A könyvbemutatót dr. Horváth Sándor Domonkos, a könyvtár igazgatója vezette. Közreműködtek: dr. Horváth József sorozatszerkesztő, valamint dr. Horváth Richárd szerkesztő. A moderátor kérdései igyekeztek személyesebb hangúvá tenni a beszélgetést, így a jelenlévők érdekes részleteket ismerhettek meg a Győr monográfia előtörténetéről és az alkotói folyamatról.

Dr. Horváth József sorozatszerkesztő, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, hogy milyen előzményekre támaszkodhattak a kötet előkészítésekor. Megemlítette többek között Károlyi Lőrinc (1688-1747) győri kanonok, Fehér Ipoly Kálmán (1842-1909) pannonhalmi főapát és Szávay Gyula (1861-1935) költő, lapszerkesztő munkáit, valamint a Győri életrajzi lexikont (1999 és 2003, bővített kiadás) és a Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? (2006) című köteteket. Mindezekre alapozva a szerkesztőbizottság úgy látta, hogy belekezdhetnek a hatalmas feladatba. Emellett azt is megvizsgálták, hogy más városokban, például Szegeden és Debrecenben milyen tapasztalatok gyűltek össze a monográfiák készítése kapcsán.

A korszakhatárok meghatározásánál a Győr belső története szempontjából fontos eseményeket vették alapul. Így az ötkötetesre tervezett kiadvány első része a kezdetektől 1447-ig terjedő időszakot fogja át. Mert 1447-ben Győr „végleg elvesztette az V. István által adományozott királyi városi kiváltságokat”, és újra mezővárosi szintre süllyedt. Ez új korszakot nyitott a város történelmében.

Dr. Horváth József arra a kérdésre, hogy milyen érzés egy évtizedekre bizonyosan meghatározó várostörténeti alapmű létrejöttének koordinálása, elárulta, hogy óriási feladatról van szó, amely csak csapatmunkában valósulhat meg. Ehhez kiváló szerkesztőtársakat sikerült találni, akik szívügyüknek és egyben szakmai kihívásnak is tekintik a monográfia elkészítését. A nagyszabású kiadvány munkálatai során mintegy 70-80 szerzővel tartják a kapcsolatot. A teljes terjedelme pedig körülbelül 120 szerzői ív lesz, ami milliós tételt jelent. A sorozatszerkesztő az egyes kötetek szerkesztőinek kiválasztásáról is mesélt. Minden időszakhoz annak szakértőjét kérték fel. Számított még természetesen a győri kötődés és egyes estekben a nemzetközi tapasztalatok is. Menet közben több műhelynapon és minikonferencián (lásd: itt) számoltak be a módszertanról és az eredményekről, legutóbb a 20. Győri Könyvszalonon.

A Győr története első kötetének koncepciójáról dr. Horváth Richárd beszélt, aki 2000 és 2005 között a Győri Egyházmegyei Levéltárban dolgozott. Elmondta, hogy a helyi szerzők rendkívül fontosak a monográfia elkészítéséhez. Ugyanakkor Győr a határain messze túlmutató jelentőséggel bír, több szempontból, ezért szükséges a munkába bevonni olyan szakértőket is, akik egy szélesebb kontextusba tudják helyezni a várost. Ez a források hiánya miatt is indokolt, hiszen Győr nem bővelkedik a korai időszakból származó dokumentumokban. Az írások egyrészt tudományos igényűek, másrészt figyelembe veszik, hogy az olvasók többsége milyen alapismerettel rendelkezik. Szintén meghatározó szempont a hitelesség, ami sok problémát vet fel például topográfiai kérdésekben.

A kötet témái között olyan érdekes kérdések merülnek fel, mint a Győr nemzetség eredete. Szintén izgalmas felvetés, hogy lehetett-e I. István hercegi székhelye városunk? Kicsit belekóstolhattunk a történészek munkájába, amikor arról folyt a beszélgetés, hogyan érdemes viszonyulni a bizsergető történelmi feltételezéshez, mely szerint Istvánt Győrben koronázták meg? Horváth Richárd kiemelte, hogy egy állítás hitelességéhez szükséges, hogy azt több más dokumentum is alátámassza. Másrészt a történelemben láthatunk példát arra, hogy egy királyt a beavató koronázás után más fontos városokban is megkoronáznak demonstratív okokból. Hogy ez Győr esetében megtörtént-e, egyelőre nyitott kérdés.

Összesen 16 szerző tanulmánya olvasható a monográfia első kötetében, köztük találhatók régészek, történészek és egy művészettörténész is. A második kötetet, mely az 1447 és 1743 közötti időszakot öleli fel, még a 2022. év során tervezik megjelentetni.

Az ötkötetesre tervezett várostörténeti monográfia első darabja megvásárolható a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárában és Kisfaludy Károly Könyvtárában, illetve a Lokálpatrióta – Belvárosi Könyves Polc nevű könyvesboltban.

Szabados Éva
Fotók: Pozsgai Krisztina (3.,8-9. és 10. kép), Molnár György (1-2.,4-7. és 8. kép)

Fotógaléria: Győr története 1. – A kezdetektől 1447-ig

Pozsgai Krisztina és Molnár György fotói

10 kép