Zágoni Balázs új regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben. A csillag és a százados izgalmasan, kamaszok számára is befogadhatóan mesél egy olyan időszakról, amelyről nehéz beszélni. Dávid és legjobb barátja, Péter tizenegy évesek 1944-ben. Egy tavaszi vasárnapon cserkészkirándulásra indulnának, de az őrsvezető azzal fogadja őket a találkozó helyszínén, hogy menjenek haza… Bejöttek a németek. A háború szele addig csak meg-megérintette őket, attól kezdve azonban egyre valóságosabbá válik. A két fiú élete egyre különbözőbb, és ez a barátságukat is próbára teszi. Míg Péterék kisebb-nagyobb megszorításokkal tovább élhetik addigi életüket, Dávid családjának élettere hétről hétre szűkül… Veszélybe kerül a boltjuk, sárga csillagot kell viselniük, apránként veszítenek el mindent, végül a lakásukat is. Ugyan a zsidók megkülönböztetése nem most kezdődött, de a gyerekek számára addig lényegtelennek számító különbség – a származás – fallá emelkedik közöttük. Hogyan éli meg Dávid a kiszolgáltatottságot, és mit érez Péter, amikor nem meri megvédeni a barátját? Helyrehozható-e a barátság, és vajon ez-e a legnagyobb kihívás egy zsidó származású kisfiú számára 1944-ben?

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy lehet-e a világháborúról jól mesélni kiskamaszoknak. Zágoni Balázs regényének fő kérdése az, hogy miként teszi próbára az emberi jellemet, kapcsolatokat egy ilyen rendkívül nehéz és zavaros történelmi helyzet. Ha nem is ilyen kiélezetten, de a történet számos eleme lehet ismerős a kamaszoknak a saját életükből: a megbélyegzés, kirekesztés, annak felismerése, hogy a felnőttek sem mindenhatók, hogy nekünk kell eldöntenünk, kiben bízunk, kiben nem, hogy néha egészen váratlan helyekről érkezhet részvét, segítség. A kamaszokat érdekli az is, amiről nem sokat beszélünk: a múlt, a nagyszülők, dédszülők gyerekkora. Milyen lehetett máskor élni? A csillag és a százados hőseiben ismeretlenül is ismerősre találhatnak – hiszen a fiúk ugyanolyan kiskamaszok, mint ők, csak épp más körülmények teszik próbára őket.

Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él a családjával. Szülővárosában a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett, majd a szintén kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) filozófia szakán szerzett oklevelet. 2012-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett című mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a BBTE Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója, ahol forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít. 2002 decembere óta közöl meséket erdélyi és magyarországi folyóiratokban, antológiákban. Neve a Barni-könyvek révén vált ismertté Erdélyben és Magyarországon egyaránt. A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Összesen tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény-sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett ifjúsági kategóriában. Ifjúsági irodalmi munkásságáért 2023-ban Janikovszky-díjat kapott.

Móra Kiadó