Bazaltkúpon épült Csobánc vára is, mint a többi erősség errefelé. 1272-ben említik először a források, és már ekkor a Rátót nembeli Gyulaffy család birtokolja. Aztán jól megvetették itt a lábukat ezek az itáliai eredetű Gyulaffyak, de igazán komoly haditetteket csak a török időkben mutattak föl, pontosabban egyikük, Gyulaffy László uram. Aki lovastisztként megjárta Szigetvárt, Pápát, Devecsert és Győrt is, 1560-tól pedig a családi birtok, Csobánc mellett ő volt Tihany kis földvárának kapitánya is. Nagy duhaj és neves bajvívó, a törökök rettegték nevét, különösen miután 1562-ben a „világ legszörnyűbb öklelésével” megölte a közeli Hegyesd várának török parancsnokát.

Ami után a várból is elkergették a törököt, a kegyes császár, Miksa pedig ott Bécsben, 1563-ban aranysarkantyús vitézzé is tette Gyulaffyt. Aki fegyvertársával, Thúry Györggyel három év múlva egy merész hadjárattal kiverte a törököt Veszprémből, Tatáról és Gesztes várából is. No de azt is kell tudni róla, hogy ama duhajság, fékezhetetlenség nemcsak a törökkel szemben volt jellemző rá, hanem bizony rá-rátört egyházi birtokokra is. Ami miatt végül menekülnie kellett, Erdélybe ment hát, és János Zsigmondnak ajánlotta fel kardját.

A vár viszont 1669-ben, vásárlás útján az Esterházyaké lett, akik hűek voltak a császárhoz. Itt szolgált a gyalogosok hadnagyaként Béri Balogh Ádám, akiből később Rákóczi egyik legvitézebb brigadérosa lett. Aztán a kuruc időkben, 1705-ben egy váratlan portya Rákóczi kezére juttatja a várat. 1707. február 25-én pedig az Erdélyből visszavonuló Rabutin tábornok egyik ezrede veszi ostrom alá.

Ekkor esik meg a bevezetőben említett hőstett, amikor Szász Márton alhadnagy harminc gyalogos puskása, és ugyanennyi bemenekült nemesember, asszonyaik és lányaik 400 fős veszteséget okoztak a meredek hegyoldalon felkapaszkodó ostromlóknak, a halottak között pedig itt volt 52 tiszt Kreutz ezredessel, az egység parancsnokával együtt. Aztán 1709-ben már ismét császári kézen van az erősség, amit annak rendje és módja szerint fel is robbantanak majd. Azóta rom Csobánc vára, Gyulaffy László uram hajléka, Béri Balogh Ádám szolgálati helye és az asszonyi vitézség tanúja.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu