Az emlékév során sokféle megközelítésben találkozhattunk Petőfi Sándor nevével a Győri Szalon hasábjain. Írtunk az alakját, műveit megidéző gyermekrajzkiállításról, felolvasóestről, városi múzeumi tárlatról, konferenciáról, a XXI. Győri Könyvszalon kötetbemutatóiról, zenés estről, online megemlékezésről, iskolai versmondóversenyről, országos kezdeményezésekről, a kis hazánkat körbejáró mozgókiállításról, vagyis a Petőfi-buszról, sőt „petőfis” gyereknapról is.

Ezúttal személyesebb vizekre evezünk. Három kérdést tettünk fel a fesztiválon szereplő, verszengetésben jártas zenészeknek. Elsőként Petőfi költészetének aktualitásáról kérdeztük őket, többen arra is választ adtak, hogy mi áll az életműből közel hozzájuk.

Berzevici Zoltán

Petőfin nem fog az idő. Költészete sokszínű, fiatalos, könnyen érthető, vidám és lelkesítő, amiért a magyar nép ma is sajátjának tekinti. A tájköltészettől a bensőséges hitvesi lírán át minden másról is írt, de hozzám legközelebb mégiscsak a szellemes, ironikus versei állnak. Útirajzaiból, levelezéseiből is kiderül, milyen zseniális humora volt. Figyelemre méltó a levelezése Arannyal. Így ír barátjának: „My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, end menni fighting for magyar freedom…”. Ez a szöveg olyan, mint egy mai Insta-bejegyzés. Játékos, vidám stílusát kortárs költőink is átvették. Petőfi Diákpályám című versének mintájára Lackfi János megírta angol-szleng nyelven a Szkúl-sztori című versét, amit a fesztiválon el is énekelek majd.

Bognár Szilvia

Petőfi költészete ugyanannyira aktuális, mint Erkel vagy Liszt zeneművei a 19. századból. Az általa megfogalmazott gondolatokat a szerelemről, a szabadságról, vagy épp az emberi gyarlóságról ma is bármelyikünk magáénak érezheti, legfeljebb írásainak nyelvezete áll közelebb vagy távolabb egyikünkhöz, másikunkhoz. Számomra a legkedvesebbek és legizgalmasabbak azon költeményei, amelyek folklorizálódott formában népdalok szövegeiként élnek tovább.

Csörsz Rumen István

Kutatóként és előadóként is kulcskérdésnek tartom: mennyiben tudjuk a műalkotásokat „eredeti” kontextusukban olvasni, értelmezni? Petőfi életműve sok kihívást rejt, mert a rárakódott kultikus olvasatok nagyrészt elfedik az egykori, szerzőhöz közelebbi értelmezéseket. Ha viszont ezeket túl mélyen „lehámozzuk”, akkor egy tőlünk már távoli, reformkori közegbe csöppenünk, amelyben nemcsak a Petőfi-versek, hanem például a Szózat vagy a Bánk bán is mást jelentettek, mást üzentek a közönségnek. Ám ha ettől is eltekintünk, akkor bizony kettesben maradunk a szerzővel, s kénytelenek vagyunk a műalkotás helyett Petőfit egy életrajz tükrében, magánemberként szemlélni. Erre aligha vágyott, bár szívesen feszegette a korabeli nyilvánosság határait önmaga vagy családja bemutatásával. Maradjunk tehát a verseinél, és engedjünk közel jönni magunkhoz néhányat. Ez életkoronként és hangulatonként is más lesz. Ne aggódjunk, van választék. Petőfi keményebb szócsatázó volt, mint ma a közéleti újságírók zöme, már csak ezért is élvezetes olvasni. A szerelmi költészete szintén sok rétegével szólítja meg a mai olvasót, ideértve a versmegzenésítőket is.

Gryllus Dániel (Kaláka)

Nehéz lenne az egész hatalmas életművet tekintve az aktualitásról beszélni, de az biztos ma is érvényes: Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Krulik Zoltán (Makám)

Azt hiszem, hogy a világirodalmi nagyjaink mindig aktuálisak, csak kell hozzá venni annyi fáradságot – még ha ez kicsit negatívan hangzik is –, hogy próbáljuk megkeresni azokat az üzeneteiket, amelyek a mában is adekvátak. Több Petőfi-vers megzenésítése után mondhatom, hogy értem az ő nyelvezetét, de lehet, hogy a mai fiataloknak ez már idegen, így esetleg visszatartó lehet. A fiatalok, akikkel együtt dolgozom – a fesztiválon is több ifjú taggal fogunk fellépni – azt mondják, hogy azért vannak olyan régies kifejezések, amelyek újra divatba jönnek. Például régies megszólítás a „babám”, de újra felbukkant a szóhasználatban, ami azért érdekes, mert az én generációm egyáltalán nem használta. Megzenésítésre olyan verseket kerestem, amelyekről úgy gondoltam, hogy világosak, érthetőek és azonosulni tud velük egy mai fiatal is. A nagy versek – legyen szó akár róla vagy más költőről – ma is megszólítanak bennünket. Petőfi költészetéből leginkább a szerelmi költészete áll közel hozzám, de nagyon hangulatosak a tájleíró versei vagy az életképei, például A négyökrös szekér, amelyben kocsival mennek az éjszakába, bámulják a csillagokat, és csend van. Igazi sötétet utoljára kb. 30 éve láttam Torockón, ahol akkor még egy szál villanykörte sem volt, csak a csillagok fénylettek. Megvan ezeknek a varázsa.

