Magyarországon a millennium óta nem volt ilyen „kulturális beruházási boom”, soha nem fordítottak ennyi közpénzt kulturális intézmények felújítására, létrehozására, mint az utóbbi években – hangsúlyozta a Magyar Zene Háza sajtóbejárásán Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa hozzátette, a tíz éve indult projekt eredményeként elkészült Magyar Zene Háza olyan különleges zenei beavató intézmény lesz, amelyhez hasonló nincs a világon. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szu által tervezett ikonikus kortárs épület pedig azt bizonyítja, hogy „a 21. század építészeti nyelvén is lehet a Városligethez méltó csodákat teremteni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a beruházás a millenniumi hagyományt folytatja.

Kiemelte: a megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.

A nemrég megújult Szépművészeti Múzeum és Millennium Háza, a most elkészült Magyar Zene Háza, majd az Új Nemzeti Galéria világszínvonalú kulturális tengelyt fog alkotni, miközben teljes körűen megújul a liget zöldfelülete is. „Több zöld és több kultúra költözik a Városligetbe” – fogalmazott, hozzátéve: a Városliget megújítva kapott vissza 7 ezer négyzetméternyi, évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú zöldfelületet.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Liget Budapest projekt jelenleg az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztése. Már elkészült a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza átfogó felújítása, megépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megnyílt az újjáépített komáromi Csillagerőd, a városligeti parkfejlesztés eddig átadott elemei pedig már több millió látogatót vonzottak – sorolta.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője közölte, az intézmény célja, hogy legyen a magyar zene otthona, de épüljön be az európai kulturális vérkeringésbe is. A Magyar Zene Háza hármas funkciót tölt be januártól: otthont ad koncerteknek, táncházaknak és közösségi zenéléseknek, hangsúlyos tevékenység lesz benne az oktatás és a zenepedagógia, miközben interaktív állandó és időszaki kiállítások, hangdóm és kreatív hangtér is várja majd a látogatókat – mondta.

Rövidesen elkészül az állandó kiállítás, amely az európai és benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című, ezer négyzetméteren felépülő tárlat látogatói egy élményekkel teli történetet járhatnak be interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével. A kreatív hangtérben nem hagyományos hangszereket lehet kipróbálni, a hangdóm pedig egy kupola alakú térben 360 fokos vetítéssel és több mint harminc hangszóróval teszi térben is átélhetővé a zenét, egyszerre akár ötven látogató számára – ismertette.

Összeállt már az első félév programnaptára is, amely változatos műfajokkal, a fiatal művészeket előtérbe helyezve várja a közönséget – mondta el az ügyvezető. Az első koncertek január utolsó hétvégéjétől várják a közönséget, az internetes jegyelővétel év elejétől elérhető lesz a Magyar Zene Háza honlapján. Az épület a Szent Efrém Férfikar és a moszkvai Doros Ensemble koncertjével nyílik meg január utolsó hétvégéjén.

Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese az épület bejárásán felidézte: amikor Fudzsimoto Szu terveit kihirdették a nemzetközi pályázat győztesének, sokan kételkedtek abban, hogy egy ilyen épület megvalósítható Magyarországon. A beruházás valóban nagy kihívások elé állította az építőket – csak az előtérben legalább harminc olyan műszaki megoldás valósult meg, amelyre eddig nem volt példa a régióban –, akik azonban képesek voltak ezeknek megfelelni – emelte ki.

Sághi Attila úgy fogalmazott, hogy a tervezői vízió szinte feloldja a határokat a ház és a park között; ezt a transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják. A ház másik jellemzője az organikus, „lebegő” tetőszerkezet, amelyben szinte nincsenek szögletes elemek, felületét pedig csaknem száz egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több egészen a legalsó szintekig átvezeti a természetes fényt a belső terekbe. Kiemelt figyelmet fordítottak a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására is, így az épület energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik.

A Magyar Zene Háza építéséről készült videó itt tekinthető meg.

MTI Fotó: Balogh Zoltán
Forrás: MTI