E kutatás számos szempontból vizsgálja a fiatalok helyzetét: gazdasági és munkaerőpiaci téren, bemutatja az oktatás- és ifjúságpolitikai relevanciákat, felvázolja az ifjúság érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint felmérés alapján bemutatja az őket érő legnagyobb jövőbeni kihívásokat. A beszélgetés során továbbá rálátást nyerhettünk az elmúlt évek során az ifjúságot ért legnagyobb kihívásokra, mint a Covid-19 pandémia vagy az orosz‒ukrán háború okozta lelki és mentális eredetű kihívások. Dr. Székely Leventével, az Ifjúságkutató Intézet vezetőjével, Sullivan Ferenccel, az Ifjúságkutató Intézet kutatójával, Szakos Enikővel, az MCC Tanuláskutató Intézet kutatójával és Sövegjártó Virággal, a HÖOK elnökségi tagjával Illés Borbála egyetemi hallgató beszélgetett.

Székely Levente a kerekasztal-beszélgetés elején kifejtette, hogy az elmúlt évek során válsághelyzetek sorát éltük át, melyek az egész társadalom tűrőképességét és lelki nyugalmát próbára tették. E tendencia még inkább igaz a fiatal generációkra, akik amellett, hogy életkoruknál fogva jóval sebezhetőbbek az idősebb korosztályoknál, nagyobb szükségük van a családi és közösségi élményekre, a rendszeres együtt elöltött és megélt időre. Az éppen „elvonuló” és a közösségi életet teljesen megszüntető Covid-19 pandémiát követően a 2023-as évben is komoly krízishelyzetek jelentkeztek. Az orosz‒ukrán háború, a palesztin‒izraeli konfliktus, illetve az ezek következtében megugró infláció és egyéb gazdasági nehézségek mind rányomták bélyegüket hazai és nemzetközi szinten is az ifjúság mindennapjaira.

Az ifjúság esetében napjaink legnagyobb kihívása – az előbb felsorolt krízishelyzetek következtében – a kiszámíthatatlan jövő, a magányosság és a céltalanság, fejtette ki az Ifjúságkutató Intézet igazgatója. Nagyon fontosak a közösségek, a család és a barátságok megléte, melyek erősítése elengedhetetlen egyéni és kormányzati szinten egyaránt. Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint a fiatalok jövővel kapcsolatos tervei között három fontos dolog szerepel: házasságot és gyermeket terveznek, és ehhez szükségük van egy önálló ingatlanra. Fontos tehát minden olyan kormányzati intézkedés, amely ezt elősegíti. Sullivan Ferenc, az intézet kutatója elmondta, hogy a határon túli magyar fiatalságot hasonló szempontok és jövőbeli tervek motiválják, mint az anyaországi társaikat. Felvázolta, hogy e tekintetben regionális különbségeket sem találunk, hiszen egy erdélyi vagy délvidéki magyar fiatalt hasonló szálak kötnek nemzeti önazonosságukhoz. A probléma abból adódhat, hogy eltérő országokban élnek, melyek eltérő lehetőségeket nyújtanak a fiatalok számára.

Az oktatás tekintetében Szakos Enikő, a Tanuláskutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a fiatalok számára fontos lenne továbbra is a lexikális tudás megszerzése, melyhez természetesen jó, ha másfajta kompetenciákat, mint a vitakészség vagy megoldóképességek, is magukévá tudnak tenni. A szakember elmondta, hogy káros a gyerekek számára a digitalizáció túlzott használata. Ne akarjuk a gyereket mindig lekötni, kell a minőségi idő, amikor hagyjuk őt elmélkedni a világ dolgairól. Emellett az sem jó, hogy minden annyira gyerekközpontú lett, mert a kicsiknek is szükségük van szabályokra, keretekre. Az ifjúság érdekérvényesítő képességével kapcsolatban Sövegjártó Virág, a HÖOK elnökségi tagja felvázolta, hogy milyen szervezetek és platformok állnak rendelkezésre az egyetemi és egyéb intézményi struktúrákban. A szakemberek egybehangzóan megállapították, hogy a korábban Nyugatra távozó fiatalok köreiből elkezdődött a „visszaköltözés” hazánkba, mely mindenképpen egy pozitív folyamat, és motivációt adhat a mai ifjúság számára is a helyben maradásra és a hazai lehetőségek kiaknázására.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára, melyekről bővebb információt az MCC Győr Facebook-oldalán találnak az érdeklődők.