Babona
Babonás és babonáktól mentes érdeklődők egyaránt helyet foglaltak a 22. Győri Könyvszalon utolsó napján, 2023. november 12-én a Pódiumszínpadon Morvay Szabolcs kötetbemutatóján, hogy mindnyájunk előtt világosan derüljön ki, tényleg vannak-e boszorkányok?
Legalábbis a legújabb (szám szerint a második) szépirodalmi regényének történetében, ugyanis a PhD fokozattal rendelkező szerző – ahogyan arra a beszélgetőtárs, dr. Fekete Dávid rámutatott – a tudományos munkái mellett már a szépirodalom területén sem debütáns. Mert Morvay Szabolcs jobbára kutatásokat folytat, tanulmányokat ír, publikál – például éppen Fekete Dáviddal közösen: ugyanis szintén a 22. Győri Könyvszalonon mutatták be kettejük Kultúraalapú városfejlesztés című munkáját.
Morvay Szabolcsot saját bevallása szerint a tudományos írások által megtanultak vezették el az irodalomhoz. Az ezen a déli órán terítékre került, Babona címet kapott kötet főszereplője egy „igaz” jellemrajzú ember, aki teljesen szemben áll a babonák világával. A két világháború között, a XX. század első harmadában orvosként a fővárosból, azaz „kívülről” érkezik egy parasztközösségű faluba, ahol „befogadottként” először érzi azt életében, hogy tartozik valahová. A magyar néphiedelem világa tele van természetfeletti tulajdonságokkal bíró „lényekkel”, ennek a regénynek a főgonosza például egy boszorkány. Ők azonban nemcsak a hit síkján „léteztek”, az akkori emberek meg voltak győződve a fizikai jelenlétükről is, hogy aztán bűnbakként okolni lehessen őket a különböző természeti és egyéb bajokért. Maguknak a boszorkányoknak számos néprajzi, tudományos dokumentációja van, nagyfokú kutatásokat téve lehetővé.
A történetben a tanult, határozott, karakán főhős képviseli annak a babonákon, hiedelmeken alapuló gondolkodásmódnak az ellentétét, amely ezen a kis vidéki településen primer definiálja magát. A tulajdonképpen háborús „háttér” szimbóluma maga a boszorkány, akinek különféle jelekben nyilvánul meg a tevékenysége. A regényben – írói szándékoltság mentén – a bába vádolható a boszorkánysághoz kapcsolódó tettekkel, jelenségekkel; ő az orvos lelki, dinamikai ellenpontja a cselekmény folyamán. Az erősödő vádaskodás, bűnbakkeresés vezet el aztán ahhoz a csúcsponthoz, ahol kiderül végül az „igazság”, amely sokkal inkább belül keresendő, mint az emberen kívül.
Morvay Szabolcs Babona című regénye – magánkiadás lévén – magánál a szerzőnél kapható csak.
Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs