Az építkezés pedig annak a Martonfalvy Imre deáknak a nevéhez fűződik, aki Kemenespálfán született, és 10 évesen került Török Bálint szolgálatába. A tehetséges ifjút bízza aztán meg a duhaj nagyúr, hogy szerezze meg a Ferdinánd király által neki ítélt Szigligetet, amely vállalkozást aztán sikeresen végre is hajtja. Így lesz belőle várkapitány Szigligeten, majd 1541-ben őt is elfogja a szultán urával együtt Budán. Martonfalvy viszont kalandos úton megszökik a rabságból, majd 1543-ban Pápán bukkan fel, ami szintén az enyingi Török család birtoka volt ekkoriban. Látván, hogy a jól prosperáló mezővárost a Garák által épített várkastély nem védheti meg, azonnal hozzáfog a kor szokásai szerint egy földvár építéséhez. Melynek területére esik Pápa, a város egyik része is. A levert tölgyfacölöpök között lévő vesszőfonattal megerősített, sárral lekent földfalakra kör alakú bástyákat, rondellákat is építtet. A vizesárokkal és mocsárral körülvett erődítmény 1543-ban és 1555-ben is az ő vezetésével áll sikeresen ellen a török ostromnak. Az ekkor történteket és Imre deák kalandjait emlékirataiból ismerhetjük meg, a rövid szöveg színes képet ad a török világról, az akkori szokásokról, életmódról is.

A vár három fülesbástyával 1653-ban (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

A Martonfalvy Imre által emeltetett vár Veszprém eleste után fontos szerephez jut Győr, de inkább Bécs védelmében. A 15 éves háború alatt (ekkorra már jórészt korszerű, füles bástyái vannak) 1594 és 1597 között török kézen van, majd 1600-ban a zsold elmaradása miatt fellázadt vallon helyőrsége a töröknek akarja átjátszani. Pápát ekkor szabályosan meg kell ostromolni, végül az életben maradt vallon zsoldosokat karóba húzzák. Ezt ábrázolja meglehetősen plasztikusan Georgius Houfnaglius 1617-es metszete, aki ugyan nem járt a helyszínen, de talán egy korábbi, még a rondellákat mutató rajz alapján kerek, cölöppalánkos bástyákat rajzol az erődítményre. Az előtérben zajló karóba húzás viszont egészen hitelesen van ábrázolva a kor szerszámaival és katonai divatjával együtt.

1600-ban még palánkvár rondellákkal (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

Pápa várát az 1683-ban Bécs ellen induló török elfoglalja még egy rövid időre, legközelebb a Rákóczi-szabadságharc alatt történtek itt hadi események. Akkor viszont csőstül jött a baj, mert nyolcszor cserélt gazdát a vár és a város. Ez utóbbit aztán a császáriak minden impériumváltás után szisztematikusan felgyújtották. Végül aztán Pápát, pontosabban ami a várból megmaradt, Lipót császár lerombolásra, robbantásra ítélte, de az új tulajdonos, Esterházy Antal elérte, hogy inkább kastélyt építhessen belőle. Esterházy Ferenc készítteti el 1743-ban Franz Anton Pilgrammal a terveket, de az építkezésen, ami 1784-ben fejeződik végül be, Fellner Jakab dolgozott a legtöbbet. A neobarokk csodát az 1945 és 1959 között beszállásolt oroszok tették tönkre.

Címlapkép: Kastély épült a vár helyére (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu