„Jómagam tizennyolc esztendős koromban Kossuth-párti negyvennyolcasként léptem be a Ludovikába, Petőfi hatása alatt, Petőfi negyvennyolcas eposzának, a rám sorsdöntő hatást tevő Az apostolnak csaknem kész fordításával a tarsolyomban.”

Miroslav Krleža 1893. július 7-én született Zágrábban. Pécsett végezte a katonaiskolát, a budapesti Ludovikán avatták az osztrák-magyar hadsereg tisztjévé. 1912-ben a balkáni háború alatt Szerbiába szökött katonának, azonban a szerbek kémnek hitték, és visszatoloncolták. Fegyelmiben részesült, majd rangjától is megfosztották. Az első világháború idején visszakapta rangját, Kaposvárott, Galíciában és a Kárpátokban szolgált, végül áthelyezték Zágrábba. A Jugoszláv Királyság létrejöttekor már ismerték a verseit. Felhagyott a katonáskodással, író akart lenni.

„... a háborúk és fegyverszünetek logikus vérözönében s az újabb és újabb háborúk és fegyverszünetek végtelen sorában elpusztul majd Blitva és Blatvia is, mint ahogyan annyi Blitva és Blatvia pusztult el már előttük ugyanebben a balti és szittya sárban anélkül, hogy valakinek is eszébe jutott volna feltenni azt az egyszerű és természetes kérdést önmagának, valamint polgártársainak, a blitvánoknak és hunoknak, blatviánoknak és kobiliaiaknak: Hát csakugyan veszett kutyák vagyunk, testvéreim, hogy egymás húsát tépjük, és miért?” (Bankett Blitvában ‒ részlet, Herceg János fordítása)

Ifjúkorában gyakran megfordult Budapesten, szeretett beülni a Belvárosi Kávéházba, ahol magyar költőkkel, írókkal beszélgetett, valamint annak is tanúbizonyságát adta, hogy milyen jól ismeri a kortárs magyar irodalmat. A magyar költészet és irodalomszemlélet nagy hatással volt rá, Ady Endre és a Nyugat írói voltak az eszményképei. Politikai világnézetének megalapozásában fontos szerepet játszott a Galilei-kör és Jászi Oszkár.

Széles műveltséggel rendelkezett. Anyanyelvi szinten ismerte a horvát, a magyar és a német nyelvet, valamint jól beszélt franciául és oroszul. Otthonosan mozgott az irodalomban és más művészeti ágakban, de a természettudományokban, filozófiában és a klasszikus kultúra történetében is jeleskedett. Stílusát a romantikus, a realista és naturalista vonások egyszerre jellemzik. Az I. világháború előtt és alatt írott és legnagyobbnak tartott drámáit az expresszionista korszakának nevezik, de a szimbolizmus és a posztimpresszionizmus éppúgy átitatja ezeket az írásokat. Kiváló ismerője volt az orosz klasszikusoknak, ám szempontjaira, stílusára főként az osztrák, magyar és francia irodalom hatottak.

Műveinek spektruma szinte végtelen: szerepelnek benne hangulatos szerelmi költemények, kíméletlen szatírák, bírálja a múltat és a jelent. Témaválasztáskor szélesre tárta figyelmét térben és időben, és olyan nagyságokban lelt rokonra, mint Michelangelo, akiről drámát, valamint Paracelsus, akiről tanulmányt írt. Mindkét zseni harcban állt a hatalommal, és ezzel kivívták Krleža rokonszenvét, aki a saját, kortárs kultúrában játszott szerepét látta bennük tükröződni.

„Kevés az, Szentatyám, húsvéttól húsvétig. Ennyi idő alatt nem érik be a mély gondolatok magva. Mert az agybarázdákban lassan érik a mag, Szentatyám. Az Úr bölcsessége pedig nem úgy érik be, évente, mint a sárgabarack. Lassan érik meg az eszmélet bölcsessége…” (Michelangelo Buonarroti – részlet, Spiró György fordítása)

Műveiben az esztétikus, a politikus és az ideológus szinte kibogozhatatlan egységet alkot. Világnézete a feltétlen demokratizmus és a szovjet bolsevizmustól tudatosan elkülönülő szocializmus ötvözete volt, amelybe belefért némi liberalizmus is. 1925-ben Moszkvába látogatott, itt ismerkedett meg Sztálin személyi kultuszával, elsőként döbbent rá, hogy rossz útra tévedt a szocialista eszme.

A második világháború idején létrejött fasiszta horvát államban ellenségként tartották számon és betiltották, könyveit máglyán égették el. Krležát letartóztatták könyvkiadójával együtt. A börtönben élte meg a Tito által irányított Jugoszlávia létrejöttét (a lenti képen ők ketten láthatók), ekkortájt már klasszikusként tekintettek rá.

Fő művei közé tartozik a Petrica Kerempuh balladái című költeménysorozat, amely 1936-ban jelent meg, s a horvát múlt évszázadait idézi szemléletes képekben; valamint a sajátságos Glembay-sorozat, amely évtizedekig formálódott. Ez utóbbi egy három drámából és tizenegy novellából álló összefüggő sorozat, amelyben a zágrábi felső tízezer létét és fokozatos összeomlását mutatja be.

„Az első nemzetség emberöltőjében a Glembajok még névtelen céhes iparosok; a második nemzetségben már fel-felbukkannak a családban a bűncselekmény és ragadozó erőszak első jelei; a harmadik nemzetség ivadékai megszerzik és hasznosítják első gőzgépeiket, megalapítják első bankjaikat, s uzsorakamaton tollasodva, szemrebbenés nélkül váltják aranyra az emberi vért és verejtéket. Ez a glembaji Arany a hetvenes években kezd lateineresedni: hovatovább ügyvédi és bankári előkelő csengést nyer, főúri származású nejek révén nemesedik és úri ivadékot nemz. A következő emberöltőben e sarjak lelépnek a színről: a végső terheltség teátrális tartozékaival – idegbajos, görcsös fintorral, veronállal és browinggal hagyják el a horvát élet már annyiszor megénekelt színterét.” (A Glembajok – részlet)

Haláláig dolgozott, volt gyanús, üldözött, megtűrt és ünnepelt személy is. Spiró György szerint: „Miroslav Krleža, a jugoszláv irodalom nagy öregje”. Összegyűjtött művei harminckét kötetben jelentek meg. Zágrábban hunyt el 1981. december 29-én.

2011. március 23. és június 30. között az Országos Széchényi Könyvtár A magyarul tudó horvát klasszikus címmel életművének hungarológiai vonatkozásairól és magyar fogadtatásáról szóló kiállítást rendezett. A kiállítás virtuális változata itt tekinthető meg.

Szabados Éva

Forrás: Miroslav Krleža: Drámák. Európa Könyvkiadó 1980.; Wikipédia; konyvtar.dia.hu; mek.oszk.hu 1; mek.oszk.hu 2; mek.oszk.hu 3; edit.elte.hu; krlezijana.lzmk.hr; irodalmijelen.hu; tiszataj.bibl.u-szeged.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.