Apáti Ádám (Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák)

Nekünk azóta aktuális, amióta – atyaég – húsz éve elkezdtünk vele foglalkozni. Megtanított és tanít azóta is minket magyarul beszélni.

Hangraforgó együttes

Petőfi Sándor verseit ma is aktuálisnak tartjuk, olyan időtálló költészetnek, amelynek minden kor számára lesz mondanivalója. Ha a nyelvezete helyenként régies is, ha a hon, haza szavak nem is a legdivatosabb kifejezései is a 21. század emberének, ha énközpontú világunkban a hazaszeretet, az önfeláldozás már-már szokatlan érzések vagy értékek is, Petőfi bátorsága, erőteljes hangja, frissessége, de főleg, amit mond megmaradásról, nemzeti összetartozásról, szerelemről, szülőföldről, fontos és szerethető gondolatok, amelyeket előszeretettel közvetítünk a dalainkban. Különösen kedveljük Petőfi hetyke harciasságát, szókimondását, ezek a versek dalként is nagyon szerethetők.

Laboda Róbert (Pont 12 könyörgés)

A szabadság és a szerelem témája örökös tényező az ember életében. Valahol tudat alatt mindig ezek mocorognak a dinamikus sztereotípiánkban. Ráadásul, ha valaki költészetében, úgy, mint Petőfiében, ilyen pontosan kitapinthatók a részletek, akkor az emberi közelség teljesen átjárja az embert. Petőfi maga a közelség. Petőfi költészete maga a szabadság és a könnyedség. Azt hiszem, hozzánk mint művészekhez Petőfi mindenkori függetlensége áll a legközelebb. Ő maga volt egy nézőpont. Petőfinél hiteles volt a szabadság és a hazaszeretet, nem volt benne tetszeni akarás, nem a rímek írták a költészetét, hanem a vágyódása.

Török Máté (Misztrál)

26 éve éneklünk verseket, de Petőfi költeményeit eddig nem nagyon adtuk elő. Most jött el az alkalom, hogy megénekeljük néhány költeményét, amelyeket elő is fogunk adni a Zengő Petőfi fesztiválon. Petőfi színei nem csupán azokra a témákra összpontosítanak, amelyeket a legtöbbször hallatunk az életművéből, ezért mi igyekszünk ezekből is megmutatni néhányat.

Huzella Péter

Petőfi mindig aktuális, mert a fiatalság mindig aktuális. Tudjuk, hogy fiatalon meghalt, és hihetetlen, de a teljes életművét 5-6 év alatt írta. Ha egy fiatal embernek a tehetsége ilyen elsöprő, elementáris erejű, mint az övé volt – ráadásul romlatlan maradt, nem tudta elrontani semmi, se későbbi hibák, vagy meggondolások, visszavonások –, az egyszerűen nem maradhat hatástalan. Számomra ő az örök ifjúság csillaga, egy üstökös, ami ott marad az égen. Amikor a sorait olvassuk, akkor mindig a lobbanékonysággal, az őszinteséggel, a kíváncsisággal, a kritikussággal találkozunk, jó esetben magunkra ismerhetünk. Ifjú koromban a tájleíró részeket inkább kerültem, csak érettebb fővel fedeztem fel ezeknek a csodáját, például A Tisza című verset. Mindig jobban foglalkoztat a humora, mint például A tintásüveg, de nekem nagyon tetszik, ahogy A természet vadvirágában válaszol a kritikusainak, visszaszúr, és osztja rendesen a pofonokat. A János vitéz pedig a csodák csodája! Egyébként Kányádi Sándor mindig elmondott egy Petőfi-verset, bárhol szerepelt, tőle tanultam ezt el, így mindkét Sándorra egyszerre emlékezem. Nagyon kevesen tudják, hogy 1989-ben Pekingben, amikor a diáklázadás volt, és tankok taposták el a fiatalokat, akkor azok azt kiáltották, hogy Szabadság, Szerelem! E kettő kell nekem… Hát így hat Petőfi.

A megszólaltatott zenészekről és a Zengő Petőfi énekeltvers fesztivál programjáról a petofigyorben.hu honlapon olvashatnak.

A Zengő Petőfi énekeltvers fesztivál zenészeinek feltett második kérdésre adott válaszok itt olvashatók, a harmadik kérdésre adott válaszok pedig itt.

SzaSzi