Bibliotheca Alexandrina
Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az Alexandriai Új Könyvtárat.
A Bibliotheca Alexandrina a híres ókori Alexandriai Könyvtárnak állít emléket, amely egykor a tudás legnagyobb letéteményese volt, de sajnos megsemmisült. Újjáélesztésének ötlete 1974-re datálódik, de az építkezés csak 1995-ben kezdődött el, és 2002-ig tartott. A projekt 220 millió dollárba került.
Az Alexandriai Egyetem felállított egy bizottságot, mely kiválasztott egy telket közel az ókori könyvtár helyéhez. Mivel a tervet más hazai ügynökségek és vezető politikusok is támogatták, valamint az UNESCO is elfogadta az elképzelést, hogy Alexandriát a huszonegyedik század egyik legnagyobb szellemi és kulturális központjaként állítsák helyre – semmi nem állt a megvalósítás útjába. 1988-ban építészeti tervpályázatot írtak ki, melyre 524 pályamű érkezett be. A hét építészből és két könyvtárosból álló nemzetközi zsűri nyertesnek a norvég Snøhetta építészeti irodát választotta Christoph Kapeller (1956) osztrák és Ihab El Habbak egyiptomi építész vezetésével. Az UNESCO létrehozta a Bibliotheca Alexandrina Nemzetközi Bizottságát is, amely 18 különböző ország és szervezet magas szintű képviselőiből állt – az ő dolguk volt a finanszírozás biztosítása.
A 45.000 m2-es BA több mint egy könyvtár, sokkal inkább egy nyitott tudáskomplexum, mely magába foglalja – a főkönyvtáron kívül – a Művészeti és Multimédia Könyvtárat, a Taha Hussein Könyvtárat látássérültek számára, a Gyermekkönyvtárat, a Fiatalok Könyvtárát, a Mikrofilmes Részleget, a Ritka könyvek és különleges gyűjtemények könyvtárát (1920 előtt nyomtatott könyvek), a térképtárat (több mint 7000 db), az internetes archívumot, a Régiségek Múzeumát, a Kéziratok Múzeumát, a Szadat Múzeumot, a Tudománytörténeti Múzeumot és a Planetárium Tudományos Központot. Ezenkívül hozzá tartozik az ALEXploratorium (felfedezőterem, amely bemutatja a gyerekeknek a tudományt), a Culturama (az első szabadalmaztatott kilenc kivetítős interaktív rendszer), a VISTA (interaktív virtuális valóság-környezet, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy kétdimenziós adatkészleteket 3D-s szimulációkká alakítsanak át, és belépjenek azokba), valamint 12 akadémiai kutatóközpont (Alexandria és Mediterrán Kutatóközpont, Írás- és Scripts Center, Speciális Tanulmányok és Programok Központja, Nemzetközi Információtudományi Iskola, Kéziratok Központja, benne egy restauráló laboratóriummal, Kulturális és Természeti Örökség Dokumentációs Központja, Alexandria Hellenisztikus Tanulmányok Központja, Fenntartható fejlődési tanulmányok, ifjúsági kapacitásépítés és afrikai kapcsolatokat támogató program, Iszlám Civilizációs Tanulmányok Központja, Kopt Tanulmányok Központja, Stratégiai Tanulmányok Központja, a Nőtanulmányok és Társadalmi Átalakulás program). Mindemellett van még a Művészeti Központ, 17 állandó kiállítás, 4 művészeti galéria időszaki kiállításokra és egy konferencia-, valamint egy oktatóközpont. A bibliotéka számos regionális és nemzetközi hálózat központjaként is működik, emiatt helyet ad 10 intézménynek, többek között az Arab Tudományos és Technológiai Etikai Társaságnak, a Fejlődő Világ Tudományos Akadémia Arab Regionális Irodájának, az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) regionális irodájának. Az intézményt a Mecénások Tanácsa, a Kuratórium és egy igazgató irányítja.
