Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy már fiatalon a koboz mellett tett hűségesküt és vállalta fel, hogy ennek a hangszernek a követe, mentora és mestere lesz.

Valóban fiatalon elköteleztem magam a koboz mellett. 2005-ben ragadtam meg először ezt a hangszert, ami szerelem volt első látásra. Küldetésemnek érzem a koboz lehető legmagasabb szintű művelését, a népszerűsítését és a tudás átadását.

Hol tart most a „küldetés”?

Jelenleg tanítom e hangszert a citera mellett egyetemistáknak a Zeneakadémián és szakgimnazistáknak a Budapesti Ward Mária Iskolában.
A fejemben lévő jó néhány, kobozoktatást segítő kottás kiadványaim közül az első 2020-ban, a második pedig a közeljövőben fog megjelenni, amely a doktori tanulmányaim eredményeit is tartalmazza majd.
Főként a Filharmónia Magyarország, de a Művészetek Palotája kihelyezett koncertsorozatok keretein belül is számtalan, sok ezer általános iskolás és középiskolás számára volt és van lehetőségem bemutatni e hangszert, illetve hirdetni a zenélés előnyeit és örömét. 
Az általam kezdeményezett kobzos szakmai napok keretén belül eddig 5 alkalommal volt lehetőségünk számos kollégával megvitatni a kobozt érintő szakmai kérdéseket.

Mire a legbüszkébb?

Tanárként és zenészként is büszke vagyok arra, hogy egyre inkább visszakerül a köztudatba e magyar vonatkozású hangszer, valamint tanítványaim egy része már szintén zeneakadémiát végzett tanító és koncertező ember, egy másik része éppen ezen az úton halad. Ez számomra óriási öröm!
Kutatóként büszke vagyok, hogy a kezdeményezésemre létrejöhettek országos kobzos napok, amelyek célja a kobozzal kapcsolatos tudományos, oktatási és előadóművészeti kérdések megvitatása, valamint a kobzos szakma egységének erősítése.
Előadóművészként büszke vagyok arra, hogy számos zenei stílusban eredményesen feszegetem a koboz határait, és a különböző műfajok kiemelkedő alakjaival játszhatok a világ számos, legkülönfélébb színpadán. Legyen szó hagyományos népzenéről, klasszikus zenéről, régizenéről, jazz- vagy éppen könnyűzenéről.
Különösen büszke vagyok az első szólólemezemre, amelyben a régi, nehezen hallgatható kobzos felvételek rekonstrukcióját mutatom be a 21. századi ember számára is élvezhető formában.

Több formációban is játszik, ezek közül bizonyára a legismertebb a Bordó Sárkány, amely idén 15 éves. Amerre zenélnek, itthon és külföldön, mindenhol nagy örömmel fogadják azt a különleges muzsikát, amelyet talán középkori világzenének, rockzenének titulálhatnánk. Hogyan ünneplik meg, hogy a Bordó Sárkány 15 éves lett?

Ez az év számunkra nagy mérföldkő, mert 15 évesek lettünk. Ennek kapcsán 2025. április 11-én a debreceni Kölcsey Központban tartjuk a Főnix és Sárkány című jubileumi koncertünket. Olyan műsort állítunk össze, amely méltó ehhez az úthoz – különleges vendégekkel, egyedi látvánnyal. Felvétel is fog készülni, amely számunkra nagy öröm, mert az összes valaha volt Bordó Sárkány tag fellép az este folyamán, ami valószínűleg egyedi és majdhogynem megismételhetetlen alkalom.

Milyen visszajelzéseket kapnak?

A koncertjeinken a karon ülő gyerektől kezdve a szépkorúakig minden korosztály képviselteti magát, és a visszajelzések szerint a fellépéseink átütő élményként hatnak. A közönségünk érzi, hogy szívünket-lelkünket beleadjuk, és hálásak ezért az energiával átitatott muzsikáért. Még azok is, akik alapvetően nem ilyen stílusú zenét hallgatnak. Közönségünk gyakran kiemeli, hogy nagy örömmel fogadják a közösségi média felületeinken történő betekintést a kulisszákba. Hálásak, hogy a koncertjeink után nem elszaladunk, hanem dedikálunk, szívesen fotózkodunk velük, vagy akár beszélgetünk egy jót. Mi is hálásak vagyunk, hogy a Bordó Sárkány nemcsak egy zenekar, hanem egy különleges életérzés, amely köré már egy közösség is szerveződött, hogy rendszeresen találkozhatunk koncertjeinken egy törzsközönséggel, hogy eseményeinkre Bordó Sárkány pólóban, pulcsiban járnak, és átmulatják velünk a műsorokat!

Melyek a legfontosabb mérföldkövek a zenekar életében?

