A sírkert látogatóközpontjában tartott sajtótájékoztatón Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával folytatott közös munka fontos állomásához érkeztek, de a kutatás továbbra sincs befejezve. A látogatóközpontban – ahol az elmúlt években mintegy 20 ezren jártak ‒, valamint a honlapjukon is megnézhetők az adatok – közölte a Nöri főigazgatója.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hangsúlyozta: az adatbázis elkészítése négyéves munka eredménye. A kutatócsoportnak több kérdésre kellett választ találnia, például arra, hogy kik nyugszanak a parcellákban; hol, melyik parcella, melyik sírhelyén vannak földi maradványaik. A legnehezebb azonban a „miértre” választ adni. Fontosnak nevezte, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásakor senkit se vádoljanak meg alaptalanul, de a bűnösöket ne mentsék fel. Kitért arra is: szembesültek a többi közt azzal, hogy egy sírhelyen hat-nyolc ember földi maradványai vannak, s azzal is, hogy a fejfák egy része csak emlékhely, a valódi sírhely nem ott van.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az életrajzokban nem azt rögzítik, ki mit tett, hanem azt, hogy miért ítélték el. Cseh is szólt a parcellákba való tömeges temetésekről. Hozzátette: kutatómunkájuk célja volt az is, hogy legalább „tudományos végtisztességet” adjanak az áldozatoknak.

A Nöri honlapján kiemelték: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák területe mint gyászpark a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely. A temető e legtávolabbi sarka és az egykori kivégzések fő helyszíne a 20. századi magyar történelem – a kollektív emlékezetben máig ható – eseményein”. A kivégzett, meggyilkolt, rabságban elpusztult hősök és ártatlan áldozatok mellett ugyanis háborús és köztörvényes bűnösök is nyugszanak az egykor, sőt sok esetben még ma is névtelen sírokban – olvasható a honlapon.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.