złotyi, amiből 32 millió złotyi Poznań városának támogatása. Az egyéb források közé tartoznak a könyvtár bevételei (a helyiségek bérleti díja, bírságok a késedelmes könyvekért, fénymásolás, szkennelés) és külső források: EU-s támogatások, a Norvég Mechanizmus támogatásai, a Kulturális Minisztérium támogatásai és magánadományok. 2003-ban majdnem 71 ezer olvasójuk volt, akik 1,4 millió könyvet kölcsönöztek, a látogatások száma több mint 600 ezer. A könyvtár állománya közel 2 millió kötet, minden lakosra 3,4 kötet jut.

A könyvtári munka gyűjtésből és feldolgozásból áll. Figyelik a piacot, a kiadókat, a nagykereskedőket, az új kiadásokat és hirdetéseket. Vásárolnak könyveket, filmeket, hangoskönyveket és folyóiratokat. Figyelik az aukciókat, ahol a különleges gyűjtemények számára vásárolnak könyveket, fényképeket, térképeket és könyvjelzőket. Feldolgozzák őket, és a megfelelő részlegre szállítják. Részt vesznek az oktatásban is. Vannak programjaik óvodások, iskolások és egyetemisták számára egyaránt: könyvtári órák, műhelyek, szakmai gyakorlatok és szakmai együttműködések. Tartanak órákat nyugdíjasoknak, például számítástechnikai kurzusokat. A könyvtári túrák minden érdeklődő számára elérhetők, kérésre idegen nyelven is.

Tartanak továbbá irodalmi találkozókat, könyvbemutatókat, műhelybeszélgetéseket, és rendeznek kiállításokat is. Megrendezik „A könyv emberei” fesztivált. Vannak versenyeik és irodalmi díjaik, mint a „Borostyán pillangó”, a „Poznańi sorozatok”. Megrendezik a múzeumok és könyvtárak éjszakáját, különböző téli és nyári programokat a város lakóinak. Felolvasóesteket, könyvklubokat, koncerteket, táncos eseményeket szerveznek. Legutóbb a könyvtárban úgynevezett „csendes diszkót” tartottak, amitől ugyan tartottak eleinte, de a tánctanároknak köszönhetően egy jól sikerült rendezvény lett. A Nyugdíjas keddek programsorozatuk különösen népszerű.

Együttműködnek a brnoi, a bergeni és számos lengyel könyvtárral, szívesen vennék az együtműködést a győri könyvtárral is. Képzéseket és tanulmányutakat szerveznek. 1968 óta tudományos könyvtárként működnek. Konferenciákat rendeznek, születnek tudományos és ismeretterjesztő munkák a gyűjteményekről, történelemről és irodalomról, kiadják a Winieta magazint. Könyveket adnak ki a „Labirynt” gyűjteményből Przemysław Byystrycki gondozásában. A könyvtárhoz tartozik 11 könyvkölcsönző automata, amelyet a város olyan részeiben helyeztek el, ahol nincsenek fiókkönyvtárak. A 2023-as évben 34 ezer kölcsönzés és visszavétel történt az automatáknál, körülbelül ötezer olvasó használja. Az idősebbek és a fogyatékkal élők számára elérhető a könyvfutár szolgáltatás, házhoz viszik a könyveket számukra. A látássérültek számára készült könyvek és hangoskönyvek nagy számban elérhetők a könyvtárban, illetve hallássérülteknek is szerveznek programokat.

Mint minden könyvtárnak, a Raczyński Könyvtárnak is szembe kell néznie a jelen kihívásaival. 2025 szeptemberétől – hála a Nemzeti Olvasó Programnak és a Nemzeti könyvtárnak – bevezetik az Alma rendszert és az Omnis keresőalkalmazást, ami talán a legmodernebb könyvtári rendszer napjainkban. Folyamatosan digitalizálják az értékes, régi gyűjteményeket. A szomszédban zajló háború miatt tervet készítenek arra az esetre, ha veszély fenyegetné az országot, és menekíteniük kell az értékes gyűjteményeket, remélve, hogy soha nem kell őket alkalmazni. Meg kell küzdeni a növekvő fenntartási költségekkel, és fejlesztéseket kell végrehajtani ezen kiadások csökkentése érdekében. A könyvtárak és könyvtárosok funkcióinak és feladatainak gyors változásához is alkalmazkodni kell, mint ahogy a népesség változásához. A lakosság egyre öregszik Poznańban is, nem véletlen, hogy több nyugdíjasokhoz szóló programot szerveznek. Nehéz a fiatalokat bevonzani a könyvtárba, annak ellenére is, hogy sok egyetemista látogatja a könyvtárat, de a helyi fiatalok annyira nem aktívak. Bár 71 ezer olvasójuk van, a közel 550 ezres lakossághoz mérten még van hova fejlődniük.

Végezetül Katarzyna Kamińska felhívta a figyelmet a könyvtárukban található magyar vonatkozású dokumentumra, mint Ortelius Magyarország térképe és egy másik 1658-ból, a Novus Atlas Absolutissimusból; Báthory István 1585. február 20-án, Varsóban kelt oklevele és néhány levele Mikolaj Krzysztof Radziwillnek; egy magyar kötésű könyv a 16. század elejéről, melyet Lucas Coronensis készített Budán; Pertrus Albinus De Sigetho Hungariae propugnaculo című, 1587-es műve, melyet a szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak (1508‒1566) dedikált. A gyűjteményben szabadpolcon 1449 lengyel nyelvű, magyar irodalomról szóló könyv érhető el, és 51 magyar nyelvű könyv van az olvasóteremben. Többek között Márai Sándor, Kertész Imre vagy Nádas Péter munkái is olvashatók lengyel nyelven a könyvtárban.

Bartha Annamária
Fotók: Bartha Annamária, Takács Krisztián

Fotógaléria: A poznańi Raczyński Könyvtár bemutatkozása a 23. Győri Könyvszalonon

Bartha Annamária fotói

16 kép