A világ legrégebbi egyetemei

Hát ez csúcs! 47. rész – tmoni írása

egyetem-epulet-rajz

Melyek minden idők legrégebbi felsőfokú oktatási intézményei? Érdekes kérdés, és a válasz: attól függ, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni. Amiről tudunk? Aminek megtaláltuk a maradványait? Amiről sejtjük, hogy mit oktattak? Ami folyamatosan működött? Ami ma is egyetemként üzemel? Amit kimondottan ilyen célra hoztak létre? Nincs egyértelmű magyarázat, így többféle az eredmény.

Az biztos, hogy az időszámításunk előtti időkből Platón Akadémiája (alapítva Kr. e. 385) az, amiről a legtöbbet tudunk. Nem volt hivatalos főiskola a mai értelemben, inkább egy informális, tudásra szomjazó, értelmiségi társaság hasonló érdeklődési körrel. Filozófiával, matematikával és csillagászattal foglalkoztak elsősorban. A társaság eredetileg egy Athén közeli, Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfaligetben tartotta előadásait, szemináriumait és vitáit. A tanítás oroszlánrészét maga Platón (Kr. e. 427 körül – Kr. e. 347 körül) vállalta, de később más oktatók is csatlakoztak, köztük Arisztotelész (Kr. e. 384 – Kr. e. 322), mielőtt megalapította volna saját filozófiai iskoláját. Az Akadémia olyan hírnevet vívott ki magának, hogy az alapító halála után még csaknem 900 évig működött, kisebb-nagyobb szünetekkel. Híres filozófusokat és olyan ismert tudósokat foglalkoztatott, mint például Démokritosz (Kr. e. 470 és K. e. 460 között – Kr. e. 370 körül), Szókratész (Kr. e. 469 – Kr. e. 399), Parmenidész (Kr. e. 540 vagy 515–510 – Kr e. 460 vagy 435–430 körül), vagy Xenokratész (Kr. e. 396 – Kr. e. 314). I. Justinianus császár (482-565) pogánysága miatt bezárta 529-ben, az eredeti helyét pedig Lucius Cornelius Sulla diktátor (Kr. e. 138 – Kr. e. 78) megsemmisítette Kr. e. 86-ban, onnantól az oktatás máshol folyt tovább. A 18. században a tudósok elkezdték kutatni az Akadémia nyomait, s 1929 és 1940 között fel is tárták a feltételezett maradványokat.

platon-akademiaja

Platón Akadémiájának feltételezett maradványai

A köztudatban az van, hogy a világ legrégebbi felsőoktatási intézménye a Bolognai Egyetem, és ez igaz is, ha csak azokat vesszük figyelembe, amelyek kimondottan ebből a célból jöttek létre. De az UNESCO úgy véli, hogy számításba kell venni azokat is, melyek eredetileg nem egyetemként funkcionáltak, de a kezdetektől fogva folytattak magas szintű oktatási tevékenységet, s ma már ekként működnek. Ugyanígy gondolja a Guinness és a Wikipédia is. Ha ezt a szempontot is szem előtt tartjuk, akkor persze sokkal régebbre nyúlnak vissza a gyökerek, hiszen – mint tudjuk – a kultúra bölcsője keleten ringott, így nem csoda, ha a felső szintű oktatás is ott kezdődött. Kínában, Indiában, Perzsiában, Bizáncban és az iszlám világban is vannak nagyon régen alapított egyetemek, de ezek vagy már nem működnek, vagy nem folyamatosan. Ilyen például a valószínűleg 425-ben alapított Konstantinápolyi Egyetem (Pandidakterion), melyet 1046-ban IX. Konstantin Monomachos (kb. 1000/1004-1055) bizánci császár hozott létre újra, s egészített ki filozófiai és jogi karokkal.

konstantinapolyi-egyetem

A Konstantinápolyi Egyetem

De ilyen a szintén 5. századi (valószínűleg 427 körüli) indiai Nálanda Egyetem is, melyet 1193-ban a barbár török hódító, Bakhtijár Khildzsí kifosztott, a könyveit elégette és az épületet is lerombolta. Az eredeti helyén folyó ásatások eddig kilenc kultúrréteget tártak fel. A történészek a világ legelső bentlakásos felsőoktatási intézményének tartják ezt a neves ókori buddhista szerzetesegyetemet, mely 750 évig létfontosságú szerepet játszott a művészetek és az akadémikus tárgyak oktatásában. 2010-ben India kormánya határozatot fogadott el a híres iskola újjáélesztéséről, ami 2014-től működik is.

nalanda-egyetem

Az ókori Nálanda

És ott vannak még az iszlám világ magas szintű képzési helyei. Ha azokat a felsőoktatási intézményeket is figyelembe vesszük, amelyek vallási céllal jöttek létre, de képzéssel is foglalkoztak, ma is léteznek és funkcionálnak, akkor bizony a világ legrégebbi egyetemei az afrikai kontinensen találhatók. És az UNESCO, a Guinness és a Wikipédia listáin ezek szerepelnek az első helyeken. Ilyen például a 970-ben alapított kairói Azhar Egyetem, mely a másodikként szerepel. Bár csak 1961-ben kapta meg a hivatalos egyetemi státuszt, de már a kezdet kezdetétől alap-, közép- és felsőfokú oktatás folyt az iszlám és a világi tárgyak tekintetében is. Érdekes módon az Azhar helyet kapott a legrangosabb QS World University Rankings® listán is, ahol pedig – ezen az egyen kívül – csak a kimondottan egyetemi céllal létrejött európai felsőfokú intézmények szerepelnek.

