1964 óta minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Mit tesz hozzá még ma, 2025-ben is az egyik legnagyobb magyar költő életműve a hazai lírához?

Felmérhetetlenül sokat. Attila kitéphetetlenül gyökeret vert a magyar olvasók, illetve költők, vagyis az úgynevezett szakma szívében. Bizonyos verscímei fogalmakká kristályosodtak, tucatnyi konkrét sora és strófája, de még inkább a lénye-hangja belénk égett, tudatunk részévé lett. Jól van ez így, méltó és igazságos. Az pedig különleges tény, hogy még most, sok évtizeddel a halála után is, a teljes neve helyett bensőségesen a keresztnevén emlegetjük: ő egyszerűen Attila. A magyar irodalomban ez a szintű befogadás csak néhány alkotónak adatott meg: Pilinszkyt emlegetik néha szimplán Jancsi néven, Kosztolányit olykor csak Dezsőnek vagy Desirének (lásd Bereményi és Cseh Tamás) mondják. Az, hogy József Attila nemzedékek óta egy egész nép számára „csak” Attila, a létező legnagyobb kitüntetés, a lehető legszemélyesebb kulturális viszony. És tényszerűen megállapítható, hogy a mai költők gyakran verselnek Attiláról, beleértve a negyven év alatti korosztályt is.

Milyen „állapotban” van ma a magyar líra: milyen befolyások, trendek, változások hatása alatt áll, és milyen lehet a jövője?

Anyagilag, szakmailag és mentálisan is rossz állapotban. Ha két költő ma összefut egymással az utcán, nem József Attiláról, rímekről, ihletről és olvasmányokról beszélgetnek, hanem azt tárgyalják, milyen pályázati (pénzszerzési) lehetőségek vannak, éppen melyik folyóirat szünetelteti a működését anyagi okokból, és azt kérdezgetik egymástól, hogy ki számlaképes, ki tudná leszámlázni a civil szféra szempontjából elképzelhetetlenül alacsony honoráriumaikat. Nem az én tisztem erről nyilatkozni, hála az égnek – a részleteket mondják el az illetékesek, fedjék fel ők az okokat. Ugyanakkor ennél lényegesen fontosabb, hogy a költészet egyik alapvető csodája a túlélés: bármilyen körülmények közepette képes virágot hozni, mindig mindenből újjászületik. Tehát eszemben sincs temetni.

A Kisfaludy Károly Könyvtár irodalmi estjén Rónai Balázs Zoltán Egy középkori polgár című verseskötetét mutatják be, ahol ön fog beszélgetni a szerzővel. Mit lehet elmondani összefoglalóan a költészetéről?

Rónai Balázs Zoltán 1970-ben született Orosházán, de már évtizedek óta a fővárosban él. A kéthetente megjelenő Országút folyóirat irodalmi szerkesztője, és nem mellesleg humorral megáldott, szórakoztató kolléga, a szó jó értelmében vett jelenség. Ez a frissen megjelent műve kiváló vállalkozás, lenyűgöző költői produkció, időutazásra hív a középkorba. A török idők meg nem nevezett évszázadában egy tetszésünk szerinti kisváros lakója lehetünk, s a hajdani polgár bőrébe bújva átérezhetjük az akkori idők gondolkodásmódját, társadalmi és történelmi viszonyait, szokásait, hiedelmeit. Mik e könyv hozzávalói? Egy rész műveltség, egy rész mesterségbeli jártasság, egy rész anyanyelvi kultúra, egy rész önálló személyiség, hozzá pedig eredeti világlátás és egy csipetnyi humor. Az eredményt mindenki élvezni fogja, aki eljön az április 8-i estre: okos, szellemes, lendületes, helyenként meghökkentő és felháborító, laza és polgárpukkasztó költészet. Szerintem pontosan így kell verselni, mert ez az eredeti, időtlen cél: szórakoztatni, megrendíteni, elgondolkodtatni, önmagunkra reflektálva tanítani.

Hogyan lehet méltón megünnepelni 2025-ben a magyar költészet napját? Hogyan tudjuk mi magunk elősegíteni a továbbélését a hétköznapokban ennek a kulturális „szellemiségnek”?

Az ünneplés legméltóbb és leghatékonyabb módja, ha leveszünk a polcról egy verseskönyvet, és olvassuk. Költészet napján a verset olvasni-hallgatni kell, és nem szónokolni róla. Mindamellett a lírának terápiás hatása is van, sokféle lelki bajt orvosol. S még egy szempont: az ismert és joggal szeretett klasszikus költők mellett ajánlom a kortárs szerzők alkotásait is – hiszen az egészséges irodalmi élet nem korlátozódhat egy történelmi arcképcsarnokra, de a jelent, az újabb nemzedékeket is tartalmaznia kell.

2025. április 8-án, kedden, 17 órakor, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross G. u. 4.) tartandó költészet napi programon Rónai Balázs Zoltán ‌Egy középkori polgár című kötete kerül bemutatásra a szerző és Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Napló szerkesztője által, közreműködik Jáger András színművész. Ezt követően pedig a Budapest Folk Duó: Szlama László (Bordó Sárkány) és Bergics András koncertjét láthatják-hallhatják az érdeklődők. A rendezvényre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt lehet megtenni.

Szilvási Krisztián
Fotó: Czimbal Gyula