I. (Nyakigláb) Eduárd (1239-1307) építtette, miután meghódította a környéket. Az erődítmény a későbbiekben fontos szerepet játszott az angol-walesi háborúkban. Az építkezést Sir John de Bonvillars lovag (?-1287) felügyelte, a főépítész pedig James of St George (1230-1309), a király összes észak-walesi várának építtetője volt. A munkálatokban, melyek 15.000 fontba (ma több mint 30 millió dollár) kerültek, sok jeles korabeli angol és külföldi mesterember vett részt. Az épület gyorsan készült el (1282-1287) helyi és importált kőből, viszont II. Eduárd (1284-1327) elhanyagolta, és a háborúk is eléggé megviselték. Eduárd walesi herceg (1330-1376) kamarása, Sir John of Weston rendelte el a rendbehozatalát 1346-47-ben. Az építményre hosszú ideig ugyanez a sors várt: elhanyagolták (pl. II. Richárd), majd felújították (pl. VIII. Henrik). 1627-ben került ki a királyi tulajdonból teljesen romos, lakhatatlan állapotban, és 1665-ben végleg leszerelték, így hosszú-hosszú ideig csak egy festői várrom szerepét töltötte be. A turizmus fellendülésével került sor újabb felújítási munkálatokra a 19. század második felétől. A legjelentősebb 1953-ban kezdődött, és Arnold Taylor nevéhez fűződik. Ma az építményt a Cadw (a walesi kormány történelmi környezetvédelmi szolgálata) turisztikai attrakciónak tekinti.

Így nézhetett ki Conwy a 13. század végén

A középkorban egy meredek út vezetett a várárokig, melyen egy fa felvonóhídon lehetett átkelni. A szabadtéri külső kaput – melyet két fiatorony szegélyezett az őrszemeknek – hullórostély védte. A régi útból csak egy kis darab maradt meg, a mai a híd alatt vezet. A vár két udvarra van osztva, és nyolc hatalmas bástya (21 m), valamint magas függönyfalak (lehet a tetejükön sétálni!) védik. Különlegessége, hogy itt találhatók az Egyesült Királyság első kőből épült lőréses gyilokjárói (védőfolyosói), és itt láthatók a legépebben fennmaradt középkori királyi lakosztályok. A conwyi épületkomplexum belső szerkezete a caernarfoni váréra hasonlít.

A külső udvar a nagyobb, mely eredetileg szűk, zsúfolt, épületekkel szegélyezett tér volt, a vár életének szíve. A kisebb belső udvar jóval csendesebb lehetett, hiszen közel feküdt az uralkodó rezidenciájához. A két – ma különálló – nyugati torony össze volt kötve, hogy egy nagy kaputornyot alkossanak, mely magába foglalta a kapusszobát és a hullórostély mechanizmusának szobáját. Az északnyugati földszintjén raktárak, az emeleteken pedig egyszerű lakosztályok voltak, míg a délnyugatiban a sütöde és valamivel előkelőbb szobák kaptak helyet. A tetején megmaradt a pártázat (a homlokfal felső szegélyéből kiugró, változatos formájú, az épület díszítésére való kis ormok sora) egy része, valamint a vízköpők. A külső udvar déli oldalán megmaradt kétszintes épületben volt a király fogadócsarnoka, alatta pedig borospince. A várkapitány a csarnokban tartotta a bírósági eljárásokat, ezért nem meglepő, hogy innen közvetlenül elérhető volt a börtöntorony. Az udvar északi oldalán konyha és sörfőzde működött, amit később istállóvá alakítottak át. Az épületből nagyon kevés maradt fenn. Mögötte van a konyhatorony, melyben főként raktárak és lakószobák voltak. A két udvar között megerősített fal, valamint egy árok és egy felvonóhíd helyezkedett el. A bejárat előtt áll az erődítmény 27 méter mély kútja.

A belső udvarban alakították ki I. Eduárd magánlakosztályait és a tisztek lakóhelyeit, melyek közvetlen összeköttetésben álltak három masszív toronnyal, melyben a személyzet kapott helyet. Itt található a bilincstorony, a raktártorony, valamint a kápolna is. Egy kis átjáró vezet át a keleti barbakánhoz, egy a folyóra néző kis udvarhoz – valószínűleg itt volt a várkert.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A rendkívül jó állapotban megmaradt conwyi vár a katonai építészet gyöngyszeme, minden szempontból a középkori Európa egyik nagy erődje, mely segít a városnak megőrizni középkori jellegét. Ma nyitva áll a nagyközönség előtt, s a tornyokban helyreállított csigalépcsők révén teljesen körbejárható, a lélegzetelállító kilátásról nem is beszélve.

tmoni

Forrás. Wikipédia, Wikipedia, Castle Wales, Conwy.com, World History Encyclopedia, Coflein, British & Irish Walks, Medievalheritage.eu, Cadw

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum