Rimaszombatnak tényleg volt vára?


rimaszombat-var

Rimaszombat várát pedig megint csak hiába keresnénk, nincs abból már semmi, még egy faltöredék sem. Igaz, az nem is lehetne, mert palánkvárról volt szó, tehát gerendákkal megerősített rőzsefonatok közé tömték a földet az építői.

Az is igaz, hogy pont ezeknek a földbe ásott tölgygerendáknak azért mégiscsak maradt valami nyoma, mint azt az utóbbi esztendőkben mondjuk Zalaegerszegen szépen fel is tárták. De Rimaszombat városkájában hiába is keresnék a cölöpök helyét, mert a „palánk”, ahogyan korábban ezt az erősséget nevezték, a Rima folyócska egyik szigetén épült fel, mégpedig kétszer is története folyamán. Ha pedig ránézünk a térképre, azt is látjuk, hogy a Rimán, talán éppen a szabályozások miatt, mostanság egyáltalán nincsen sziget, így nehéz lenne megkezdeni azt a kutatást. Pedig, ha meglenne a helyszín, a tölgygerendák mellett biztosan találnának mondjuk husziták által használt szöges buzogányokat, vagy éppen számszeríjakat is. Merthogy a husziták voltak azok, akik az első palánkvárat emelték a szigeten. Történt ez pedig 1440 után, mikor is Habsburg Albert hirtelen halála után felesége, Erzsébet királyné úgy akarta utószülött fiának, Lászlónak biztosítani a koronát, hogy behívta az országba Jan Giskra éppen gazda nélküli huszita hadseregét. A husziták pedig siserehadként pusztították a Felvidéket, annak is a középső és a keleti részét. Betelepedtek a várakba, sőt maguk is emeltek ilyeneket. Így tolakodtak oda Rimaszombat alá is várukkal, amit aztán Mátyásnak kellett majd visszavenni, és előrelátó módon lerombolni.

rimaszombat-megyehaza

A megyeháza is fiatalabb az egykori várnál (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán a török idők is eljöttek, amikor Bebek Ferenc és fia, György volt az úr ezen a vidéken. Ők pedig a két király, János és Ferdinánd között pendliztek a hűség tekintetében, amikor is 1555-ben Mehmed füleki bég palánkvárat építtetett ugyancsak azon a bizonyos szigeten. Amelyben egy zsoldjegyzék szerint 32 janicsár szolgált, azok pedig, mint tudjuk, lóra ültetve is kiválóan harcoltak, így fosztogatni is eljárhattak minden gond nélkül. De ekkoriban a környéket fosztogatta Bebek Ferenc örököse, György is, aki 1529-ben született, és már elítélték Pozsonyban, mikor Ferdinándtól megkapta a gömöri főispáni címet 1557 szeptemberében. Aztán 1562-ben nagy ravaszul vissza akarta foglalni Füleket a töröktől, de már várták lesben. Fogságba is esett főembereivel együtt, de csak őt vitték Sztambulba, tudván, milyen tehetős ember. A Torokvágó nevű erődítménybe zárták, amit még II. Mehmed, Konstantinápoly meghódítója emelt. Innen váltotta ki hű felesége, Palócsy Zsófia 50 törökért és 10 ezer dukátért 1565-ben. Hogy aztán két év múlva Szádváron már a hű feleséget ostromolja Schwendi Lázár Ferdinánd parancsára, miközben hites ura Erdélyben éppen azon munkálkodott, hogy valahogyan a betegeskedő János Zsigmond székébe ülhessen. De nem járt sikerrel, sőt meg is halt ebben az esztendőben. És felvidéki várai is sorra elestek, kezdve Krasznahorkával, folytatva Pelsőccel, majd a gombaszögi megerősített pálos kolostorral.

rimaszombat-varos-latkep

A várat hiába keressük a képen (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Schwendi emberei a Szabadkának nevezett rimaszombati palánkot is elfoglalták, de egy esztendő múlva visszatért egykori török kapitánya, Hasszán, aki akkor már temesvári bég volt. Füleki törökök jöttek vele, és övék lett a palánk, de kifosztották azzal a lendülettel Putnok gyenge várát is. Aztán 1593. november 9-én Homonnai Drugeth Bálint és Teuffenbach Kristóf érkezett a palánk alá a királyi sereggel, megverték Haszan budai pasa felmentő seregét, és a palánk mellett még Füleket is sikerült elfoglalniuk. S mivel vélelmezhető volt egy török válaszcsapás, hát fel is égették a Rima szigetén épült várat. Ami aztán már sosem épült újjá, sőt, ahogy olvashatták, idővel még a sziget is eltűnt.

Címlapkép: Talán így nézhetett ki (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.11.07