Pontosabban inkább várkastély, mert az 1687-ben birodalmi hercegi címhez jutó Eszterházy Pál is meg akarta mutatni, hogy van ő akkora úr, mint egy átlagos német területeken élő birodalmi herceg. A török háborúk is lecsengőben voltak, nem a falak vastagságára és a lőrésék keskenységére került hát a hangsúly, hanem a barokk pompára. No de előbb még szót kell ejteni a Rozália-hegység egyik szirtjére épített vár korábbi évszázadairól is, mert Fraknót 1317-ben, az Eszterházyak előtt háromszáz évvel említették először oklevélben. Akkor a Nagymartoni grófok vára volt, akik pedig 1398-ban hűtlenek lettek Zsigmond királyunkhoz, ezért az el is vette tőlük Fraknót és a Kanizsai családnak adta. De két év múlva ismét az építtető família volt itt birtokban, hogy aztán Vilmos gróf 1445-ben zálogba csapja a várát Albert osztrák hercegnek. Az ambiciózus Habsburgok aztán a család kihalása után birtokba is veszik a várat, és híveiknek adják használatra egészen 1622-ig. Igaz, 1488-ban Fraknó büszke vára is nyögte Mátyás bús hadát, de három évvel később, a pozsonyi békében már ismét a Habsburgok sasos zászlaját lobogtatja a tornyokon a szél.

Innen még sokat kell autózni a várig (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Egészen 1622-ig tart ez az állapot, ekkor érkeznek meg ide az Eszterházyak, jelesül Miklós nádor, aki királyi kérésre Munkács melletti birtokait adja át Bethlen Gábornak. E szolgálatért pedig Fraknót és a vele járó örökös grófságot is megkapja, Pál nevezetű fia pedig a már emlegetett hercegi koronát is felteheti a kardot tartó griffmadaras címerre. Fraknón 1632-ben megkezdődnek a nagyszabású építkezések, előbb a várkápolna, majd a lakószárny épül fel a kincstárral. Ekkor már Pál herceg ellenőrzi, hogy Domenico Carlone tervei alapján hogy dolgozik Simone Retacco építőmester a barokkos pompájú hajlékon. Ekkoriban készülnek el a híres belső udvar barokk szekkói, az 1000 négyzetméterre rúgó felületen vagy 130 császár portréja is ott sorakozik a díszítőelemek mellett.

Az öregtorony a legöregebb (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Igaz, volt idő, amikor a képeket mész borította, de 2004-től restaurálva, teljes pompájában nézhetjük a csodát. Amiből aztán találunk még bőven itt, ha csak a kincstár ezüst bútoraira gondolunk. De itt van a család „ősgalériájában” Vlad Tepes egyetlen hiteles, egész alakos olajképe is, mert a birodalmi hercegi lendület Attilával együtt még őt is a család ősei közé sorolta. A 25 termet megtöltő levéltárban 1921-től csak a család gazdasági iratai vannak, de ezek is 10.000 folyóméterre rúgnak. Az épen maradt középkori csodát jelenleg is a család alapítványa kezeli, aki kíváncsi, hogyan élhetett egy birodalmi herceg, látogasson el Fraknóra.

Címlapkép: A főbejárat (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu