Balassi Bálint a 16. századi, három részre szakadt Magyar Királyság egyik leggazdagabb főúri családjába született a Felvidéken. Költő volt és katona – tanult Nürnbergben, bejárta a Felvidéket, Erdélyt, élt Krakkóban, eljutott a Balti-tenger partjára. Életének 40. évében, Esztergom ostrománál érte a halál. Mindezt a kalandos életutat követte végig optikájával Szabó Béla fotóművész (EFIAP, E-MAFOSZ/G, Hon-ES-ÖGPh, MFSZ). Az elkészült csodálatos fotókból a 23. Győri Könyvszalon bevezető eseményeként rendeztek kiállítást, amelyet Kőszeghy Péter irodalomtörténész, Balassi-kutató nyitott meg, miután a közönség meghallgathatta felvételről Balassi Bálint Egy katonaének című alkotását Kátai Zoltán énekmondó előadásában.

„Oly képeket láthatunk most itt a kiállításon, amelyek világa Balassi életének különböző eseményeit idézik fel” – lépett a mikrofonhoz Kőszeghy Péter, majd így folytatta: „A mitológia szerint mindig kell első költő és … Balassit joggal nevezhetjük a kezdetnek.” A meghívott irodalomtörténész, művelődéstörténész, könyvkiadó, főiskolai tanár teljes egészében felfedte a közönség előtt a magyar irodalom első klasszikusának életútját, igazi érdekességekkel fűszerezve, tévhiteket oszlatva el, „nem illő” kontextusokat világítva meg.

„Én nem író vagyok, nem költő vagyok, én a fényképek nyelvén beszélek” ‒ mondta el Szabó Béla kiállításának megnyitóján, arra a kérdésre pedig, hogy „Miért éppen Balassi?”, a csodálatos képek mellé kifüggesztett önvallomás-magyarázat szolgál válaszul: „A National Geographic egy régebbi számában találkoztam egy japán fotográfus képanyagával, aki a leghíresebb haikuköltő életének nyomába eredt a szigetországban. Megfogott. Jó évtizede annak, hogy egy alkalommal, amikor Villányi László költőnél jártam, beszélgetés közben mutatott egy könyvet, amelyben a fotográfus egy híres – ha jól emlékszem, francia – irodalmár életének fontos helyszíneit járta végig fényképezőgépével. Elgondolkodtatott.

Miért éppen Balassi? Lehel indok, hogy ő az első, magyar nyelven alkotó költőnk, akinek fennmaradtak művei. Az irodalomtörténet a magyar nyelvű líra megteremtőjének tartja. Lehet indok, hogy katona volt, aki részt vett a törökök ellen viselt végvári harcokban. Lehet indok, hogy jelentős főnemesi család sarja, amelynek nevét egy városunk a mai napig őrzi. Megragadták a képzeletemet utazásai, az, hogy lóháton bejárta Közép-Európát: Észak-Magyarországot a mai Szlovákiát, Erdélyt, Lengyelország jelentős részét, de eljutott Nürnbergbe, megfordult Ausztriában és Csehországban is. Mindig is érdekelt, hogy amit napjainkban látunk, az utak, városok és várak, milyenek lehettek több száz évvel ezelőtt. Hogyan lehetséges, hogy ami számunkra ma már csak félreeső helynek tűnik, valamikor jelentős várnak adott otthont.

Szeretek utazni, új helyeket, a történelmi események helyszíneit felfedezni. Eszközöm a fényképezőgép, vizuálisan mesélem el történeteimet. Van úgy, hogy az érdeklődési területek, az ambíciók és a megfelelő eszközök egymásra találnak. Nos, ezért éppen Balassi. Bízom benne, hogy a képek segítségével sikerül a ma embere számára kicsit közelebb hozni, hozzáférhetőbbé tenni a több évszázaddal ezelőtt élt költőt és alkotásait.”

Szabó Béla számára „a FOTOGRÁFIA se nem munka, se nem hobbi, kikapcsolódás, hanem egy életforma. Hivatásos fotográfus és autonóm alkotó vagyok.” Korábban munkatársa volt a Kisalföld (1986‒1991), a Nyugati Hírlap (1991‒1992), az Új Hírek (1992‒1993) című napilapoknak, a Győr Városi Újságnak (1990‒1995), a Győri Múzsa színházi-kulturális folyóiratnak (1999‒2002), a Fotó Art Magazinnak (2003‒2008), a Természetfotó Magazin (2002‒2012) szakírója és szerkesztője. 1993 óta szabadúszó fotográfusként dolgozik, elsősorban a természet és a kultúra területeit fotografálja: Győr város kulturális fesztiváljainak 1993 és 2001 között, a Győri Nemzetközi Könyvszalonnak 2000-es alapításától hivatalos fotósa. A Győri Nemzeti Színháznak egy évtizedig, a Győri Balettnek 2006-tól fényképez, alapításától 2022-ig fényképezett a Magyar Táncfesztiválnak.

Tudását minél szélesebb körben igyekszik átadni: 1996 és 2003 között a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskolában tanított, 2006 és 2008 között a Nemzetközi Multimédia Intézet oktatója volt, a Nyugat-magyarországi Egyetem, majd a Széchenyi István Egyetem Apáczai Karán tevékenykedett előadóként 2007-től 2014-ig. 2011-től az Oktáv Továbbképző Központban, 2018 és 2023 között a Perfekt Felnőttképző Intézetben oktatta a fényképész szakmát, nyaranta pedig diákoknak vezet fotótáborokat.

Autonóm alkotóként majd 250 csoportos és több mint 200 önálló kiállítása volt Magyarországon és Ausztria, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Finnország, Belgium, Dánia, Románia, Szerbia, Írország, Lengyelország, valamint Kína kiállítótermeiben. Mind ez idáig 38 önálló könyve jelent meg, és több tucatban volt társalkotó, közreműködő Magyarországon és Szerbiában. Szervező, közéleti tevékenysége is sokrétű, számos szakmai egyesület alapítótagja, vezetője, főszervezője, ötletadója, koordinátora. Rendszeresen vezet workshopokat itthon és külföldön, számos hazai és nemzetközi fotográfiai szakmai szervezet tagja.

A múlt idő nyomában című kiállítás 2024. december 6-ig tekinthető meg, hétköznapokon 13 és 16 óra között. Az ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Szilvási Krisztián

Fotógaléria: A múlt idő nyomában – Szabó Béla fotókiállítása Balassi Bálint életéről a 23. Győri Könyvszalonon

Szilvási Krisztián fotói

21 kép