A hangosfilm megjelenésével sok nagyvállalat omlott össze, rengetegen veszítették el a munkájukat. A nagy gazdasági világválság kényszerítette rá a hollywoodi Warner Bros. filmstúdiót arra, hogy hangosfilmet gyártson. 1927-ben elkészítették Az éneklő bolondot, és ennek sikere el is indította a hangosfilm térhódítását. Ehhez azonban új technológiára volt szükség, így öldöklő harc kezdődött a világszabadalomért. 1930-ban a filmszakmában „párizsi békének” nevezett megegyezést kötöttek az elektromos konszernek, így jutott egyeduralomhoz a Tobis-Klang hangrendszer, amelynek emblémája 1945-ig minden magyar film címfeliratában ott szerepelt.

Az 1920-as évtized végén folytak már kezdetleges kísérletek Magyarországon is hangosfilm készítésére, például 1930-ban Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című vígjátéka, vagy Lázár Lajos A szerelem örökké él című alkotása. Tavasszal forgatták az első egész estés magyar hangosfilmet Nevető Budapest címmel.

Ugyancsak 1930-ban az amerikai Paramount filmgyár a hangosfilm nemzetköziesítésével próbálkozott: Párizsban berendezett műtermében Az orvos titka és a Kacagó asszony című két filmjét ugyanabban a díszletben több nyelven, így magyarul is leforgatta. Ha külföldön kétkedve fogadták a hangosfilm népszerűségét, Budapesten egyenesen ellenségnek tekintették. A legoptimistább számítások is százezer pengő körül becsülték a vetítőgépek árát. Elérhetetlen, mesebeli összeg volt ez a külvárosi kis mozisoknak, akik sokszor még az áramdíjjal is adósak maradtak.

Miközben a mozisok tönkrementek, vagy éppen átálltak vetítőtermeik hangosítására, megkezdődött az állam kezében lévő Hunnia Filmgyár stúdióinak modernizálása. 1931. április 29-én megkezdték az első Magyarországon gyártott hangosfilm, A kék bálvány forgatását. A feltételek megteremtésében a magyar hangosfilm megszállottjának, gróf Zichy Géza Lipótnak volt oroszlánrésze, aki birtokait sorra eladta, és minden pénzét filmvállalkozásokba fektette. A kék bálvány a kor népszerű színpadi szerzőjének és írójának, Bónyi Adorjánnak az Egyesült Államokban játszódó regényéből készült. Rendezője Lázár Lajos lett, aki 1917-ben megalapította a Lux filmgyárat. A film zenéjét Angyal László szerezte, operatőrnek Eiben Istvánt választották.

A film egy magyar báróról, Lóránt Györgyről szól (Jávor Pál). A báró, miután itthon tönkreteszik, Amerikában próbál új életet kezdeni inasával, Péterrel (Gózon Gyula) együtt. Egy bárban dolgoznak pincérként, amíg innen is el nem bocsátják őket. Reménytelen helyzetében a báróra mégis rámosolyog a szerencse, és sorsjátékon egy farmot nyer, amelyen hatodmagával kell osztoznia. Egyik tulajdonostársa Mary, a milliomos Turner lány (Radó Nelli), akiről persze ekkor még ezt nem tudni. A szép Mary-t csak a báró zárja szívébe. Az idős Turner (Beregi Oszkár) végig hozományvadásznak tartja Lórántot, akit azonban idejében tisztáznak, közben pedig otthonról is megérkezik a hír: visszanyerte vagyonát, így semmi sem áll már többé a fiatalok boldogságának útjában.

A reklámkampány és az 1931. szeptember 25-i díszbemutató ellenére a film nem lett kasszasiker, pedig megjelentek benne olyan tartalmi elemek, amelyek később közönségsikert hoztak. A magyar közönségnek idegen volt a „műtermi Amerika”, mivel a film jeleneteit Annavölgyben és Pilisvörösváron forgatták.

A kék bálvány bukása elriasztotta a filmvállalkozókat. Ott állt a modern technikával felszerelt Hunnia filmgyár, de nem volt senki, aki igénybe vegye. Így aztán a műtermét bérbe adták egy berlini filmvállalatnak, akik elkészítették német és magyar nyelven az első jelentős magyar hangosfilmet: ez volt a Hyppolit, a lakáj, amely hangos sikert hozott.

Nagy Mária

Felhasznált irodalom:
A magyar hangosfilm plakátjai: 1931-1944. szerk. Fekete Dávid. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér; Országos Széchényi Könyvtár, 2016.
Bernáth László: A gramofon – karmestertől a meseautóig. = In: Budapest, 1981. 6. sz. 296-297.
Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Budapest: Magvető, 184
Szatucsek Zoltán: Az első hangos film a Gyarmat utcából. = In.: Népszabadság- Budapest melléklet, 2001. szeptember 25. 36 p.