Szinte közhelyszerű a megállapítás, miszerint a család múltjának megismerését a legidősebb családtagok „faggatásával” célszerű kezdeni. A nagyszülők, dédszülők több, általunk már nem ismert családtaggal találkozhattak. Jó esetben fel tudják idézni a már-már homályossá vált rokonsági kapcsolatokat, és visszaemlékezhetnek a régmúlt családi eseményeire. Gyakori az is, hogy megőrizték az egykori fotókat, dokumentumokat, melyek további segítséget jelenthetnek munkánk során. Az mindenesetre biztos, hogy az idősebb családtagoktól elcsípett információk olyan adatokkal, ismeretekkel gazdagíthatják családunk történetére vonatkozó tudásunkat, amit semmilyen dokumentumban nem találhatnánk meg.

A kutatómunka során a levéltárak szerepét szokták még leggyakrabban kiemelni. Kétségtelen, hogy az állami és egyházi levéltárakban őrzött anyakönyvek alapvető dokumentumok minden családtörténeti feltárást végző számára. Ezek a felmenők születési helyére, idejére, vallására, lakcímére, valamint a szülők foglalkozására stb. vonatkozóan tartalmaznak meghatározó információkat. A levéltári kutatások során feltárhatók még például a testvérek születési, házassági vagy halálozási dokumentumai is.

Talán kevésbé ismert, hogy a könyvtárakban szintén számos kiválóan használható dokumentum található. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti gyűjteménye például mindent gyűjt, ami Győr-Moson-Sopron vármegyével kapcsolatos, legyen az történelem, néprajz vagy közgazdaságtan – időkorlát nélkül. Ennek köszönhetően jó eséllyel minden olyan dokumentum fellelhető itt, mely a vármegye múltját tárgyalja, vagy csupán érinti. Na de milyen dokumentumokat érdemes itt böngészni, ha családunk történetét kutatjuk?

A gyűjteményben megtalálható minden olyan sajtótermék, amit a vármegye területén adtak ki. Ez a könyvtár katalógusa szerint 839 címet „takar”. Ide tartoznak a legjelentősebb megyei és városi lapok, mint például a Kisalföld vagy a korábbi időszakok egyik vezető sajtóorgánuma, a Dunántúli Hírlap. Találhatunk ugyanakkor csupán néhány lapszámot megélt kisebb periodikumot, akárcsak települési és üzemi lapokat egyaránt. Jó hír, hogy ezek közül egyre több érhető már el interneten, digitálisan kereshető formában is. Talán mondani sem kell, hogy ezek a sajtótermékek igyekeztek beszámolni minden jelentős eseményről, történésről – így ha családunk valamely tagja például díjat kapott, előadást tartott, esetleg bűncselekmény részese volt (bizony, ez is előfordulhat), akkor a korabeli sajtótermékekben könnyen nyomára bukkanhatunk. Az is gyakori, hogy valaki hirdetést adott fel vagy saját üzletét „reklámozta” a legnépszerűbb napilapban. Utóbbi például abban is segíthet, hogy beazonosítsuk a korabeli vállalkozás címét.

Megkerülhetetlen dokumentumtípust jelentenek a különböző életrajzi lexikonok és névtárak, melyek szintén rendelkezésre állnak a gyűjteményben. A két világháború közötti időszak gazdasági és politikai elitjéről nyújt rengeteg információt például a sokat forgatott a Győr szab. Kir. Városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei fejek címet viselő kötet, de napjainkban is számos olyan munka jelenik meg, melyek akár szakmánként (például Győri Mérnöki Lexikon), akár településenként (például Győri Életrajzi Lexikon) gyűjtik össze a legfontosabb információkat egy-egy személy kapcsán. Ezek böngészése elengedhetetlen annak, aki családtörténeti kutatást végez.

Ismeretlen katonacsalád, Győr, 1900 körül

A Helyismereti gyűjteményben megtalálhatók továbbá olyan dokumentumok, melyek kereskedelmi forgalomban egyáltalán nem érhetők el, esetleg nagyon ritkán és csak antikváriumokban. Ilyenek például az egyes iskolák értesítői, a város, illetve a vármegye által kiadott korabeli név- és címtárak, a régi telefonkönyvek vagy korábbi egyesületek kiadványai. Az iskolai értesítők révén felvázolható például a keresett személy iskolai előmenetele, míg a címtárak a hivatali karrierről vagy az üzleti tevékenységről adhatnak képet. A különböző egyesületek, szervezetek, sportklubok régi kiadványai szintén számos hasznos információt rejthetnek, és gyakran a tagság névsorát is közlik, akárcsak korabeli fotókat, netán egyesületi jegyzőkönyveket. Mondani sem kell, hogy ez milyen jelentőséggel bírhat kutatásunk során!

A családtörténet feltárása kapcsán szólni kell továbbá az interneten is elérhető és folyamatosan bővülő, fejlődő adatbázisokról. A legnagyobb országos adatbázisok (Arcanum, Hungaricana) mellett a nagyobb könyvtárak is fejlesztik saját felületüket. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér esetében ez az edok.gyorikonyvtar.hu oldalon érhető el. Ezen adatbázisok együttes alkalmazásával több millió digitalizált oldalon kereshetjük felmenőink vagy bármely keresett személyre vonatkozó megjelenéseket. Elérhetők már többek között a legfontosabb országos és helyi időszaki kiadványok, nagyon sok iskolai értesítő (az ország minden pontjáról), rengeteg minisztériumi közlöny, név- és címtárak egész sora, vagy akár az országgyűlési naplók. A digitális adatbázisokban lehetőség nyílik szabadszavas keresésre, mely segítségével minden dokumentumtípusban egyszerre keres a program, és a találatokat relevancia szerint rendezi sorba. Ezek az adatbázisok a könyvtár olvasótereiben férhetők hozzá.

Az adatbázisokhoz sorolhatjuk még a gyászjelentéseket, melyek közül a legtöbb az Országos Széchényi Könyvtár honlapján érhető el. Itt szintén lehet névre keresni, a találatok pedig információval szolgálhatnak a halál időpontjára, okára, a temetés helyszínére és idejére vonatkozóan, de a gyászoló családtagok révén a rokonságról is derülhetnek ki új adatok.

Rövid leírásunkban csupán felvillantani szerettük volna, hogy a győri könyvtár Helyismereti gyűjteményében milyen lehetőség nyílik a családtörténetet kutatók számára. A számos dokumentumtípusban való kutatás és a helyben hozzáférhető országos, illetve helyi adatbázisok nagyon sok megközelítési módot nyújtanak. Ezek „színesíthetik” munkánkat, hiszen nem csupán „száraz” tényadatot közölnek, mint az anyakönyvek, hanem az iskolai és szakmai előmenetel mellett képet adhatnak egy-egy keresett személy egyesületi tevékenységéről, vállalkozásáról, érdeklődéséről, családi kapcsolatairól vagy akár „viselt dolgairól” is. A folyamatosan bővülő adatbázisok révén ráadásul olyan sok dokumentumhoz férhetünk hozzá percek alatt, melyek feltárásához korábban hetek, hónapok szükségeltettek. A gyűjtemény kincsei tehát megkerülhetetlenek a kutatók számára!

A címlapképen a Tauber-Rozman család látható 1900-ban.

Borbély Tamás

A kép a Fortepan.hu gyűjteményéből származik, pontos lelőhelye itt található: FORTEPAN / Adományozó: Tauber-Rozman család. A 2. kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitalizált dokumentuma.