Ezúttal nem egy könyvet, hanem egy egész műfajt tettünk az asztalra. Bajzát Zsuzsi Török Viktóriával, Gracza Virággal és Szilvási Krisztiánnal beszélgetett a podcastben, ahol a téma a krimi, a klasszikus nyomozásoktól a sötét pszichothrillerekig, az elegáns rejtélyektől a hátborzongató bűnügyekig.

Bíró Szabolcs érett írói útja 2010-ben kezdődött, amikor a szerző elhagyta az irodalmi szárnypróbálgatásaihoz használt angolszász álnevét (Francis W. Scott), és elhatározta, hogy attól kezdve csakis polgári nevén publikál.

Igaz történetek is ihlették azokat a filmeket, amelyek emberi kapcsolatokon, életutakon keresztül mutatják meg a művészet felszabadító és jellemformáló erejét. Két zseniális pedagógus lelkeket ment a tánc és a kóruséneklés segítségével. A harmadik mozi pedig egy világhírű művész és amatőr csapata göröngyös útja, amelyben végül mindenki önmagára talál, hogy azután az annyira hiányzó egység is megszülethessen.

2023. április 28-tól látható a Győri Nemzeti Színházban A víg özvegy, egy életigenlő operett: Lehár Ferenc darabját a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas Szinetár Miklós vitte színre.

Száz éve született a győri zeneiskolából „csodahegedűsként” elindult és a világot meghódító dr. Albert Ferenc hegedűművész, zeneszerző, karmester, akit korának legnagyobbjaihoz mértek a világlapok, mint például a Times vagy a New York Herald Tribune. Külföldi hangversenyei során következetesen szerepeltek műsorkínálatában a magyar szerzők is: Bartók Béla (aki egyik művét neki játszotta először), Kodály Zoltán (akit kezdeményezésére hívtak meg Chicagóba), Weiner Leó (akinek tiszteletére nagy sikerű ünnepségsorozatot szervezett Amerikában), Dohnányi Ernő, Hubay Jenő (akit a legfőbb példaképének tekintett) és mások.

Az Ars Sacra Fesztivál civil szerveződés eredményeként jött létre. A kezdeményezés célja, hogy magas művészi színvonalú és térítésmentes kulturális programsorozatok révén a zsidó-keresztény kultúrában rejlő értékeket a művészetek segítségével bemutassák szélesebb körben.

Legismertebb és legfontosabb magyar nemzeti ereklyénk, Szent István királyunk holttestének relikviája, a Szent Jobb közel 700 éves hányattatás után, 1771. június 21-én érkezett haza kalandos útjáról Budára. Később a történelem viharai újabb vándorútra kényszerítették, azonban a rendszerváltás óta a Szent István Bazilikában tekinthető meg.

Életműösszegző-kötettel érkezett a 24. Győri Könyvszalonra 2025. november 15-én Tóth László József Attila-díjas költő: az Időző közel 300 verse teljes pályaképet rajzol ki 400 oldalon, rámutatva eddig talán nem gondolt összefüggésekre, vonásokra is.