A két intézmény sokrétű tevékenységét jelképező dokumentumot Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója, valamint az SZTE képviseletében Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár írta alá a szegedi egyetemen. Ebben közösen megalapítják a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoportot, valamint kölcsönösen támogatják egymást webarchiválási, természetesnyelv-feldolgozási és országos könyvtári szolgáltatási feladataikban.

A Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport megalakulásával a 15–17. századi magyar historiográfiakutatás kap méltó intézményi keretet és támogatást. Feladatuk elsősorban a Magyarország történetét feldolgozó, túlnyomórészt humanista történeti művek szövegének részletes feldolgozása és korszerű megjelentetése, amelynek része a forráskiadások és a korszerű fordítások elkészítése. A megvalósításban az SZTE és az OSZK társintézmények és műhelyek kutatóival is együttműködik.

A megállapodás fontos pontja az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja és az SZTE Informatikai Intézetének innovatív nyelvtechnológiai kooperációja. „A nyelvtechnológia egy interdiszciplináris terület, a mesterséges intelligencia, a nyelvészet és a szoftvermérnökség összekapcsolódása”, amely a szövegek gépi elemzésével foglalkozik. A hétköznapi felhasználó leginkább helyesírás-ellenőrző, gépi fordító vagy információ-visszakereső programok formájában találkozik vele, de mostanában a ChatGPT kapcsán hallhat róla leggyakrabban. A két intézmény közös munkája a természetes nyelvek specifikus vizsgálatát tűzte ki célul. A természetes nyelveken folyó kommunikáció a számítógép számára sokszor nagyon nehezen értelmezhető elemeket tartalmaz, így kihívást jelenthet például a különböző stílusok, többjelentésű szavak megkülönböztetése. Ugyanakkor a számítógépek az embernél sokkalta nagyobb feldolgozási kapacitással rendelkeznek, tehát ha megtanítjuk a gépet arra, hogy mit keressen, akkor egy szöveg gyorsabban és teljesebben feldolgozható lesz, mintha azt egyes emberek végeznék. Az együttműködés keretében a nemzeti könyvtár a webről leszedett nagy mennyiségű, válogatott és előfeldolgozott magyar nyelvű szöveganyagot szolgáltat a szegedi kutatóknak, a munka első fázisában elsősorban egészségügyi hírek témakörben. A szegedi mesterségesintelligencia-kutatók ezeket a híreket az év elején indult, Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című projektjükben tervezik felhasználni. A szövegekből nagy nyelvi modelleket építenek, amelyek segítségével automatikusan tervezik megtalálni és kiszűrni az egészségügyi álhíreket és áltudományos írásokat. Az együttműködés keretében az SZTE kutatói olyan eszközöket fejlesztenek az OSZK számára, mint például az automatikus tárgyszavazó, amelynek segítségével automatikusan megállapítható, hogy mi van egy képen, illetve, miről szól az adott dokumentum.

Az együttműködés kiemelkedő momentuma a Karikó-gyűjtemény építése, amelyben a Szegedről indult világhírű tudós pályafutásáról és életéről szóló hírek kapnak helyet, az OSZK-ban kifejlesztett webarchiválási infrastruktúra felhasználásával. Az OSZK vállalja a gyűjtemény szakszerű archiválását, illetve könnyen használható keresőfelületet biztosít, amelynek segítségével bárki böngészheti a Karikó Katalinról szóló híreket és információkat, adatokat.

A megállapodás utolsó pontjában az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár üzemeltetésre ad át országos szintű, változatos tematikájú – többek között régikönyves – adatbázisokat az OSZK-nak.

Forrás: MTI

A kép a Pixabay szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.