A 20. századi széppróza meghatározó alakja, egyik legjelentősebb újítója és egyben legtöbbet vitatott alkotó egyénisége volt, akinek egész életét a sokszoros idegenség jellemezte: zsidó volt a németek között, német volt a csehek között, és prágai csehnek számított az Osztrák‒Magyar Monarchiában. Franz Kafka műveiben keveredett a realizmus és a fantasztikum, tipikus szereplői elszigetelt emberek voltak, akik furcsa vagy szürreális helyzetekbe cseppentek, netán érthetetlen társadalmi és bürokratikus erőkkel kerültek szembe. Életében kevés írása jelent meg – csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek irodalmi lapokban –, legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kafka műveiből, írásaiból és Kafkáról szóló kötetekből álló válogatása a Kisfaludy Károly Könyvtár első emeleti olvasószolgálatán, a tájékoztató könyvtárosok pultjával szemben átfogó keresztmetszetben öleli fel a német író életét és munkásságát. Találunk köztük Kafka tizenhárom naplófüzete alapján Max Brod által összeszerkesztett kötetet, illetve a Levelek Felicének címűt, amelyek Felice Bauerhez szóltak, Kafka kétszer is eljegyzett menyasszonyához, akivel végül sosem házasodtak össze (a hölgy válaszlevelei sajnos nem maradtak fent). „Szerettem egy lányt, aki viszontszeretett, ám el kellett őt hagynom. Miért? Nem tudom…” ‒ mondja Kafka a Töredékek füzetekből és papírlapokról című kötetben, amely szintúgy izgalmas betekintést enged az életébe. A nyolc oktávfüzet lényegét úgy foglalja össze a fülszöveg, hogy „az emberi eszmélkedés, gyötrelem, töprengés tömör, sosem mesterkélt foglalatai – vagy foglalatokba zárt ritka kövei – ezek az írások”, az Innen el című visszaemlékezés-gyűjteményről pedig Tandori Dezső kérdései beszédesek igazán: „Ki tudja, hogyan végződik, miképpen is végződhet eleve egy történet? Kell-e a végső hatáshoz a végkifejlet ismerete?”

Kállai R. Gábor író, jogász, filozófus, egyetemi oktató valódi Kafka szakértőként tárgyalta a német szerzőt munkáiban: Franz Kafka rejtőzködő filozófiája, Kafkománia, Kafkológia, míg Varga László Hommage á Franz Kafka című kötete a szerzőnek a kafkai életmű hatása alatt megszületett műveiből ad válogatást, mindemellett az albumban művészettörténész, irodalomtörténész, költő és történész által írt tanulmányok is olvashatók. Gustav Janouch ifjú éveiben Kafka hétköznapjainak tanúja volt, a Beszélgetések Kafkával című könyve színtiszta tényirodalom, tele lelkesedéssel és (olykor) vitatható megállapításokkal. A győri könyvtár válogatása kitér műelemzésekre (Sükösd Mihály: Franz Kafka: A per), valamint interpretációkra is (Michael Müller (szerk.): Franz Kafka regények és elbeszélések). Klaus Wagenbach irodalmi útikalauza, a Kafka Prágája olvasókönyvszerűen mutatja be, mely házakban lakott a német író, David Zane Mairowitz és Robert Crumb kötete, a Kafka másképp lapjain keresztül pedig „betekintést nyerhetünk a „kafkai” világérzés mélylélektanába, és megbámulhatjuk a csodabogarat az üvegfal mögött”.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának első emeletén elkülönített kis válogatás kitűnő áttekintést nyújt Franz Kafka átfogó életművéről.

Szilvási Krisztián

Forrás: wikipédia, moly.hu