Wild Drawing (WD): Flirting 2021 (Ura Vajgurore, Albánia)
Négyemeletnyi boldogság, avagy flört (majdnem) a fellegekben. Az Ura Vajgurore nevű apró albániai városban ráadásul kétszer kellett szárba szökkennie a szerelemnek, de a kitartó makacsság végül elnyerte jutalmát: Wild Drawing (WD) alkotása szemléletesen gyönyörű képi megvalósulása az egyik legnemesebb emberi érzelemnek.
Közép-Albániában járunk, egy bő 7000 lakosú településen, amelyet egy 2015-ös önkormányzati reform során összevontak Cukalat, Kutalli és Poshnjë településekkel, hogy új községet alakítsanak ki. Így – 2021-től – (Dimal) Ura Vajgurore városa lett a székhely. Ezen a „világvégi” helyen kapott megbízást 2018-ban Wild Drawing (azaz WD) egy négyemeletes ház egyik oldalának teljes kipingálására, és ugyan az alkotás teljesen elkészült, egy 2019-es erős földrengés mind az épületben, mind a falfestményben komoly károkat tett.
Két évvel később került csak sor a társasház felújítására, az ottani önkormányzat pedig ismételten felkérte WD-t, hogy fesse meg rá ugyanazt a kompozíciót: ő ezúttal még élénkebb színekkel alkotta meg azt. Így készült el végül a Flirting 2021 címet kapott falfestmény Helidon Haliti albán festő felügyelete mellett, amely látványos példája a remek térhasználatnak, ahogyan az épület két oldaláról egymásra kukucskáló párokat a művész védjegyeként használt illúzió kíséri.
Wild Drawing Indonéziában, Balin született, képzőművészetből és iparművészetből is diplomát szerzett. Városi művészi karrierjét a 2000-es években kezdte, azóta ideje nagy részét azzal tölti, hogy az utcákon fest szerte a világon. Egyéni és csoportos kiállításokon, illetve graffiti / street art fesztiválokon vett részt Ázsiában, Európában és Amerikában, mindemellett a műtermében való munkát sem hagyta abba. Jelenleg Görögországban, Athénban él.
Alkotásaihoz „hátrányos helyzetű területeken” lévő, valamilyen tekintetben „károkat szenvedett” épületek falait alakítja át műalkotásokká, így folyamatos párbeszédet nyit a járókelőkkel. Mindig igyekszik kölcsönhatásba lépni a hellyel, ahol dolgozik, beépítve az ott jelenlévő különböző (építészeti) elemeket, hogy harmóniát teremtsen a mű és a tér között. A nagyméretű falfestményeket főként hengerrel és festékszóróval készíti el.
WD stílusának különleges ismertetőjegyét a keleti és nyugati művészeti és társadalmi háttér ötvözése adja, a társadalmi jelenségekből, az életmódból, a természetből és a művészetből merít inspirációkat. A realista, néha még a hiperrealista technika is jellemzi, gyakran anamorfikus alkotásait erősen befolyásolja saját kulturális háttere és szenvedélyei, például a képregények és grafikus regények, az érdeklődési köre és életmódja. A street artban elsősorban a művészi kifejezésmód szabadsága vonzza, a lehetőség, hogy bárhol, bárkivel kapcsolatba tud lépni.
„Számomra az utcán festeni kifejezés, választás és kommunikációs vágy. Tehát szinte mindig van üzenet, és szerencsére vannak címzettek is. Ami segít, az az, hogy a munkáim alapvetően realisztikusak, témájuk pedig túlmutat a határokon, a vallásokon, a különböző kultúrákon.”
Szilvási Krisztián
A fotót Wild Drawing (WD) Flirting 2021 című alkotásáról a művész engedélyével közöljük.
Forrás: streetartutopia.com, wdstreetart.com, Wikipédia
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)
14. rész: Barry Flanagan: Hare in O'Connell Street (Dublin, Írország)
15. rész: Okuda San Miguel: The New Mona Lisa (Párizs, Franciaország)
16. rész: Tommy Weisbecker Haus Murals (Berlin, Németország)
17. rész: Astro – BUMP Festival (Calgary, Kanada)
18. rész: Batist Vermeulen: Nello en Patrasche (Antwerpen, Belgium)
19. rész: Slim Safont: Punishment (Aberdeen, Skócia)
20. rész: Costas Varotsos: Dromeas – The Runner (Athén, Görögország)