John Steinbeck 1902-ben született Kaliforniában, tengerbiológusi tanulmányokat folytatott, majd hajóra szállt, hogy első könyvéhez anyagot gyűjtsön, később New Yorkban újságíróként dolgozott. Két évig Kaliforniában élt magányosan, alkalmi munkákból tartotta fenn magát – ennek az időszaknak köszönhetően ismerte meg a több történetének hőseit ihlető, természet közelében élő munkásembereket. 1962-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott. Műveit patetikus hangvétel és drámai erő jellemzi, az Egerek és emberek színpadi változata 1938-ban elnyerte a New York-i Drámakritikusok Díját.

Az 1939-ben megjelent Érik a gyümölcs a Joad család kálváriáját mutatja be, akik a gazdasági válság idején – sok kis gazdálkodóhoz hasonlóan – generációk óta művelt farmjuk elhagyására kényszerültek, mert a földeket addig bérbeadó vállalatok a gépesített gazdálkodásra váltottak át, az eladósodott farmerek birtokait pedig a bankok vagy felvásárlók vették el. A regény hatását mutatja, hogy a belőle készült filmet már egy évvel később, 1940-ben be is mutatták: január 24-én New Yorkban, február 27-én Los Angeles-ben, a mozikba március 15-én került.

A film ugyanúgy, ahogyan a könyv, Tom Joad hazaérkezésével kezdődik. A szülői ház azonban már elhagyatott, a család rokonokhoz menekült, és az indulásra vár. Az útra kelők között a legidősebb nagypapa és nagymama, velük – két másik rokonával, öt gyermekével – a legidősebb lány férjével és Jim Casy-vel, az egykori prédikátorral együtt száll fel a Joad házaspár egy rozzant teherautóra. Oklahomából, mezőgazdasági munka reményében, a 66-os úton Kaliforniába indulnak. Sok más, a földjét és ezzel együtt a megélhetését elvesztett család tart oda, hozzájuk hasonlóan, egyetlen autóra halmozott, szállítható értékeikkel. Azonban amikor elérik céljukat, akkor szembesülnek azzal, hogy sokkal több a menekült, táborokba kényszerült éhező, mint ahányan munkát kaphatnak. Így válik érthetővé a címválasztással létrehozott párhuzam a rabszolgák felszabadításáért küzdő író dalszövege és e történet között, hiszen ezeket az embereket a nyomor kényszerítette rabszolgasorba.

A Joad család lelke és összetartója, Mrs. Joad retteg legidősebb fiáért. Attól tart, hogy az önvédelemből elkövetett gyilkosságért elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett Tomot a börtön megváltoztatta, kegyetlenné tette. Félelme részben beigazolódik, hiszen az alapvetően jó szándékú, de vakmerő és büszke Tom folyamatosan bajba keveredik. A film nézőjében végig ott marad a kétség, ahogyan a Joad család tagjaiban is, hogy Tommy-t valóban kiengedték vagy megszökött? Történjék azonban bármi, veszítsenek el bárkit a családból, a barátok közül, Mrs. Joad összetartja őket.

Jane Darwell (a lenti képen jobbra) Mrs. Joad alakításával 1941-ben elnyerte a film hét Oscar-díj jelöléséből a női mellékszereplőnek járó díjat, rajta kívül még a rendező, John Ford kapta meg a szobrot. (Ő dirigálta többek között 1939-ben a szintén hét Oscar-díjra jelölt és kettőt elnyert westernfilmet, a Hatosfogatot is John Wayne főszereplésével.) Az Érik a gyümölcs forgatókönyvét Nunnally Johnson írta. Tom Joadot az Oscar- és Golden Globe-díjas Henry Fonda alakította (a lenti képen balra). Játszott a Broadway-n és több filmtörténeti alkotásban is, mint például az első, stúdióban forgatott Technicolor film (The Trail of the Lonesome Pine) vagy a Sergio Leone által rendezett Volt egyszer egy vadnyugat.

Szólni kell még Jim Casy-ről, John Carradine alakításában, illetve Muley Bates-ről, akit John Qualen formált meg. Ebben a történetben ez a két szereplő testesíti meg a világot másképp értelmező, egyszerű ártatlansággal figyelő embereket, akiket John Steinbeck „a természet befejezetlen gyermekeinek” nevezett. Az író e hősei közül a legmarkánsabb Lenny az Egerek és emberek című kisregényből. Steinbeckhez hasonlóan John Ford is foglalkozott a saját kora problémáival, és mivel a történet meghatározó történelmi, politikai időszakban játszódik, a regény és a film is kapott politikai célzatú, negatív kritikákat.

Mai szemmel nézve az Érik a gyümölcs filmváltozatában – filozófiai megközelítésben – az emberi értékekre és gyarlóságra helyeződik a hangsúly. Arra, hogy az egyes karakterek – legyenek akár, rendőrök, tábori felügyelők, munkások, vagy otthonuktól elszakadt, éhező gyerekek – hogyan viszonyulnak a válságba jutott világhoz és embertársaikhoz. Szavaikon, tetteiken, sorsukon keresztül szembesítik a nézőt a társadalom és az emberek értetlenségével, kegyetlenségével, igazságtalanságával.

A film magyarországi bemutatójára 1941. május 27-én került sor.

Bogár Erika

Forrás: literatura.hu, imdb.com, mafab.hu, en.wikipedia.org

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.