Főoldal - Győri Szalon

A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára

Hát ez csúcs! 70. rész – tmoni írása

sinai-st-catherine

A világ legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára a sínai Szent Katalin-kolostorban található, ráadásul kéziratainak és kódexeinek száma és értéke miatt a Vatikáni Könyvtár után a második leggazdagabb a Földön.

A görög ortodox egyházi épületegyüttes évszázadok történetét hordozza: a legenda úgy tartja, hogy a templom főoltára pontosan azon a helyen épült, ahol az égő csipkebokorból az Úr először szólt Mózeshez. Egy másik legenda szerint Szent Katalin meggyalázott testét angyalok hozták erre a helyre, miután a császár kerékbe törette és lefejeztette, mert kiállt a keresztényekért. Maradványait díszes szarkofágban őrzik a Megváltó Krisztus színeváltozása templomában. Az viszont tény, hogy az UNESCO világörökség részévé nyilvánított építményben található a földkerekség legrégebbi bibliotékája, mely 548 és 565 közé tehető alapítása óta – felújítási és renoválási munkák kivételével – egyetlenegyszer sem volt kénytelen bezárni kapuit.

sinai-st-catherine
A kolostor Egyiptomban, a Sínai-félszigeten, annak a Sínai-hegynek a lábánál fekszik, ahol az ószövetségi források szerint Mózes átvette a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. Három világvallás: a kereszténység, az iszlám és a zsidóvallás is szent helynek tartja az egész területet. Justinianus császár (482–565) parancsára épült fel az erődszerű rendház, mely bonyolult elrendezésével, útvesztőszerű falaival a bizánci építészet kiemelkedő alkotásai közé tartozik, s története több mint 17 évszázadra nyúlik vissza. A bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül vészelte át a történelem viharait, és szerencsére a könyvtár, valamint annak gyűjteménye is jó állapotban maradt fenn. Felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat, ikonokat, valamint egy 46 négyzetméteres, Jézus színeváltozását ábrázoló mozaikot őriznek itt.

sinai-st-catherine
A különböző témákat felölelő, 6000 darabból álló kódex- és kéziratgyűjtemény legrégebbi példányai a 3. századból származnak. Leghíresebb a Codex Sinaiticus (sínai kódex), egy 345-ös bibliai szöveg, amelyben az Ószövetség részlete, valamint a teljes Újtestamentum ősi, kézírásos görög másolata található. A kéziratok nagy része görög nyelvű, de vannak arab, szír, grúz, szláv, etióp, örmény, latin, perzsa, török és arámi, valamint kaukázusi albán szövegek is. A szír nyelvű gyűjtemény része többek között az evangéliumok egy 5. századból való, a „szent nők életének” egy példánya 779-ből és Ariszteidész apológiájának egy darabja. De vannak itt korai nyomtatott könyvek, szám szerint 8000, valamint újabb kiadványok is (5000). Az ősnyomtatványok (15. század) és antikvák (16. század) között olyan gyönyörűségek találhatók, mint Homérosz (1488) és Platón (1513) első kiadásai, Arisztophanész vígjátékai (1498), A görög nyelv nagy etimológiai lexikonja (1499), vagy Suidae lexikonja (1499).

sinai-st-catherine

1950-ben a dokumentumok felét mikrofilmre vették az amerikai Kongresszusi Könyvtár szakemberei, majd 1968-tól az izraeliek csinálták meg a többit, miután Izrael elfoglalta és az 1982-es teljes visszavonulásig fennhatósága alatt tartotta a Sínai-félszigetet, írja az MTI.

A könyvtár munkatársai az utóbbi években beszkennelték és feltöltötték a mikrofilmeket a honlapjukra, ahol már 1700 kézirat látható. A digitalizálás elsődleges oka az volt, hogy a mikrodokumentumok kezdtek tönkremenni. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár az interneten hozzáférhetővé tette a sínai-félszigeti Szent Katalin-kolostor kéziratait, de közben az amerikai Korai Kéziratok Elektronikus Könyvtára (Early Manuscripts Electronic Library) és a Kaliforniai Egyetem (UCLA) könyvtára újrafotózza kiváló minőségben a dokumentumokat. Többfrekvenciás képalkotási módszert alkalmaznak, hogy felfedjék a látható szövegek alatt megbújó rejtett tartalmakat is, ugyanis a gyűjteményben szereplő kéziratok között vannak újrahasznosítottak, vagyis pergamenek, amelyekre többször is írtak (palimpszeszt).

sinai-st-catherine

A Szent Katalin-kolostor könyvtárát néhány éve felújították, melynek során a híres Jézus színeváltozását ábrázoló mozaikját is restaurálták. A munkálatok közben megtalálták – több más kézirattal együtt – Hippokratész egykori orvosi receptjeit. A renoválás során a legértékesebb dokumentumokat bedobozolták, így a gyűjtemény kétharmada rozsdamentes acéldobozokban lapul. Belsejüket poliészter habbal és savmentes marólappal bélelték, amely tűz esetén rövid távú védelmet biztosít ezkenek a történelmi ereklyéknek.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Könyves Magazin, Magyar Kurír, Múlt-kor, turizmus.com, BBC, Zarándok.ma, !!444!!!, Kozelstavol.hu, a kolostor honlapja, Early Manuscripts Electronic Library, Ministry of Tourism and Antiquities, Aleteia, senior.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép.

2023.11.22