Újra hódít a dobozágy

Hát ez csúcs! 76. rész – SzaSzi írása

dobozagy

Elég furcsa elképzelni, hogy este valaki bemászik az ágyba, és magára zárja annak ajtaját, de 600 évvel ezelőtt ez népszerű volt. A történelem egyik legérdekesebb bútordarabja alighanem a dobozágy, vagy francia nevén lit-clos (jelentése zárt ágy), amely ma újra divatos, bár időközben azért sok szempontból változott.

A dobozágy a késő középkortól kezdve terjedt el főleg Észak-Európában, és egészen a 20. századig divatban maradt, különösen a franciaországi Bretagne-ban. Alapjában véve egy a hálómatracot körbeölelő, emberléptékű fadobozt képzeljünk el bejárati nyílással. Rendkívül sokféle változatban készítették: függöny takarta a nyílását, vagy tolóajtóval lehetett bezárkózni, előfordult mozgatható változat, és gyakori volt a helyiség mélyedésébe, fülkéjébe beépített forma is. A sort még lehetne folytatni, de sokkal izgalmasabb kérdés, hogy milyen előnyöket élvezhetett, aki ilyen bútordarabot birtokolt.

Sokat elárul földrajzi elterjedése – Európa északibb vidékei –, amely utal arra, hogy legfőbb funkciója a hidegtől való védelem. A lakókat a háziállatoktól is elkülönítette, amelyek szintén a házban húzódtak meg télvíz idején, de védett a farkasoktól, ragadozóktól is. A lakók ide rejthették értékeiket, személyes tárgyaikat, és némi lehetőséget is nyújtott a magánéletre. A dobozágyak akár két felnőtt részére is készülhettek, de léteztek emeletes verziók is. A mainál lényegesen kisebb életterű házakban fontos volt a maximális helykihasználás is, így a magasított fekvőhely alatt gyakran fiókokat építettek, ami nagyszerű tárolóhely, de előfordult, hogy kihúzva ebben fektették le a kisebb gyerekeket. A kilépést segítő fellépő „doboz” napközben ülőhelyként funkcionált. Mai szóval multifunkciós bútordarab volt a dobozágy a maga korában, amelyet csak a fűtési rendszerek korszerűsödése tudott háttérbe szorítani. Kutatók úgy vélik, hogy a középkori Bretagne-ból terjedt el a kontinensünkön, és talált otthonra Franciaországban, Skóciában, Hollandiában, Skandináviában és Ausztriában is. Természetesen egyre kevésbé voltak doboz jellegűek, és a XVIII. századra már szinte beolvadtak a szobába, kívülről inkább szekrénynek néztek ki.

A dobozággyal kapcsolatban gyakran idézik Emily Brontë nosztalgikus leírását 1847-ből, az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) című regényből, amely jól mutatja annek praktikusságát: „Az egész bútorzat egy székből, egy almáriumból s egy nagy tölgyfa szekrényből állott, felső részén négyszögletes nyílásokkal, melyek kocsiablakokhoz hasonlítottak. Odaléptem ehhez a különös építményhez, és jobban megnéztem: most vettem észre, hogy furcsa, régimódi ágy ez, szükségtelenné teszi, hogy külön szobája legyen minden családtagnak. Fülkét alkotott, melyben az ablak párkányát asztalként lehetett használni. Kizártam az ágy deszkaajtaját, beléptem a gyertyával, bezárkóztam, és máris biztonságban éreztem magam …” (Emily Brontë: Üvöltő szelek, Athenaeum, 1940. Fordította: Sőtér István)

Érdekes a dobozágyak napjainkban tapasztalható terjedését is nagyító alá tenni. Mi okozza ezt a jelenséget? Milyen funkcióit használja ki a ma embere? Bizonyára nem a melegen tartás, pláne nem a farkasok, sokkal inkább a helytakarékosság, a multifunkcionalitás csábító, hiszen egy nagyon kis lakásban a zárt ágy kiválthatja a hálószobát, elegáns megoldás a magánélet megteremtésére, és szuper mindent elnyelő tárolóhely, ráadásul nem foglal nagyobb helyet, mint egy átlagos ágy. Milyen érdekes, hogy éppen New Yorkban tapasztalható a dobozágyak legnagyobb reneszánsza.

SzaSzi

Forrás: raketa.hu, wikipedia, divany.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája

39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete

42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja
57. rész: A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
58. rész: A világ leghosszabb túraútvonala
59. rész: Agatha Christie: Egérfogó ‒ A világ leghosszabb ideje futó színházi előadása
60. rész: A világ legnagyobb Gömböce
61. rész: A dán Rubjerg Knude világítótorony
62. rész: A Leshan-i Dafo – a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma
63. rész: A világ legtöbb nyelvére lefordított könyv: A kis herceg
64. rész: A pompeji kőtestek titka

65. rész: Livraria Lello, a világ legszebb könyvesboltja
66. rész: A világ legrégebbi könyvtára 1. – Az eblai könyvtár
67. rész: Egy fura zenedoboz: a Marble Machine
68. rész: Lalibela – templomváros a föld alatt

69. rész: Amikor a statisztikából nyer ihletet a művész
70. rész: A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára
71. rész: Fricska
72. rész: A hétezer éves Chinchorro múmiák
73. rész: Nefertiti királyné igazi arca
74. rész: Sziklatemplom a fellegekben: Abuna Yemata Guh
75. rész: Maison de Jeanne – Franciaország egyik legrégebbi lakóháza

2024.07.06