Jethro Tull uram találmánya
No, aztán mivel már megismerkedhettünk a cséplőgéppel, hát nézzük meg azt is, hogy milyen gépezeteket használt még a magyar mezőgazdaság a gabonatermelésben. Ami, mint tudjuk, a magyar mezőgazdaság alfája és omegája volt, nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos tényező.
Ezért gondolná azt az ember, hogy élen jártunk a gépesítésben, mivel a gépek segítségével köztudottan olcsóbban és többet lehet termelni. Így is gondolkodtak elsősorban az arisztokratáink, akik beállították az első gőzekéket, cséplőgépeket. Csakhogy ahhoz, hogy legyen mit csépelni, előbb vetni is kell, majd pedig aratni. Jellemző módon ez a két tevékenység a kisebb, háztáji gazdaságokban nemritkán még a hetvenes években is kézzel történt. A vetőmagot begyakorlott mozdulatsorral a gazda, vagy valamelyik ehhez értő ember szórta rá az előkészített földre, aztán beboronálták azt, már csak a madarak miatt is. Az aratás a számunkra érdekes korban leginkább kaszával történt, de a nagybirtokok már bevetettek olyan kaszáló- és aratógépeket is, amelyek a kézi kaszálást kiváltották. De ezek a kisgazdaságokban csak nagyon ritkán tűntek fel, mint ahogyan az első vetőgépeket is a nagybirtok vásárolta meg és állította munkába.
Vetés 1910-ben, Bárándpusztán (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)
A vetőgép pedig már régi találmány, 1701-ben alkotta meg egy angol gazdálkodó, bizonyos Jethro Tull (1674-1741) howberry-i birtokán. (A 20 század második felében egy kiváló zenekar vette fel aztán ezt a jól hangzó nevet.) Egy kiselejtezett templomi orgona sípjait használta fel, a lóvontatta kerekes eszköz pedig három sort tudott elvetni. Elöl egy kés felhasította a földet, ebbe a barázdába középen egy adagoló potyogtatta a magot, majd hátul egy borona betemette a barázdát a maggal együtt. Tull úr találmányát aztán sokan tökéletesítették, Magyarországra a szintén angol, Garret-féle (Suffolk, 1840) vetőgépek jutottak el legnagyobb számban. Ezeket kezdte gyártani aztán Kühne Ede a szakiskola mellé alapított mezőgazdasági gépgyárában, Mosonmagyaróváron. 1874-ben Kühne művezetője, Heves Mihály gondolt egyet, és a magyar viszonylatokra alakította át Garret lóvontatta, 10 sort bevető masináját. Ez lett a Hungária Drill, amely aztán letarolta a magyar és a környező piacokat. 22 ezer darab készült belőle, és továbbfejlesztett változataiból egy-kettő még ott porosodhat elhagyott falusi pajták mélyén.
Kühne Ede vetőgépe Mezőkövesden (Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum CC BY-NC-ND)
Kühne uram pedig Ferenc József császártól és királytól koronás arany érdemérmet kapott, az 1878-as párizsi világkiállításon pedig ezüstérmet. Az idő haladt, a falusi emberek a Nagy Háborúig jobbára gyarapodtak, így egyre több gazdának lett pénze arra, hogy beállítson gazdaságába egy-egy ilyen Hungária Drillt, vagy más magyar üzemben (Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, Első Magyar Gazdasági Gépgyár, Schlick-Nicholson Gépgyár, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Csepel, Pohl Ede és Fiai Gépgyár Szombathely) legyártott hasonló masinát.
Kühne uram patent szabadalma (Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum CC BY-NC-ND)
Amit jellemzően két ló húzott, ezt már Jethro Tull uram is szorgalmazta. Aki nem mellesleg feltalálta a lókapát is, de erről a gyomok ellen rendkívül hasznos eszközről majd legközelebb olvashatnak.
Címlapkép: Vetőgép lovak után kötve (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)
Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu