A kötetbemutató beszélgetést Zsille Gábor költő, a Magyar Napló Kiadó versrovatának szerkesztője vezette, körülötte pedig – a Petőfi Győrben programsorozat tematikáját teljes egészében lefedően – négyen foglaltak helyet. Dr. Horváth Sándor Domonkos, a könyvtár igazgatója elmondta, a hármas koncepció ötletgazdája a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér volt – ezen belül pedig F. Sipos Bea kulturális szervező –, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap pályázati finanszírozásával, szorosan együttműködve a Magyar Napló Kiadóval valósítottak meg.

Ezt követően dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló főszerkesztője vette át a szót, aki Petőfi Sándorról közölt néhány érdekes gondolatot. Az egyik legnagyobb költőnkről látszólag nagyon sokat, ugyanakkor gyakorlatilag nagyon keveset tudunk. Petőfit a kultúra máig nem tudta megérteni igazán – egy olyani „egyszeri tüneményről” beszélünk, aki nem idomítható hozzá az aktuális művészetfelfogáshoz. Őt a mai korunk sem érti igazán, folytonosan „a mi arcvonásainkat próbáljuk ráfesteni”. Így Petőfi valódi megértéséhez segített hozzá bennünket a március végén megvalósult kétnapos tudományos konferencia, amelynek az volt a fő koncepciója, „hogyan tudjuk közel hozni őt ahhoz az ifjúsághoz, amelynek a soraiból sosem lépett ki”. Ebből szülessen majd egy olyan tanulmánykötet, amely Petőfi egész életpályáját felöleli, értelmezi, megpróbálja megfejteni a halálát, illetve kitér oktatási szempontokra is. Mindezeken túl pedig a költő győri vonatkozásai (pl. Hazánk) is részletetesen terítékre kerüljenek.

A Hangzó Petőfi címet kapott vers- és prózamondó versenyről, amely idén május második felében zajlott a Kisfaludy Károly Könyvtárban, csak érintőlegesen esett szó: dr. Horváth Sándor Domonkos megköszönte a versmondóknak és szavalóknak a színvonalas részvételt, hogy lelkiségben általuk is közelebb juthattunk Petőfi Sándorhoz. A harmadik nagy rendezvény a Zengő Petőfi kétnapos énekeltvers fesztiválja volt az Egyetemi Hangversenyteremben (Zsinagóga) szeptemberben, amelyet egy kerekasztal-beszélgetés is kísért a költőkkel a Kisfaludy Károly Könyvtárban. A koncepció ugyanis az volt, hogy a szervezők 15 kortárs költőt kértek fel arra, hogy írjanak 2-2 olyan verset, melyek formai vagy tartalmi vonatkozásukban az ünnepelt poétát idézik. Az egyik költeménybe legyen belefoglalva Petőfi három ismert verssora közül valamelyik („Szabadság, szerelem!”, „Rágyujtottam a pipára...”, „Hol sírjaink domborulnak”), a másiknál viszont csak a téma volt adott, ez pedig maga Petőfi. Zsille Gábor arról beszélt, a költők összeválogatásánál primer szempont volt, hogy olyanokat kérjenek fel a feladatra, akik tudják és használják a kötött versformát, képesek rímekkel költeményt szerezni.

Az elkészült versekhez 10 zenei formációt kértek fel, hogy válasszanak az alkotásokból, és zenésítsék meg, majd adják elő őket – a rövid, 20-30 perces koncertjük repertoárjába beépítve – az énekeltvers fesztiválon. Mellettük a Győri Nemzeti Színház két színművésze, Jáger András és Kurucz Dániel prózában prezentálta a többi alkotást a közönségnek. Ezzel kapcsolatban Török Máté, a Misztrál Együttes tagja arról beszélt, mennyivel könnyebben fektethető zene a kötött formátumú költeményekre. Az énekkel egyfajta értelmezést is adnak a verseknek, és így, ezzel együtt fogadja be őket a hallgató. A negyedik vendég a Sopronból érkezett Both Balázs, Bella István-díjas költő, író volt, a Zengő Petőfi „tizenötjeinek” egyike, akit éppen egy termékeny időszakában ért a felkérés, és aki – a haikuit leszámítva – rímekkel dolgozik a költeményeiben. Számára rengeteg töltést, élményt adott a részvétel ebben a koncepcióban, ő egyfajta látomásos versekben közelítette meg Petőfi Sándor emlékét.

Az élő Petőfi, a Hangzó Petőfi és a Zengő Petőfi köteteket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárában és a Kisfaludy Károly Könyvtárában lehet megvásárolni.

Szilvási Krisztián
Fotók: Nagy-Benczey Viktor