A hatalmas görög birodalomban rengeteg teátrum volt, amiről tudunk, az is tekintélyes listát tesz ki. Vannak köztük olyanok, amelyek még fel sincsenek tárva (pl. Amphilochian Argos), olyanok, melyek csak turistalátványosságok (pl. Isthmia), de olyanok is, melyek még ma is használatban vannak (pl. Dion). A legrégebbi ilyen típusú épületek, melyekről bármiféle ismeretanyaggal rendelkezünk, az időszámításunk előtti 5. századból származnak. Persze mindegyiket át- vagy újjáépítették (akár többször is), ezért a régészek építészeti szakaszokra bontják őket, miután beazonosították, hogy az egyes részek mennyire régiek.

Egyetlen olyan színházról tudunk, amelyet az i. e. 6. század végén kezdtek el építeni: az attikai Thoricus vagy Thorikos város teátruma. Kb. időszámításunk előtt 525 és 480 között épült. Vannak nála szebbek (pl. Epidaurosz), nagyobbak (pl. Side), jobb állapotban fennmaradtak (pl. Delphi) – de idősebbet nem találtunk.

Thoricus 1886-ban feltárt ókori színháza a tengerparti Velatouri-hegy sziklás lejtőin épült a környéken talált, durván töredezett barnás-zöldes mészkőből. A helyszínt eredetileg mészkőbányaként használták. Ez arra utal, hogy a bányászat eredményeként különböző szinteken nyílt tér alakult ki, amely lehetővé tette az emberek összejövetelét. Ez a tér fokozatosan formálódott az egymást követő beavatkozásoknak köszönhetően, amelyek a demokratikus rendszer megszervezése és működtetése érdekében megnövekedett polgárgyűlési igényekhez köthetők. Ez is bizonyítja, hogy a színháznak több funkciója is volt a kezdeti időkben.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Maga az 55 méter szélességű építmény hosszúkás, lineáris középső résszel és ívelt végekkel rendelkezik – ez utóbbi tulajdonsága miatt tekintik egyedülállónak. A színpad szabálytalan téglalap alakú, kb. 16x27 m. Déli, nyitott oldalán 24 méter hosszú támfal támasztja alá, melynek végei a természetes sziklára támaszkodnak. Ez a támfal egy régebbi falat váltott fel, növelve ezzel a színpad összterületét, ami 443 négyzetméter. A nyugati oldalt egy kis Dionüszosz-templom foglalja el, amelyből csak az alapja maradt fenn, valamint egy kisebb téglalap alakú építmény, ami esetleg oltár lehetett. A keleti oldalon van egy nagy szoba sziklába vájt íróasztallal, amely valószínűleg gyülekezőhelyként funkcionált. Ezen kívül a nyugati előcsarnok mellett is állt egy épület 500 személyes lakomateremmel és udvarral.

A nézőteret durva kövekből álló támfal veszi körül, mely részben be van vésve az alapkőzetbe. A teret két lépcső tagolja három egyenlőtlen részre. A középső, amely a legnagyobb, szinte egyenes vonalú, míg a keleti és a nyugati íves. A nézők ülései 21 sorban vannak elrendezve. A felső nézőteret egy későbbi szakaszban építették be, az épület elkészültét követően, egy új, feltűnő támfallal, amely az alsó nézőtér támfalára néz. A köztes teret megdöntötték annak érdekében, hogy a nézők közvetlenül a földön vagy a 10-12 sorban elhelyezett fa üléseken ülhessenek le. A felső rész az északi oldalon, a támfal mögül két bejáraton volt elérhető: a keleti egyetlen burkolt folyosó volt, a nyugati pedig hídként épült fel. Így a teátrum befogadóképessége 2000-ről 3200 nézőre nőtt. Más további átépítések és felújítások eredményeként lett 4000 fős a nézőtér.

Az i.e. 420 előttre datált Thoricus áldozati naptárban egyértelmű utalás található a Dionüszia Fesztivál előadására a színházban, melyre Poszeidón hónapjában került sor. Az épülettől délre talált feliratok, amelyek az 5. század végére és a 4. századra tehetők, tájékoztatást nyújtanak a thoricus-i vígjátékokról és tragédiákról, melyek bemutatására itt került sor.

tmoni

Fotógaléria: Thoricus – A világ legrégebbi színháza

18 kép

 

Forrás: Wikipedia, Diazoma, The Ancient Theatre Archive, Odysseus, Grecorama, Greek Travel Pages

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei: