A vörös erődöt 1223-ban, I. Muhammad idején kezdték építeni, és utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf 1408-ig folytatták. Szerencsésen vészelte át a történelem viharait, csak V. Károly bontatott le egy épületet, hogy a helyén egy reneszánsz palota épülhessen, a Palacio de Carlos V. Egészen 1812-ig sikerült elkerülnie az épületegyüttesnek minden rombolást, de akkor a távozó francia megszállók felrobbantották. Még a XIX. században nekiálltak a restaurálásnak, amely azóta is tart.

Az Alhambra egy világi épületegyüttes. Az Alcazaba (fellegvár), a Naszridák palotái és a Generalife (nyári palota) az arab építészet, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom a spanyol architektúra remekműve. A falain végig lehet sétálni, 27 torony védi, a Generalifében pedig lenyűgöző a növényzet. A komplexum elüt a korabeli palotáktól, váraktól, azoknál sokkal emberibb, és fontos szerepet töltött be a Darro folyóból származó víz. A 140 ezer négyzetméter területű, monumentális építmény az iszlám palotáknak megfelelően a bíráskodás termeire (Mexuar), a királyi rezidenciára (Szeráj vagy Diván) és a női lakosztályokra (Hárem) osztható. Három palotája a Mexuar, a Comares és az Oroszlános. Az Igazság-kapu (Puerta de la Justicia) minősül a hely főbejáratának.

Az Alhambra alaprajza

Az Alcazaba a palotaerőd nyugati végében található, ez a komplexum legrégebbi része. Stratégiailag fontos helyen áll, tornyokkal és falakkal körülvéve, hogy jól védhető legyen. A legfontosabbak a Lőportorony (Torre de Polvóra), az ötszintes, 26 méteres Hűségeskü tornya (Torre del Homenaje), valamint az Őrtorony (Torre de la Vela). A Színes Üvegablakok tornya (Torre de Comares) a legmagasabb a maga 45 méterével. A fellegvár része a Museo de la Alhambra, melynek gyűjteményében pazar műkincsek találhatóak.

A Generalife keskeny utcácskákból, teraszokból, medencékből, szökőkutakból, valamint fákból, virágokból és a fehéren világító nyári palotából áll. Ez a csendes pihenőhely, ahová elvonulhattak a granadai kormányzók pihenni, tele van a mór művészet hihetetlen csodáival.

Az Alhambra művészi csúcspontját mégis a Naszridák palotái jelentik. Európai szemnek nem tűnnek tervezettnek, a termek nem átjárhatók, egy-egy andalúz stílusú központi udvarból nyílnak. A térélmény változatos kialakítása, a gyönyörű belsők – tele mozaikokkal és dekoratív stukkókkal – az iszlám építészet dicsőségét öregbítik. Az építtetőknek a díszítés volt a legfontosabb, a hely méretétől függetlenül. A Patio del Mexuar 1365-ben épült, közigazgatási (ülésterem) és igazságszolgáltatási (törvényszék) célokat szolgált. A keresztény hódítás után kápolnaként funkcionált. A Comares-palota a vörös erőd magja és dísze, mely politikai és reprezentációs célokat szolgált. Legfőbb ékessége a Mirtusz-udvar és a tómedence. Az Oroszlános palota (El Palacio de los Leones, El Palacio de Mohammed V) a mór királyi téli palota, melynek leghíresebb része az Oroszlános Udvar (Patio de los Leones). Itt található az Oroszlános-kút (Fuente de los Leones), mely ritka kivételt képez az iszlám művészetben, hiszen a vallás tiltja az állatábrázolást. Az udvart minden oldalról az egykori hárem termei határolják: az Abencerraje család terme (Sala de los Abencerrajes), a Két Nővér terme (Sala de las dos Hermanas), a Királyok terme (Sala de los Reyes vagy Sala de la Justicia), valamint a Mozarabok terme (Sala de Mozárabes).

V. Károly kétemeletes reneszánsz palotája 1527-ben épült Pedro Machuca tervei alapján. Soha nem készült el teljesen, mégis egyik legjelentősebb példája az olasz építőművészet hatásának Spanyolországban. Az épületben több gyűjtemény is található, többek között a Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes) és a Spanyol-Iszlám Művészet Nemzeti Múzeuma (Museo Nacional de Arte Hispano-Musulman). A Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María) 1581-1618 között keletkezett Juan de Herrera tervei szerint.

A palotaerőd része még a Bor-kapu (Puerta de Vino), ahol hajdanán a borkereskedők rakták le az árujukat, valamint a Ciszternák tere (Plaza de los Ajibes), ahol az első keresztény városparancsnok ciszternákat építtetett. A 13 hold területen elhelyezkedő épületegyüttes az európai mór építészet egyik legremekebb alkotása. Kívülről ugyan egy kicsit zord képet mutat, belül azonban az arab díszítőművészet csodái nyűgözik le az évente odalátogató mintegy 2 millió turistát. Nem véletlen, hogy a világ 21 legjelentősebb épülete közé is beválasztották.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Érdekes világ, Alfatours, Világjáró Magazin, Netkoffer, Traveland Utazási Magazin & Klub, Victoria Travelle, Tripnholidays, National Geographic

A képek a Wikimedia Commons és a pixabay.com szabadfelhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm