A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár

Hát ez csúcs! 55. rész – tmoni írása

kongresszusi-konyvtar

Amikor ezt a témát választottam a sorozatba, azt gondoltam, hogy egyetlen könyvgyűjteményről fogok írni, de ahogy beleástam magam a statisztikákba, kiderült, hogy két bibliotéka is pályázhat a világ legnagyobb könyvtára címre: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a londoni British Library. Így hát mindkettőt bemutatom, döntsék el Önök, hogy melyik a legnagyobb!

Úgy tűnik, hogy több szempont alapján is rangsorolják a leghatalmasabb könyvkollekciókat: legnagyobb épület(ek), legnagyobb költségvetés, legnagyobb személyzet, legtöbb látogató és legnagyobb állomány. Könyvtáros lévén én ez utóbbit vettem alapul, mert szerintem egy bibliotéka méretét elsősorban ez határozza meg. 2021 novemberi adatok állnak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy az engem érdeklő számokon kívül minden másban az amerikai nemzeti könyvtár, a Washington DC-ben található Library of Congress a világelső: három, összesen 21 olvasóteremmel rendelkező, egymással föld alatti folyosókkal összekötött épületet foglal el a Capitol Hillen, egyet Fort Meade-ben, egyet a virginiai Culpeperben, és itt fenntart egy természetvédelmi központot is. Évi 1,9 millió látogatója, 3194 dolgozója van, és 802,1 millió USD-ból gazdálkodhat. Állománya az említett időpontban 173 millió dokumentum (több mint 1400 km-nyi polcon fér el), ami napi 12.000 tétellel gyarapodik. Mégsem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a földkerekség legmonumentálisabb könyvtára, mert a British Library gyűjteményéről csak annyit lehet tudni, hogy több mint 170 millió, kb. 170 és 200 millió közé tehető. Ez becsült érték (úgy tűnik, nincs náluk minden leltárba véve), de többnek látszik, mint az amerikai könyvtáré, bár a gyarapodás mértékéről sincs egzakt információ. Nem csoda hát, hogy a Guinness World Records a Library of Congress-t tartja a világ legnagyobb bibliotékájának, mert ők becslésekkel nem foglalkoznak, csak tényekkel, és az angol nemzeti könyvtár leltárba vett dokumentumainak száma 2021 év végén 170 millió volt, ami 3 millióval kevesebb, mint az amerikaié. Persze azóta eltelt több mint egy év, és sok minden megváltozhatott, de az vitathatatlan, hogy ezé a két csodás intézményé a Föld két legnagyobb gyűjteménye.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Az biztos, hogy a csupa márvány és gránit Kongresszusi Könyvtár kívül-belül gyönyörű. 1800-ban alapította John Adams (1735-1826) elnök, így ez az ország legrégebbi szövetségi kulturális intézménye. Sajnos eredeti állományának nagy részét az 1812-es háború során a britek egy tűzvészben elpusztították (1814), és csak Thomas Jefferson (1743-1826) személyes gyűjteményének megvásárlásával lehetett újjáépíteni. 1851-ben újra leégett, és sok-sok adomány és plusz pénzeszköz segítségével sikerült a kárt pótolni. A polgárháború után azonban virágzásnak indult (ehhez nagyban hozzájárultak 1870-től a kötelespéldányok), s ez mind a mai napig tart.

kongresszusi-konyvtar

A Library of Congress központja és leglátványosabb része a Thomas Jefferson épület (1897). Belsejét közel ötven amerikai festő és szobrász műalkotásai díszítik. Nemzeti könyvtári feladatai mellett helyet ad az USA Kongresszusa fő kutatócsoportjának és az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának is, ezenkívül kezeli a Vakok és Mozgássérültek Nemzeti Könyvtári Szolgálatát, valamint egy hangoskönyv- és Braille-programot. Nyilvános bárki látogathatja (azért nem minden részét, és a dokumentumok csak helyben használhatók), és online is felfedezhető. 1962 óta külföldön is tart fenn irodákat, hogy beszerezze, katalogizálja és megőrizze az olyan országokból származó könyvtári és kutatási anyagokat, ahol ezek a hagyományos beszerzési módszerekkel nem elérhetők. A tengerentúli irodák Újdelhiben (India), Kairóban (Egyiptom), Rio de Janeiróban (Brazília), Jakartában (Indonézia), Nairobiban (Kenya) és Iszlámábádban (Pakisztán) több mint 60 országból gyűjtenek dokumentumokat.

Ebben a nagyszerű intézményben iszonyatos mennyiségű anyagot őriznek, és sok-sok érdekesség és ritkaság is megtalálható a különböző – folyamatosan bővülő – gyűjteményekben mintegy 470 nyelven. Ezek jó része a digitális könyvtárban (World Digital Library) is megtekinthető. A bibliotéka állománygyarapítási tevékenysége minden tudományágat és dokumentumtípust felölel. Az általános gyűjtemények könyveket, füzeteket és bekötött (nem aktuális) folyóiratokat tartalmaznak. A speciális formátumú kollekciók között szerepelnek fényképek, térképek, kották, zenék, hangok, filmek, kéziratok és egyéb adathordozók.

kongresszusi-konyvtar

Összesen 173.731.463 nyilvántartásba vett tétellel rendelkeznek, ebből több mint 25,2 millió könyv, több mint 15,7 millió egyéb nyomtatott anyag (pl. 100.000-nél is több képregény), 4,2 millió hanganyag, 75,7 millió kézirat, 5,6 millió térkép, 17,5 millió mikrofilm, 1,9 millió mozgókép, 8,2 millió kotta, 17,5 millió vizuális anyag és 2 millió egyéb dokumentum. Ezenkívül 15 millió digitális objektumot és több mint 7 petabájtnyi (1 PB=1015 byte) adatot tárolnak. Itt található Magyarországon kívül a legnagyobb hungarikagyűjtemény, 200 ezernél több kötettel. Megvan nekik – sok más gyönyörűség mellett – az első világtérkép, melyet 2001-ben sikerült megszerezniük 10.000.000 dollárért, a Függetlenségi Nyilatkozat tervezete, van egy Gutenberg-Bibliájuk, Stradivarius-hegedűjük, és a legkisebb könyvüket csak tűvel lehet lapozni. Itt van a nyugati félteke legnagyobb tizenötödik századi könyvgyűjteménye is.

A Library of Congress közvetlen kutatási segítséget nyújt az Egyesült Államok Kongresszusa számára az 1914-ben alapított Kongresszusi Kutatási Szolgálat (eredetileg a Legislative Reference Service) révén, valamint az 1832-ben alapított jogi könyvtár segítségével, ami áttekintést ad a külföldi, összehasonlító, nemzetközi és amerikai jogról.

tmoni

Fotógaléria: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ Kongresszusi Könyvtár

19 kép

Forrás: a könyvtár honlapja, Wikipédia (magyar, angol), nyugat.hu, U.S. Embassy & Consulates In Russia, Guinness World Records, Britannica, Könyvkultúra Magazin, Bookstr, Bscholarly

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a következő linkeken találhatók a feltöltők megnevezésével: 1. videó; 2. videó.

2023.02.15