A Legendás győri gyárak sorozatának keretében szeptember 29-én a Grab fivérek által létrehozott viaszosvászongyár történetét egészen a Graboplast Padlógyártó Zrt.-ig kísérhették végig az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában Mennyeiné Várszegi Judit ny. könyvtáros előadásában.

Utoljára a győri Pláza kávézójában ültünk, még a nagy bezárás előtt, és rám néztél a barázdált homlokod redői közül figyelő, titkos harmadik szemeddel. Azzal, amellyel olvastál a szívben, atomi szintig átérezve mindazt, ami e vergődő lényben zajlik, magadba olvasztva az örömöt, a temérdek fájdalmat, a sors felemelő és csodás, máskor elképesztően igazságtalannak tűnő játékait.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében található a Kovács Pál Rupert (1742-1803) bencés szerzetes által összeállított közmondásgyűjtemény, amely Kovács Pálnak magyar példa és köz mondási címmel Győrött jelent meg 1794-ben Streibig József kiadásában.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében találhatók olyan, a reformkorban (1830-1848) megjelent folyóiratok is, amelyek a magyar irodalomtörténet szempontjából is jelentősnek mondhatók. Az 1830-as évektől kezdve Magyarországra a „már megállapodott, folyamatos és korszerű magyar sajtóélet” volt jellemző. Ez idő tájt fellendült a politikai újságok kiadása, de „sokkal több irodalmias folyóirat, irodalmi divatlap és ismeretterjesztő célzatú hetilap és folyóirat jelent meg, illetve indult el”. Sorozatunk ezen részében az állományunkban található irodalmi divatlapokat mutatom be.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében találhatók olyan időszaki kiadványok is, amelyek a magyar történelem és irodalomtörténet kiemelkedő időszakában, nevezetesen a reformkorban (1830-1848) jelentek meg. Ebben az időszakban számos új folyóirat, újság látott napvilágot, az egyesületek mellett ezek váltak a nyilvánosság friss eszközeivé és tereivé. Nem véletlen, hogy fellendült a politikai újságok kiadása is. Sorozatunk ezen részében az első politikai hírlapot, a Jelenkort mutatom be.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében régi könyvek, kéziratok, térképek mellett folyóiratok is találhatók, ritkábban teljes évfolyamok, gyakrabban egy-két év anyaga, vagy épp csak szórványszámok. A 19. század első felében a történelmi és a politikai eseményekkel párhuzamosan egyre több és több újság, hírlap, folyóirat jelent meg.

Szeptember 17-én felolvasóesten emlékeztünk meg Galgóczi Erzsébetről a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában abból az alkalomból, hogy a Kossuth-díjas írónő 90 évvel ezelőtt született. A Koroncói úti temetőben, a sírjánál megemlékezést is tartottunk a születésnapján.

A Ne parázz! MAGYARázz! a Pegazus online kisfilmsorozata fiataloknak Posonyi Takács László, a Győri nemzeti Színház művészének előadásában. Elsősorban érettségizőknek készült, de mindenkinek ajánljuk, aki szeretne közelebbről megismerkedni egy-egy irodalmi művel – rendhagyó módon és rövid idő alatt.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményének egyik különleges gyöngyszeme az 1727-től városunkban működő Streibig officina első győri terméke, az 1728. évre szóló német és latin nyelvű, nagy méretű kalendárium.

Új online szolgáltatást indított a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Pegazus online – Irodalmi erőforrások nehéz időkre címmel, melynek értelmében Facebook-oldalán rendszeresen közzétesz egy-egy művet (verset, novellát vagy több részletben nagyobb lélegzetű alkotást) a Győri Nemzeti Színház művészeinek előadásában.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményének kéziratai között akadtunk rá két unikális levélre, melyet 1894-ben, illetve 1895-ben írt a győri kötődésű Jászai Mari, akit minden idők egyik legnagyobb magyar tragikájának tartanak.

Legendás győri gyárak címmel új helytörténeti előadássorozatot indított a győri könyvtár, melynek második alkalmára február 12-én került sor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében: ezúttal Áldozó István, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatóhelyettese tartott beszámolót az érdeklődőknek Egy gyár a város szolgálatában – A Magyar Vagon- és Gépgyár története címmel.

2019. március 18-án nyílt meg hatalmas érdeklődés közepette Malasits Zsolt festőművész tárlata Mágia címmel a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross Gábor út 4.)

44. alkalommal került sor a Szabadhegyi Találkozások című rendezvénysorozat következő pódiumbeszélgetésére március 1-jén a győri könyvtár József Attila Művelődési Házában. A meghívott vendég ezúttal Varga Miklós énekes, színművész volt, akivel az est állandó házigazdája, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő beszélgetett.

Február 6-án Ajkay Alinka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi docense tartott nagy közönséget vonzó előadást a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében Ki volt Szendrey Júlia, Petőfi özvegye? címmel.

Két tanulócsoport bevonásával, nagy érdeklődés közepette mutatta be a RÉV Színház Kalapos Éva Massza című regényének adaptációját. Az előadás színhelye a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtára volt november 28-án. A műsor előtt a színházi stáb felkészítette a közönséget a programra, a tanulókat pedig később bevonta a karakterek alakításába és a mű értelmezésébe.

