Kevesen tudják, de a turul, avagy leginkább a kerecsensólyomhoz hasonlító madár ott van minden valamirevaló krónikánkban, őstörténetünkben. Béla király névtelen jegyzője szerint az Álmossal teherben lévő Emesének „álmában isteni látomás jelent meg sólyom-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el”.

Aztán Kézai Simon következik az 1280-as években írott Gesta Hungarorumával, aki az Attila király pajzsán lévő koronás madarat nevezi (először) turulnak. Aztán jön Kálti Márk Képes krónikája, ahol a szerző héja-forma madárról beszél. Az egyik, Árpádot ábrázoló iniciáléban pedig ott is van a fejedelem pajzsán valami, leginkább varjúra hajazó szárnyas, de ezt tudjuk be a miniátor vélhetően gyenge ornitológiai ismereteinek.

Kérdéses a turul megjelenése is Álmos születésénél. Míg korábban a teherbe ejtő szerepet hangsúlyozták, most inkább a madár magzatot, gyermeket védő feladatát tartják valószínűbbnek. A turul aztán felbukkan a honfoglalás mondájában is. Ahol sasok (besék), besenyők támadnak a magyarokra, és nem tudunk ellenük hatékonyan védekezni, amikor egy turul tűnik fel, és az egyik sas megölése után a többi menekülőre fogja. S valóban, a besenyőknek és a hadat vezető Árpádnak volt némi köze ahhoz, hogy bevonultunk a Kárpát-medencébe. A turul pedig azóta is velünk van, gondoljunk csak a tatabányai és a Várban lévő szobrokra. És a többi, még napjainkban is gyakran megformázott madárra, amely balra fordított fején koronát visel, karmai között pedig többnyire egyenes kardot tart. Finta Gergely ezt a két attribútumot most megspórolta, de attól még felszálláshoz készülő, farktollaira támaszkodó, kitárt szárnyú, 19,5 centiméter magas és 40 centiméter széles madara megfelel a szigorú előírásoknak.

Finta Gergely, aki Párizsban, Rodin műhelyében és a sèvres-i porcelángyárban is tanulta a szobrászatot (és megjárta a Fekete Kolostort is), nem hibázott ebben az esetben sem.

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu