Megjelenik George Orwell szatirikus regénye, az Állatfarm

Ezen a napon történt: 1945. augusztus 17. – Nagy Mária írása

george-orwell-animal-farm

Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. George Orwell szatirikus regénye, a máig aktuális Állatfarm 1945. augusztus 17-én jelent meg. A mű tűpontosan mutat rá arra, hogy a történelem ismétli önmagát. Folyton.

Az Állatfarm volt az első könyvem, amelyben teljes tudatossággal megpróbáltam egységes egészbe rendezni a politikai és a művészi szándékot.” Amikor 1943-44-ben George Orwell megírta az Állatfarmot, az Egyesült Királyság háborús szövetségben volt a Szovjetunióval a náci Németországgal szemben. A britek közül sokan nagyra értékelték Sztálin hadi tetteit, Orwell viszont nem szerette őt. Művének a „Tündérmese” alcíme adta, amely valójában tanmese, a sztálini korszak szatírája.

A kéziratot eleinte számos brit és amerikai kiadó elutasította, végül a regény 1945. augusztus 17-én jelent meg. Népszerűségét fokozta, hogy 1954-ben rajzfilm készült belőle, a magyar származású John Halas (Halász János) vitte vászonra, rajzolt animáció keretében. Ez volt az első egész estés rajzfilm Angliában. 1999-ben pedig élőszereplős animált film készült belőle.

Magyarul először a Magyar Holnap amerikai folyóirat közölt belőle folytatásokban részleteket 1978-1979 között Állatsors címmel, Pocok Ferenc (írói álnév) fordításában, majd az AB Független adta ki 1984-ben Zúz Tamás (Nóvé Béla írói álneve) fordításában Állati gazdaság címen. Állatfarmként 1989-ben Szíjgyártó László fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

A regény története szerint egy angliai majorban az állatok az öreg disznó (Őrnagy) kampánybeszédén fellelkesülve elűzik a gazdát, Jones-t, és megalakítják az állatok köztársaságát, „Animal Farm”-ot. Amikor az öreg őrnagy meghal, a két fiatal disznó, Hógolyó és Napóleon veszik át a parancsnokságot. A farmnak is van alkotmánya, amelyet Hétparancsolatnak neveznek, és a farm falára is felfestik. Ám ezek a pontok aztán különböző érdekek mentén változnak.

1. Aki két lábon jár, ellenség
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát
3. Az állat nem visel ruhát
4. Az állat nem alszik ágyban
5. Az állat nem iszik alkoholt
6. Az állat nem öl meg más állatot
7. Minden állat egyenlő

Hógolyó megtervez egy szélmalmot, aminek segítségével az állatok villanyáramot és meleg vizet termelhetnek maguknak. A terveket Napóleon ellenzi. A két disznó között az ellenségeskedés egyre fokozódik, végül Napóleon erőszakos módon magához ragadja a hatalmat, és a kutyák segítségével megszilárdítja befolyását. Hógolyót elüldözik, és a rendszer vezetése mindenért őt teszi felelőssé. Az állatokat kemény munkára fogják, és elkezdik építeni a szélmalmot, amit azonban egy vihar tönkretesz.

Napóleon a kutyákból álló testőrségével beköltözik a tanyaházba, és olyan életmódot kezd folytatni, mint Mr. Jones: ágyban alszik, sört főzet magának, kártyázik, és talpnyaló szolgájával, Süvivel folyamatosan átíratja az állatizmus szabályait a maguk érdekeinek megfelelően, amit a farm lakói eltűrnek. A mű befejezésében Napóleon és Süvi a szomszédos majorok gazdáival kártyáznak a tanyaházban, akikkel az állatfarm lakói által megtermelt javakról kötnek üzletet, és az üzletelés közben „már nem lehetett megkülönböztetni, hogy melyik ember és melyik disznó”...

A regény a sztálini diktatúra szatírája jelképes szereplőkkel: Mr. Jones azonosítható II. Miklóssal, Oroszország utolsó cárjával, de általában jelképezi a dőzsölő, népükön zsarnokoskodó egyeduralkodókat. Őrnagy disznó Karl Marx, Napóleon Sztálin szerepét tölti be a történetben, míg Hogolyó Trockijra emlékeztet.

A könyvben minden karakter egy-egy társadalmi réteget jelképez. Bandi az elkötelezett munkásréteget, Rózsi, a másik ló az értelmiségieket, a bárányok a könnyen befolyásolható és fanatizálható köznépet, a tyúkok az üldözött gazdag parasztokat, Süvi pedig a manipulatív sajtót juttatja eszünkbe.

George Orwell műve – amely 4 évvel másik legismertebb regénye, az 1984 előtt jelent meg – rámutat arra, hogy a történelem ismétli önmagát. Maga is baloldali, szocialista gondolkodású volt, de sosem értett egyet Sztálin módszereivel és a diktatúrákkal.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, spiraveronika.hu, regenyvilag.blog.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2022.08.17