Wass Albert Erdélyben, Kolozsvár mellett látta meg a napvilágot 110 éve, 1908. január 8-án, és az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el 1998. február 17-én, 20 évvel ezelőtt. Születésének és halálának évfordulója alkalmából május 16-án felolvasóesten emlékeztünk meg erről a rendkívül sokoldalú emberről a győri könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában, aki költő, író, szerkesztő, erdőmérnök, egyetemi professzor, valamint lap- és könyvkiadó is volt egyben.

Különösen jelentős szerep jutott a reformáció tanainak elterjedésében a könyvnyomtatásnak, amelyet a protestánsok „saját nézeteik terjesztésére nagyhatású fegyvereként használtak”. A 16-17. század folyamán „Magyarországon a protestáns nyomdák voltak túlsúlyban”, sőt olyan időszak is létezett, amikor katolikus nyomda egyáltalán nem működött az ország területén. A 18. század közepétől azonban mindez teljesen megváltozott.

B10 címmel kezdett bele Benyák Zoltán (jobbra) és Bíró Szabolcs (balra) író egy jubileumi könyvturnéba 2017-ben, melynek a győri megyei könyvtár adta első állomását. Évtizedes barátságuk megünnepléseként nyílt remek alkalom arra, hogy a rendezvény előtt – hatszemközt beszélgetve velük – meséljenek olyan bensőséges dolgokról, mint írói beállítódás, közös kalandok, extrovertált-introvertált személyiségjegyek, valamint egy kicsit a másik boncolgatása is.

Április 22-én emlékestet rendeztek a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében a 100 évvel ezelőtt született dr. Timaffy László néprajztudós tiszteletére. A rendezvényen Timaffy Gyöngyvér, Szabó József, a Hazánk Kiadó igazgatója és Perger Gyula néprajzkutató vettek részt dr. Horváth József könyvtári igazgatóhelyettes moderálásával.

Április 14-én, a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében Honvári János gazdaságtörténész, egyetemi docens Győr részvételéről az első világháborúban, valamint az Ágyúgyár születéséről tartott előadást A Nagy Háború címmel elnevezett sorozat harmadik fellépőjeként.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösség Tér muzeális gyűjteményének köteteit bemutató sorozatunk előző két részében a győri lokálpatrióta Ecker János (1788-1852) kortörténeti naplóit (1847-1850) és az azokba bekötött Streibig nyomtatványokat mutattam be. Ecker János magánemberként azonban színházrajongó is volt, valamint városi tisztségviselőként színházzal kapcsolatos pozíciókat is betöltött Győr városában. Az 1841 és 1849 közötti időszakról maradtak fenn ún. színházi naplói, amelyeket Theaterkritik címmel is emlegetnek.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösség Tér muzeális gyűjteményének köteteit bemutató sorozatunk előző részében Ecker János győri polgár kéziratos naplóiról írtam. Az 1848-1849-es naplók érdekessége a helyi események lejegyzése mellett, hogy ebbe a két naplóba bekötöttek néhány, az adott évben a győri Streibig-nyomdában kinyomtatott dokumentumot is.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményében az 1850 előtt megjelent könyvek és folyóiratok mellett néhány kéziratos dokumentum is megtalálható, amelyek általában valamiféle helyi vonatkozással rendelkeznek. Hol szerzőjük, hol témájuk kapcsolódik Győrhöz, vagy az egykori Győr, Moson, Sopron vármegyékhez. Műfajukat tekintve egyaránt találunk köztük naplót, kéziratos könyvet, leveleket és levelezőlapokat, sőt még nemesi oklevelet is.

Markó Iván A magány mosolya című hangoskönyvének bemutatása adta a szerző közönséggel való találkozásának aktualitását december 5-én, a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében. Gülch Csaba tanár, újságíró vezette a beszélgetést, aki azt is elmesélte, milyen kapcsolat fűzi a szerzőhöz.

November 24-én könyvbemutatóra került sor a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében: Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című kötetét a szerző mellett Cs. Varga István irodalomtörténész és dr. Horváth József igazgatóhelyettes prezentálták az érdeklődőknek.

Igaz(i) legendák, kézzelfogható bálványok azért kellenek, hogy megmutassák az emberi élet lényegi értelmét. Az alkotás, a tett, a valamit létrehozás, a maradandót építés lehetőségeit és csodáit. A születés soha el nem múló létjogosultságát.

2014. június 13-án, a 85. Ünnepi Könyvhét keretein belül a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának olvasótermében Pereszlényi Zoltán és Cs. Varga István professzor úr mutatták be az Agyagedénybe zárt Isten-sugár – In memoriam Gárdonyi Géza című kötetet.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében akadtunk erre az 1923-ból származó képeslapra, mely a Frigyes főherczeg laktanyában 1913 okt. 18-án, a lipcsei csata 100. évfordulója alkalmából tartott tábori miséről készült.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményének része ez a harmincas évekből származó kasírozott képeslap, mely Győr város címerét ábrázolja. A lapon olvasható feliratból megtudhatjuk, hogy került Szent István a címerünkbe. „Midőn 796. körül Nagy Károly az avarokat meghódította, Győrt a kereszténység gócpontjává kívánván tenni, területét a passzaui egyházmegyéhez csatolta és itt sz. István első vértanú tiszteletére templomot alapított. Sz. István volt ugyanis a passzaui püspöki templomnak is a védőszentje. Így került sz. István vértanu képe a város ősi címerébe”