Portugália tengerszinthez viszonyított legmagasabban elhelyezkedő városában, a több mint negyvenezres Guardiában nem kell messze menni közterületen történő lépcsőzésekért – ezek a testmozgáson kívül akár még az utcai művészethez is remek „alapanyagul” szolgálhatnak. Hugo Lomas – akit az alkotói körökben leginkább Sfhirként ismernek – is pontosan erre jutott annál a történelmi belvárosban lévő, „hétfordulós”, meredek lépcsősornál, amely két ház között a de Janeiro utcát köti össze gyalogosan a Commandante Salvador do Nascimento utcával.

Sfhir a világ minden táján, Európa, Amerika és Ázsia több tucatnyi városában készített már falfestményeket. Ezzel az alkotásával a tipikus gyerekkori félelmek sikeres leküzdését szerette volna kifejezni: a nagyszabású festmény egy hatalmas, lépcsőkön és annak falain kanyargó-tekergőző csörgőkígyót, valamint mellette egy dacos-bátor tekintetű kislányt ábrázol egy középkori bárdszerűséggel a kezében. A The Golden Legend nevet kapott műalkotás a 2016-ban Guardában megrendezett Nemzetközi Kortárs Művészeti Szimpózium keretében készült. Lelkes kritikákat kapott, a városi művészetre szakosodott amerikai isupportstreetart.com weboldal a 2017-es év egyik legkiemelkedőbb alkotásaként jellemezte.

A madridi születésű Hugo Lomas rendkívül látványos, optikai illúziókkal tarkított street art falfestmények készítésére specializálódott. Gyermekkora óta lenyűgözte a rajzolás, graffitijeinek kezdetei 14 éves koráig, 1995-ig nyúlnak vissza. Falra készített műveiben különböző eszközöket (festékszóró pisztoly, ecset, henger) kombinál. Fejlődésének kulcsa a művészi felfedezés, a tökéletesség folyamatos keresése során számos technikával kísérletezett már. Alkotásainak minden egyes részletét szinte megszállott módon készíti, hogy a legdurvább hiperrealizmust érje el – munkái nemcsak a megfestendő falfelületet, hanem az adott mű közvetlen helyi környezetét is magukba foglalják. „Szeretek minden projektet jól átgondolni, hogy fenntartsam a térrel koherens párbeszédet.” Mindeközben a néző szemszögéből történő tökéletes perspektíva kiemelten fontos a számára.

Művészi hitvallása, melyet egy New York-i vonatra írva pillantott meg: „Csak azt tudom, hogy képtelen vagyok leállni.” Egyedi stílusának kialakítása során megpróbálta egyesíteni a graffitikben fellelhető dinamizmust és spontaneitást a „kézművesebb” munkával, hogy csodákkal teli alkotások jöhessenek létre. „Célom volt és maradt a valóság feldarabolása, grafikus, elsöprő módon, durva és néha kegyetlen szűrőn keresztül történő megragadása olyan változatos témákkal, mint a természet, az ember vagy a fogyasztói társadalomhoz kapcsolódó ikonográfia.” Sfhir számára a street art a határok áttörését jelenti a műterem, a művész, a galériák és a múzeumok között, hogy demokratizálhassa és mindenki számára elérhetővé tegye a művészeti produktumokat az utcán. „Szerintem a graffiti megtanít értékelni a pillanatot, mert a művek olyanok, mint az emberek: születnek, nőnek és meghalnak.”

Szilvási Krisztián

Forrás: sfhir.com, isupportstreetart.com, efe.com, whudat.de

A kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)