A világ első fagyija

Hát ez csúcs! 77. rész – Szabados Éva írása

lemon-and-mango-sorbet

A jeges hűsítők egyik legnépszerűbb formája és ugyanakkor egy meglepően komoly történelmi múlttal rendelkező olvadékony „régiség”: a fagyi. A világ keleti feléből indult világhódító útjára, évezredekig az előkelők kiváltsága volt, a 19. század végétől azonban könnyebben elérhetővé vált. Szerencsére!

Nehéz megállapítani a fagyi pontos eredetét. A Museum of Ice Cream honlapja szerint a számtalan ősi kultúra mindegyike gazdag kulináris hagyományokkal rendelkezett, amelyek több tízezer év alatt alakultak ki, és sokan közülük ugyanúgy szerették a fagylaltot, mint mi, ha a formák kicsit különbözőek is.

Hippokratész köztudottan kritizálta a hűtött italokat, mert úgy látta, hogy rossz hatással vannak a gyomorra. Ennek ellenére a jég és a hó az ókori, köztük a japán, a kínai, a görög és a római konyháknak is megbecsült összetevője volt.

Az ókori Mezopotámiában a havat pépesített gyümölcsökkel keverték a királyok számára, az óegyiptomiak pedig a libanoni hegyekből származó zúzott jeget szolgálták fel gyümölcslevekkel. ‍A fagylaltot kedvelő híres történelmi személyiségek között szokták emlegetni Nagy Sándort, Makedónia ifjú uralkodóját és tehetséges hadvezérét is.

Egy legenda szerint a fagylaltot az ókori kínaiak találták fel, és Olaszországba Marco Polo, Franciaországba Medici Katalin, és onnan Amerikába pedig Thomas Jefferson közvetítésével jutott el.

De az egyik legesélyesebb jelölt a fagylalt szülőhelye címre az ókori Perzsia. I. e. 400 körül ugyanis a perzsák már kifinomult hűtési technikákat alkalmaztak. Az egyik az ún. yakhchāl, amely egy nagy, sivatagi hőtől elszigetelt földalatti kamra volt. A hegyekből származó jég hatékony tárolásának köszönhetően a régióban virágoztak a jeges desszertek, amelyek általában jég, méz, gyümölcsök, fűszerek, például sáfrány, rózsavíz és az ún. faludeh (karcsú rizstészta szálak) keverékéből készültek. A modern változatokat ma is árulják a hagyományos perzsa fagyizókban, ami azt jelenti, hogy a „bastani” lehet az egyik legrégebbi fennmaradt fagyi a világon.

„Rasid fagylaltot vett neki egy utcai árustól. Marjam életében először evett fagylaltot, és nem hitte volna, hogy az ember szájpadlásával efféle fondorlatokat lehet játszani. Befalta az egészet: a darált pisztácia díszítést is, és az apró rizstésztákat az alján. Ámult boszorkányos állagán, átható édességén.” (Khaled Hosseini)

green-tea-ice-cream

Kétségtelen, hogy Európában a fagyi mesterei az olaszok. Az első európai fagylaltok is valószínűleg Olaszországban készültek az 1600-as évek elején. A sorbet receptjének első leírása az 1620-as évekből származik, és a század közepére már a párizsi, firenzei, nápolyi és spanyolországi banketteken is fogyasztották. 1672-ben az angol Elias Ashmole feljegyezte, hogy az előző évi banketten „egy tányér fagylaltot” szolgáltak fel II. Károly királynak. 1694-ben Antonio Latini, egy nápolyi sáfár adott ki egy receptet egy kandírozott sütőtökkel megtűzdelt tejsorbethez.

Ma a sorbet kifejezés általában a tejmentes édességre értendő, amely gyümölcspüréből (vagy gyümölcsléből) és édesítőszerből (általában cukorból, egyszerű szirupból vagy likőrből) áll. A gelato, az olaszok büszkesége pedig tej, tejszín és édesítőszer keverékéből készül. A gelato kevesebb tejszínből készül, mint a fagylalt, azaz kevesebb zsírt tartalmaz.

Az olaszok valószínűleg a világ egyik legnagyobb fagyi-fogyasztói: tavaly fejenként hatvanhét eurót költöttek az imádott édességre. Persze könnyű nekik, hiszen Olaszországban közel harmincnyolcezer kézműves fagyizó üzemel, ahol összesen hatszáz különböző ízben kínálják a jeges finomságot.

sicilian-ice-cream-parlor

Az Egyesült Államokban is nagy kultusza van a fagyinak. 1984 óta minden évben, július harmadik vasárnapján ünneplik a fagyi világnapját. Ha itthon is szeretnénk megünnepelni, akkor 2024-ben július 21-én, 2025-ben pedig július 20-án tornyozhatunk a tölcsérbe kicsit több gombócot, már ha a pénztárcánk engedi. Mert Magyarországon sajnos nem kínálnak olyan kedvezményeket a fagyizók ezen a napon, mint az USA-ban.

Viszont jó tudni, hogyha kicsit utánajárunk, Magyarországon is világszínvonalú fagyikat kóstolhatunk. Ugyanis a magyar Fazekas Ádám lett a világ legjobb fagylaltkészítő-mestere a Gelato Festival World Ranking 2024-es világranglistáján, beelőzve jó néhány olasz jelöltet!

Fazekas Ádám, a családi vállalkozásként működő Fazekas Cukrászda fagyimestere egyébként már többször nyert díjakat nemzetközi versenyeken. Fagylaltjai azért is különlegesek és népszerűek, mert kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaznak.

„Ég, ég, fényes ég,
óriási nyári kék.
Most egy felhő felszalad,
csupa jég és csupa hab,
mintha látnál óriási
tejszínfagylalt-tornyokat.”

(Nemes Nagy Ágnes: Égi fagylalt – részlet)

Szabados Éva

Forrás: museumoficecream.com, 3szek.ro, gelatomuseum.com, masterclass.com, granatalmaesborbolya.hu, timeanddate.com, welovebudapest.com, jatsszunk-egyutt.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2024.07.14