Megkérdeztük: Ha találkozna Petőfivel, miről beszélgetne vele szívesen?
Közeleg szeptember 8-9., a Zengő Petőfi énekeltvers fesztivál napja, amikor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér felkérésére érkező zenészek, zenekarok megszólaltatják a kétszáz éve született költőóriás ismert vagy kevésbé ismert költeményeit és a Kárpát-medencei költők erre az alkalomra írt verseit.
Az emlékév során sokféle megközelítésben találkozhattunk Petőfi Sándor nevével a Győri Szalon hasábjain. Írtunk az alakját, műveit megidéző gyermekrajzkiállításról, felolvasóestről, városi múzeumi tárlatról, konferenciáról, a XXI. Győri Könyvszalon kötetbemutatóiról, zenés estről, online megemlékezésről, iskolai versmondóversenyről, országos kezdeményezésekről, a kis hazánkat körbejáró mozgókiállításról, vagyis a Petőfi-buszról, sőt „petőfis” gyereknapról is.
Ezúttal személyesebb vizekre eveztünk, három kérdést tettünk fel a fesztiválon szereplő, verszengetésben jártas zenészeknek. Második kérdésünk igazi időutazás: Ha találkozhatna Petőfivel, miről beszélgetne vele szívesen? Vajon akadna közös téma? Nézzük, a zenészek hogyan képzelik el a találkozást!
Berzevici Zoltán
Ha ez tényleg megtörténhetne, azt kérdezném Tőle, hogy mikor pihent, hiszen állandóan írt és úton volt, pörgős, intenzív életet élt. Arra biztatnám, hogy alakítsunk zenekart, teremtsünk új műfajt, és legyen Ő a zenekar zászlóvivője, szövegírója, mentora és szószólója.
Apáti Ádám (Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák)
Ha találkoznánk, akkor nyilván pénzben biliárdoznánk a pesti éjszakában.
Bognár Szilvia
Érdekes lenne a népdalokhoz, azok egykori funkciójához, élettanához fűződő viszonyáról kérdezni. Tudta-e ő vajon, hogy milyen szerepe volt a daloknak az egykori hagyományos kultúrában, hogyan születtek, változtak? Amikor ő a népies hangot kereste, vajon mit látott ebből a világból? S gondolt-e arra, hogy saját átírt, átformált sorait gyűjtik, gyűjthetik már néhány évvel később, s leginkább a XX. századi népzenekutatás során?
Laboda Róbert (Pont 12 könyörgés)
Mindenféleképpen szeretnénk beülni vele a Pilvaxba, és megkérdezni Tőle, „Sándor, hogy kezdődött?!” Ebben a kérdésben minden benne lehetne.
Huzella Péter
Először is szégyellném magam, amiért én éveket pazaroltam el. Nem is tudom, hogy megszólítanám-e? Esetleg az események részleteiről kérdezném. Lehet, hogy megmutatnám egy dalomat, amit írtam a versére, és megkérdezném, mi a véleménye. Biztosan nem rejtené véka alá… kapnék rendesen.
Török Máté (Misztrál)
Például az utazásairól érdeklődnék. Tudjuk, hogy rengeteg helyen járt egy olyan korban, amikor nem volt olyan gyors az utazás, mint manapság. A mai ember úgy jut el több száz kilométeres távolságra, hogy sokszor azt se tudja, merre jár, merre járt. Így szívesen megkérdezném Petőfi Sándort, hogy az utazással töltött idejét miként élte meg, hogyan használta ki, milyen gondolatok voltak közben a fejében.
Gryllus Dániel (Kaláka)
Bevallom, inkább távolról csodálnám, olvasva a róla szóló történeteket.
Csörsz Rumen István
Bizonyosan megkérdezném (ha szóba állna velem), hogy jól érzékelem-e a népies műdalok fölényes ismeretét. Persze nem szó szerint idézi ezeket, hanem – a korabeli olvasó számára teljesen felismerhető módon – inkább meg-megvillantja a sorai mögött. Azt is megpróbálnám kilesni, hogy valóban felolvasásra szánja-e a verseit. Mindenkinek ajánlom: hangosan olvassa Petőfit, ahogy a régebbi költőket is. Ő, aki hajdan színpadi ambíciókat dédelgetett, végül a saját egyszemélyes színházának lett összes szereplője. Amint több kortársa leírja, gyakran elvonult felolvasgatni a készülő verseit. Ha van egyáltalán autentikus olvasatuk, akkor ezt mindenképp annak tartom. Szívesen lennék ennek szem- és fültanúja!
Krulik Zoltán (Makám)
Egyszer Pápán, a régi református kollégiumban – ami manapság lánykollégiumként funkcionál, de nyáron turistáknak adják ki – szálltunk meg a Makámmal. A szomszéd ház falán olvasható egy tábla, hogy ott lakott Petőfi Sándor, amikor a református kollégium diákja volt. Petőfi sokat vándorolt, akármerre járt, az mindig megjelenik a költészetében, gyakran fordult a szoknyák után. Megkérdezném tőle, hogy Pápán melyik kislánynak udvarolt.
Hangraforgó együttes
Szívesen leülnénk vele a kiskocsma ivójába, vagy nyári este a tiszamenti kaszálón szénaillat és tücsökzene mellett, hogy elővegyük a hangszereket, és megmutassuk neki, mire jutottunk a verseivel. Vajon tetszenének-e neki? Vajon hogyan gondolkodna ma békéről, háborúról, népvándorlásról, identitásról? Vajon ma is meghatározó szerepű és energiájú, karizmatikus figurája lenne az irodalmi és politikai közéletnek, aki mérték- és példaadó lehetne a fiatalok számára? Hisszük, hogy igen!
A megszólaltatott zenészekről és a Zengő Petőfi énekeltvers fesztivál programjáról a petofigyorben.hu honlapon olvashatnak.
A Zengő Petőfi énekeltvers fesztivál zenészeinek feltett első kérdésre adott válaszok itt olvashatók, a harmadik kérdésre adott válaszok pedig itt.
SzaSzi