A Bibliotheca Alexandrina főként arab, angol és francia nyelvű könyveket tartalmaz, de vannak más európai nyelvű művek, sőt akadnak ritka nyelveken írtak is, mint például a kreol, a haiti vagy a zulu. A főkönyvtár nyolcmillió könyv tárolására alkalmas, a 2000 látogatót befogadó, fő olvasóterem pedig 20.000 négyzetmétert foglal el tizenegy lépcsőzetes szinten (ebből 4 a föld alatt) egy 32 méter magas üvegfalú tető alatt, amely a tenger felé dől, és körülbelül 160 m átmérőjű. Egyesek szerint a felkelő napot imitálja, mások napórához hasonlítják. A tervezők szerint az időtálló, merész és modern dizájn a kör alakú alexandriai kikötő mellett a tudás ciklikus természetére emlékeztet, csillogó, billenő tetője pedig az ókori alexandriai világítótoronyra.
A falak szürke asszuáni gránitból készültek (4000 tömb), melyekbe 120 írásrendszer karaktereit faragták. A hengeres falazat úgy emelkedik ki a földből, mint egy korábbi forma újjászületése. Jorunn Sannes norvég művész alkotta meg, együttműködve a neves szobrászművésszel, Kristian Blystaddal (1946). Egy nyitott tér és egy tükröződő medence veszi körül az épületet, mely a fenntartható tervezés trendje előtt egy évtizeddel készült, mégis 80%-ban helyi anyagokat használtak hozzá, nagymértékben támaszkodik a természetes fényre és a friss levegőre, valamint maximálisan energiahatékony.
A könyvtár állományának létrehozását több ország is támogatta adományokkal a világ minden tájáról. Például Franciaországnak köszönhetően itt található Afrika legnagyobb frankofón gyűjteménye, Spanyolország pedig a mór uralom idejének dokumentumait adta át. 2013-ban már 2 millió könyvvel rendelkeztek, s a gyarapítás azóta sem állt meg. Az egyetlen nyitott térből álló, amfiteátrumszerű, fő olvasói tér szintjei különböző szakterületeknek adnak helyet, kezdve a tudás gyökereitől (filozófia, történelem, vallás, földrajz) a legújabb technológiákig. Itt található a központi kölcsönző állomás, valamint több műholdas információs pult. Gazdag textúrájú falburkolatok, aprólékos szerkezeti tagolások és innovatív tetőablakrendszer – ezek a tér fő jellemzői.
A bibliotéka élen jár kulturális örökségünk digitális megőrzésében is, amit mi sem bizonyít jobban, mint a tény, hogy a BA volt az Internet Archivum első tükör- és külső biztonsági másolatának helye. Ezenkívül az IA ötmillió USD-t adományozott a könyvtárnak, beleértve 10 milliárd 1996 és 2001 közötti weboldalt több mint 16 millió webhelyről, 2000 órányi egyiptomi és amerikai televíziós adást, 1000 archív filmet, 100 terabájtnyi adatot 200 számítógépen tárolva, valamint könyvszkennert a helyi könyvek digitalizálásához.
A Bibliotheca Alexandrina nemcsak a bibliofilek Mekkája, hiszen a már említett kiállításokon, múzeumokon és egyéb kulturális részlegeken kívül évente átlagosan 1500 programnak, előadásnak, foglalkozásnak, konferenciának, koncertnek ad otthont – nem csoda, ha minden évben másfél millió látogató keresi fel.
tmoni
Forrás: a könyvtár honlapja, Wikipedia (angol, arab), Snøhetta, UNESCO Institute for Lifelong Learning, ARCHNET, InsideEgypt, Arch2O, Archello, BookBrunch, ArchDaily
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép.
A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban
25. rész: A baltimore-i George Peabody Könyvtár
26. rész: Beitou zöld könyvtára Taipeiben
27. rész: A John Rylands Könyvtár