Mi adta a kisregény apropóját?

Több oka is van, egyrészt beilleszkedik abba a „minisorozatomba”, azok közé a napló-kisregények közé, amelyek első darabja a Cholera-napló. Ez 2021-ben jelent meg, a covid alatt írtam, de nem a covidról szól, hanem egy csaknem kétszáz évvel korábbi járványhelyzetről. Egy nagyon hasonló szituációban játszódik, így némileg az akkor, 2020-ban kialakult helyzetre is reflektál. A következő évben jelent meg a sorozat második darabja, az Árvízi napló, amely az 1838-as pesti árvíz idején történik, szintén egy rendkívüli helyzetbe röpíti az olvasót. Ebben a sorban számomra logikusan következett a XIX. század legnagyobb eseménye, az 48-as forradalom. Azt is nagyon érdekesnek találtam, hogy egy család életén belül akár sokan átélhették ezeket a világrengető eseményeket, amelyek azután 1848. március 15-én csúcsosodnak ki. Márciusi napló lett a címe, mert nemcsak annak az egy napnak a történéseire látunk rá, hanem az egész hónapra. Mindegyik naplót ugyanazzal a módszerrel írtam, egy fiatal lány – aki fiktív főszereplő – visszaemlékezésein keresztül látjuk az eseményeket.
A megírását azért halasztottam el egy évvel, mert egy nagyon megtisztelő felkérést kaptam Kecskemétről, hogy írjam meg Ferenczy Ida történetét, összekapcsolva a gyönyörűen felújított, szecessziós kecskeméti Városháza történetével. Nagy örömmel vállaltam el ezt a témát, így a Márciusi napló egy évvel később született meg, de talán annál nagyobb várakozással fogadják az olvasók.

Mindig több hónapos kutatómunkát szán arra, hogy az egyes regények hátteréül szolgáló korszakot tanulmányozza. 1848 márciusa mennyire volt az Ön számára ujjgyakorlat?

Egyáltalán nem mondható annak, nem lehetett megspórolni a kutatómunkát a jól ismertség ellenére sem. Minél nagyobb az irodalma egy korszaknak, minél többet lehet róla olvasni, annál nehezebb dolga van az embernek, mivel nem egyszerű kiválogatni mindazt, amit fel akar használni. Az sem könnyű, ha nagyon kevés forrás, feldolgozás található egy korszakról, mint például az Anna-bál kezdetének ideje, amit kevésbé dokumentáltak, így kicsit a legendák homályába vész.
48 márciusára inkább a bőség zavara jellemző, ezért némileg tartottam is tőle, mert a megtörténtétől kezdve annyiszor és annyiféleképpen feldolgozták. Aztán rájöttem, hogy mégis mindig lehet róla újat mondani, annyira gazdag eseménysor, hogy mindenki megtalálhatja benne azt, amiről ő szeretne valamit mesélni.

Egy-egy történelmi korszak megrajzolásában bizonyára támasz az, hogy Ön történész is, de mi a helyzet a karakterekkel? Mi ad támpontot egy-egy női szereplő megrajzolásában?

A fiktív figuráknál leginkább a fantáziára és az élettapasztalatra hagyatkozhatunk, akinek aztán egy adott korba is bele kell illeszkednie, tehát ezekből gyúrhatjuk össze a karaktert. Különösen egy női életút tanulmányozása fontos, hiszen mások voltak a társadalmi szerepek, a szokások, körülmények. Ami nem változik, az az emberi természet.
Az egykor élt történelmi személyeknek általában van irodalma, ami több korlátot is jelent. Nagyon fontos, hogy nem szabad a karakterüket megváltoztatni, de azért egy fiktív történetben őket is lehet mozgatni. Számomra lényeges, hogy ilyenkor kihangsúlyozzam azt, hogy a leírtak akár meg is történhettek volna velük.

Úgy tűnik, hogy mindig van következő ötlete az íráshoz. Min dolgozik mostanában?

Ötletem tényleg mindig van, de természetesen ez nem mindig jár együtt az ihlettel. Terv szerint az év végén jelenik meg a másik, „Anna-bálos” sorozatom része, Az Anna-bál szerelmesei és A szabadság szerelmesei folytatása. Ezt szintén félretettem egy évre, de most ezen dolgozom, hogy az év végén megjelenhessen. Nagyon izgalmas, Füreden, az 1850-es, 70-es években játszódik.

Saját közösségi oldalán a követői mindig értesülhetnek többek között a friss megjelenésekről. Mennyire fontos Önnek jelen lenni ezen a platformon, mik a tapasztalatai?

Őszintén szólva nehezen mozgok ezen a felületen, hiszen nem ezen nőttem fel, és nem is vagyok nagyon kitárulkozó személyiség. Aki engem követ, az tudja, hogy nem személyes, hanem a könyveimhez kapcsolódó bejegyzésekkel találkozhat. Sokat jelent, hogy sokkal nagyobb számban, egész messze élőket is elérek, napi szintű kapcsolatot tudunk létesíteni, de a legjobban mégis a személyes találkozókat szeretem.

Fábián Jankával és legújabb regényével, a Márciusi napló című kötettel 2024. június 15-én, szombaton, 18 órakor találkozhatnak a győri 95. Ünnepi Könyvhét és 23. Gyermekkönyvnapok keretében a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4.).

A fotó a 22. Győri Könyvszalon harmadik napján készült (2023. november 12.), Fábián Janka Ida titkai című kötetének bemutatóján.

SzaSzi
Fotó: Nagy-Benczey Viktor