A Bordó Sárkány 2010 óta létezik. A zenekarnak eddig 5 nagylemeze jelent meg, és számos igazán nem hétköznapi videóklipet készítettünk. Zeneiségünk széles skálán mozog. A szenténekektől a metálhimnuszig terjed a spektrumunk. Minden lemezünk mérföldkő. A kezdetben főként középkori forrásokból merítő albumaink egyre tolódnak el a középkorias köntösbe öltöztetett pörgős, dinamikus, magával ragadó saját szerzemények felé. A középkori zenei forrásokból táplálkozó korábbi dalaink is a mai hangzásvilágot kielégítő zenei elemekkel és hangzással szólalnak meg, régi hangszereken.
A zenekar a régi értékek képviselése mellett igyekszik a modernizációval is tartani a lépést. Mi nem feltétlenül csak szórakoztatni kívánunk, hanem a fiatalabb generáció edukációja is célunk. Igyekszünk megőrizni ezt a fajta zenei kultúrát, és ezt továbbadni a jövő számára. Ezért fontosnak tartjuk, hogy nemcsak fesztiválokon vagy nagy koncerttermekben lépünk fel, hanem falunapokon, önkormányzati rendezvényeken is, hiszen ezek ingyenes koncertek, tehát olyan emberekhez is el tud jutni ez a kultúra, akik anyagilag nem tehetik meg, hogy koncertekre járjanak.
Megalakulásunktól számítva eddig 17 országban adtunk már koncertet, legutóbb 2024-ben Kanadában. A 2025-ös évben készülünk az USA-ba is. Ha nem csúszunk meg a bürokrácián – mint ahogyan tavaly –, akkor biztosan turnézunk Amerika keleti partján is.

Milyen kiemelkedő koncertélményre emlékszik szívesen?

Számos emlékezetes koncertünk volt, de szívesen gondolok vissza arra, amikor első külföldi körutunk során Antwerpenben annyira fogytak a lemezeink – pedig jókora mennyiséget vittünk –, hogy egy helyi stúdióban kellett újakat nyomtatni. Ráadásul egy kitartó, kedves néni háromszor is visszajött, hogy mikor készül el a lemez, mert szeretne venni belőle. Ő, mint kiderült, a katedrális melletti egyik legmenőbb étterem tulajdonosa volt, és megvendégelt minket, miközben a saját zenénk szólt.
Egy másik csodálatos élmény volt Észtországban, ahol a koncertünk közben a születésnapom alkalmából százával énekeltek nekem egy helyi születésnapi köszöntőt.

Mi lehet ennek a „régi” zenének a titka?

Úgy gondolom, hogy ennek a „régi” zenének a titka abban rejlik, hogy összeköt minket gyökereinkkel. Segít, hogy ne tévedjünk el. Sok népdal és népzenei elem a honfoglalás korából vagy még régebbről maradt fenn, és ezek hatalmas kincsek, amelyek a kultúránk lényegét és gyökereit őrzik. Ez a zene mélyen hat az emberekre, és emlékeztet a közös identitásunkra. Mivel több szakavatott népzenész tagja a csapatnak, ilyen elemeket bőven beleépítünk muzsikánkba. A mai, sokszor elidegenítő világban különösen fontos a közösségi élmény, amit az ilyen zene is adhat. Igyekszünk a zenénket a mai magyar ember számára is érthetővé és élvezhetővé tenni, miközben hűek maradunk a zenei alapelveinkhez.

Győrbe a költészet napjára Bergics Andrással érkezik, vagyis a Budapest Folk Duóval. Egy nagyon izgalmas délutánra számíthatnak az érdeklődők, hiszen Rónai Balázs Zoltán Egy középkori polgár című szerepversei is visszarepítenek az időben. Mire számíthatunk a zenét illetően?

Több mint tíz éve zenélünk együtt Bergics Andrissal olyan zenekarokban, mint a PásztorHóra, a Bordó Sárkány vagy az Anno Musica. Már több mint 15 országban jártunk közösen, és több száz alkalommal léptünk már fel. A Budapest Folk Duo felállásunk az eddigi közös munkánk legjava. A tiszta forrásból merített népzene mellett európai régizene és népzenei feldolgozások, valamint énekelt versek is szerepelnek a műsorainkon.

2025. április 8-án, kedden, 17 órakor, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross G. u. 4.) tartandó költészet napi programon Rónai Balázs Zoltán ‌Egy középkori polgár című kötete kerül bemutatásra a szerző és Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Napló szerkesztője által, közreműködik Jáger András színművész. Ezt követően pedig a Budapest Folk Duó: Szlama László (Bordó Sárkány) és Bergics András koncertjét láthatják-hallhatják az érdeklődők. A rendezvényre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt lehet megtenni.

SzaSzi
Fotók: Sira Alexandra (címlapkép), Bordó Sárkány, Perger László