Mindezt alig száz oldalba foglalni persze valóságos filmteoretikai harakiri, így figyelmeztetünk mindenkit! Írásunk lényegre törő, inkább csak rövid betekintés, mintsem tényleges mozitörténeti értékezés, ámde reméljük, kiváló alapanyaga lesz a későbbi elmélyülésnek.

A narratíva megjelenése

Ebben a közegben jelent meg Georges Méliès és csodás találmánya, a narratíva. Méliès ott volt azon az 1985-ös vetítésen, Párizsban, és később ő lett azon úttörők egyike, akik a filmet többnek látták holmi cirkuszi attrakciónál, és megkísérelték művészi szintre emelni.

Méliès volt az első, aki a ma már trivialitásnak számító történet ötletével állt elő. Ő már nem csak akcidens mód filmezett. Munkáit precíz tervezés előzte meg. Szerepet játszó színészt és díszleteket alkalmazott, ahhoz, hogy különálló jeleneteit egységbe öntse, vágást használt. Legkiemelkedőbb munkája az Utazás a Holdba (1902), amit sokan az első, elbeszélő filmnek tartanak.

Az Utazás a Holdba látomása messze meghaladta saját korát

Mélièsnek megannyi kortársa volt. Elég csak George Flemingre és az Egy amerikai tűzoltó élete (1903) című filmjére gondolni, vagy elmerülni az Edwin Porter által dirigált A nagy vonatrablás (1903) kietlen világában. Mégis a korszak messze legfontosabb alkotója az a D. W. Griffith lesz, akinek nevéhez többek között a Letört bimbók (1919) és a Türelmetlenség (1916) című eposz is fűződik.

Griffith egy megfoghatatlan jelenség, aki lényegében egymaga forradalmasította a film formanyelvezetét. Munkáiban a korát meghazudtoló monumentalitás az akár évezredeket felölelő cselekményben és a grandiózus díszletekben ölt alakot, igaz, elbeszélésmódja sokszor egyszerű melodrámába hajlik át.

Pályáját beárnyékolja az Amerika hőskora (1915) című eposz, melyben a rendező a Ku-Klux-Klan „hőstetteinek” állít emléket. Griffith karrierje innentől a kényszeres bizonyítás jegyében telt, több olyan faji kérdéseket boncolgató dráma is került ki a kezei alól, amelyek sokszor érezhető megszállottsággal emelik pajzsukra a tolerancia és elfogadás üzenetét.

Az Amerika Hőskora finoman szólva is megosztó történelemszemléletet tükröz

Griffith legkiválóbb munkájának az 1916-os Türelmetlenség számít, amelynek büdzséje az akkor példátlannak számító 1 millió 700 dollárra rúgott. Az előkészületek két éven át húzódtak, nagyszabású díszletek tömkelegét építették meg, a tizenötezer statiszta ellátására külön kisvasútat létesítettek. Egészen hihetetlen, de a forgatás száz kilométeres körzetében még egy meteorológiai figyelőszolgálatot is létesítettek.

A párhuzamosan négy történetet bemutató film nyíltan moralizál, rámutatva az emberi történelem során szisztematikusan ismétlődő „türelmetlenségre” (az angol cím Intolerance, ami magyarul intoleranciát jelent). Persze, ahogy az lenni szokott, ez a korszakalkotó film kolosszális pénzügyi bukásnak bizonyult, Griffith-nek saját zsebből kellett kifizetnie a befektetőket. Ez persze mit sem von le a Türelmetlenség értékéből, ami bravúros hatásteremtésével, valamint tértől és időtől elrugaszkodott cselekményével a filmtörténet örök érvényű klasszikusainak egyike.

A legfontosabbak…

Utazás a Holdba (1902)

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A nagy vonatrablás (1903)

Egy amerikai tűzoltó élete (1903)

Amerika hőskora (1915)

Türelmetlenség (1916)

Németh Kornél
Forrás: hetediksor.hu

A film rövid története című sorozat korábbi részei:
1. rész ‒ Kezdetek