azhar-egyetem

Az Azhar Egyetem

A „legrégebbi, jelenleg is létező, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény a világon” a marokkói Al-Karaouine Egyetem (Al-Quaraouiyine Egyetem, Al-Qarawijjin Egyetem) az UNESCO szerint. Egy nagyon jól képzett és gazdag hölgy, Fatima al-Fihri (800-880) alapította 859-ben, majd az iszlám aranykorának egyik vezető spirituális és oktatási központja lett. Szintén vallási céllal jött létre, és a hivatalos státuszt csak 1963-ban kapta meg. Kezdetben a tanított témák között szerepelt az iszlám, az arab nyelvtan, a zene, a szúfizmus, az orvostudomány, a jog és a csillagászat. 1947 ben integrálták az állam oktatási rendszerébe, 1957-től pedig bevezettek olyan tárgyakat is, mint a fizika, a kémia, ill. az idegen nyelvek. A történelmi marokkói és iszlám építészet egyik jelentős komplexumáról van szó, amely a marokkói történelem számos különböző időszakából származó elemeket tartalmaz.

Azonban vannak újabb kutatások és kutatók, akik szerint minden idők legrégebbi, aktív felsőoktatási intézménye a tunéziai Ez-Zitouna Egyetem, amelyet 737-ben alapított Obeid Allah Ibn Al-Habhab. Tizenhárom évszázada vezető tudományos, kulturális és oktatási szerepet tölt be. Erre a tényre Hassan Hosni Abdul Wahhab történész (1884-1968) mutatott rá először, de azóta többen is osztják a véleményét. Az Ez-Zitouna különböző tanterveket ölelt fel, beleértve az iszlám vallási és irodalmi tárgyakat, filozófiát, szellemi tudományokat, matematikát, orvostudományt és csillagászatot. 1956-ban kapta meg a hivatalos státuszt. Jelenleg 21 tudományágban folytat felsőoktatási tevékenységet.

ez-zitouna-egyetem

Az Ez-Zitouna Egyetem

A már említett, legrangosabb QS World University Rankings® listájára csak olyan felsőfokú oktatást biztosító iskolák kerülhettek fel, amelyek megfelelnek az egyetem akadémiai történészek által használt hagyományos meghatározásának. Ez a definíció az Európában kialakult, jellegzetes szerkezeti és jogi jellemzőkkel rendelkező intézményekre korlátozza a világ legrégebbi, folyamatosan működő egyetemeit, melyek kimondottan ebből a célból jöttek létre. A középkorban alapították őket, s nem véletlen, hogy az első tíz helyből négyet Olaszország foglal el: Nápoly (1224), Siena (1240), Padova (1222), valamint az élen álló Bologna. A nagy angolok – Oxford (1096), Cambridge (1209) – a második és a harmadik helyre szorultak.

bolognai-egyetem

A Bolognai Egyetem

A Bolognai Egyetemet (Alma Mater Studiorum Università di Bologna, UNIBO) 1088-ban hozták létre az egyháztól teljesen függetlenül. A viszonylag modern időkig csak a jogi tanulmányokat preferálta, de ma már sokféle programot kínál minden szinten (agrár- és élelmiszertudományok, oktatás, jog, orvostudomány, humán tudományok, mérnöki és építészeti tudományok, szociológia, pszichológia stb.). 5 különböző campuson (Bologna, Cesena, Forlí, Ravenna és Rimini), 11 iskolában, 212 szakon több mint 87.000 hallgatója van, ebből 30.000 posztgraduális képzésben vesz részt. Érdekesség, hogy itt végzett a világon elsőként diplomát szerző nő, Bettisia Gozzadini (1209-1261), aki tanított is az egyetemen, és Laura Bassi fizikus (1711-1778) személyében itt szerzett először hölgy tudományos doktori fokozatot.

A Bolognai Egyetem története 4 percben

Az Erudera, a világ első, mesterséges intelligencia által támogatott oktatási keresőmotorja és a legnagyobb egyetemi adatbázis mögött álló csapat elkészítette a világ legrégebbi, még ma is működő egyetemeit tartalmazó térképet a világ minden országához. Minden nemzet legöregebb, aktív felsőoktatási intézménye megtalálható rajta, így Magyarországé is: az 1367-ben alapított Pécsi Egyetem, mely Nagy Lajos királynak (1326-1382), V. Orbán pápának (1310-1370) és Koppenbachi Vilmos püspöknek (1316-1374) köszönhető.

tmoni

Forrás: Wikipédia (magyar, angol, olasz), Greelane, Veres Máté: Platón Akadémiája, Nalanda University, 1 perc Afrika, erudera, Acamedic Influence, educativ, IQfactory, Victor Mochere, Növekedés.hu, Warbletoncouncil, Current School News, diákszemmel, QS Top Universities, MastersAvenue.com, Leverage Edu, University of the People, The Culture Trip, Alma Mater Studiorum Università di Bologna

A képek a Pixnio.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a következő linkeken találhatók a feltöltők megnevezésével: 1. videó; 2. videó.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája

39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete

42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai

2022.09.03