A sajtótájékoztatón Bakos-Kiss Gábor igazgató Borsi Róbert kulturális intézményekért felelős tanácsnok köszöntője után elmondta, hogy régi álom inspirálta a DUNAFESzT létrejöttét, amely immár harmadik alkalommal kapcsolja össze a folyómenti városokat a művészet erejével. A rendezvény célja, hogy minden évben elhozza és megismertesse a legkiválóbb színházi előadásokat és koncerteket. Az idei évben Bulgáriából egy Lear adaptáció, Beregszászról pedig Csehov egyfelvonásos komédiái érkeznek Győrbe. Az Újvidéki Színház Tomi Janežič rendezésében az 1981 című transzgenerációs dokumentumfikciót mutatja be, amelyet többen 2024 egyik legjobb európai színházi produkciójának neveztek. A komáromi Jókai Színház Jókai Mór kevéssé ismert regénye alapján készült, Az elátkozott család című előadását fogja játszani, amely a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A román Teatrul Maria Filotti pedig a tragikus Sebastian című darabot mutatja be. Különlegesnek ígérkezik a sepsiszentgyörgyi M Studió Lift című mozgásszínházi kompozíciója is.

A színház előtti téren többek között a Grund – a Vígszínház fiúzenekara és a sepsiszentgyörgyi M Studio Fire Flow tűzzsonglőr produkciója biztosítja majd a fergeteges hangulatot. A fesztivál része a Stage4U című innovatív és interaktív kvízvetélkedő, amely egyedülálló módon ötvözi az általános színházi ismereteket, a kreativitást és a csapatmunkát.

Június 7-én, szombaton a Nemzeti Színház Esthajnal  című nagyszabású zenés-táncos koprodukcióját láthatja majd a közönség Vidnyánszky Attila rendezésében, a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán. Ennek kapcsán kérdeztük az előadás egyik főszereplőjét, Herczeg Péter színművészt.

Hogyan született ez a sokak együttműködésével létrejött színházi ősbemutató?

Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, már régóta foglalkoztatta a téma, amely Makszim Gorkij Makar Csudra című elbeszéléséből ered – ez adja az előadás alapját. Az írás nyomán készült filmet talán többen ismerik, A cigánytábor az égbe megy címmel vetítették nálunk. Szarka Tamás számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére.
A drámában fellép a Nemzeti Színház társulata mellett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz lovasai, valamint a Baross Imre Artista és Előadó-művészeti Akadémia növendékei. Ez a közös munka ritka pillanatot jelentett számunkra, természetesen nehézségeket is hozva. Másrészről viszont nagyon inspiráló találkozások jöttek létre, és egy igazán nagyívű és komoly produkció született mind látványban, mind történetben.

Volt valami emlékezetes a próbafolyamatban?

A legelején izgalmas beszélgetéseket folytattunk Nyári Oszkárral, a Karaván Színház vezetőjével, aki mesélt nekünk a magyarországi cigány kultúráról. Így jobban megérthettük, hogyan tudunk finoman, de bátran közelíteni az általunk megformálandó szereplők világához. Megismerhettük azokat az értékeket, amelyeket nagyon jó érzés színpadon ábrázolni. Az egyik ilyen érték, amely körül a darab is forog, a szabadság.

„Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.”

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

Szarka Tamás szerelem és szabadság fájdalmas ellentétét feldolgozó színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

A III. DUNAFESzT teljes programja itt olvasható.

Szabados Éva
Címlapfotó: Molcsányi Máté – Kisalföld