A különböző témájú és műfajú könyvek jelenleg is megvásárolhatók a Központi Könyvtárban (Herman Ottó u. 22.) és a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross Gábor u. 4.), vagy megrendelhetők az info@gyorikonyvtar.hu e-mail címen.

Biczó Zalán: A győri ETO 1904-1945: emlékek és sikerek

Biczó Zalán helytörténeti kutató, könyvtáros az 1904-ben alapított ETO (Egyetértés Torna Osztály) történetének első évtizedeit dolgozta fel a sporttörténeti kiadványban.

A komoly kutatómunka fő forrása a korabeli sajtó, valamint a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, illetve a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményei voltak.

A kezdetekben a sportklub egyetlen szakosztálya a futballszakosztály volt, amely a vagongyári Egyetértés Dal- és Társaskör tagozataként működött, önálló egyletként 1938-tól létezett.

A futball meghonosítása Győrben az egyesülethez kötődik: olyan sikerek születtek, mint az 1910-ben és 1913-ban nyert vidéki bajnoki cím, 1937-ben pedig a legmagasabb osztályba is feljutottak a győri focisták.

Az 1930-as években a vagongyár és a város közreműködésének köszönhetően a kor legmodernebb sportközpontját alakították ki, és a legnépszerűbb futball mellett az 1940-es években már tíznél is több szakosztálya lett az ETO-nak.

Az 1945-ig terjedő sportkrónikát a szerző a klub vezetői, tisztségviselői, sportorvosai, jelentősebb sportolói életrajzával, valamint képmelléklettel bővítette ki; a kötet a sport, a helytörténet iránt érdeklődők számára számos érdekességgel szolgálhat.

Biczó Zalán: A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tisztviselői lexikona 1896-1939

Az 1896-ban alapított Magyar Waggon- és Gépgyár Győr életében mérföldkő volt, hisz ezzel lezárult az a folyamat, amely az addig döntően kereskedelemből élő várost az ipar egyik jelentős központjává tette.

Biczó Zalán az ipartörténeti, várostörténeti szempontból rendkívül fontos gyár első évtizedeinek állít emléket kiadványával.

A szerző a MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárban őrzött vagongyári személyi anyagra támaszkodva több mint 500 szakember, mérnök, művezető, tisztviselő, kilenc gyáralapító részvényes rövid életrajzát állította össze, és szerkesztette tematikus lexikonná.

Az életrajzokat cikkgyűjtemény előzi meg, a helytörténeti kutató a gyár alapításával kapcsolatos korabeli sajtóban megjelent írásokból válogatott.

A lexikonban tanulmányozhatjuk a gyár első ötven évében jelentős szerepet vállaló szakemberek életrajzi adatait: személyi adatok, iskolai tanulmányok, szakmai karrier ismertetésével.

A helytörténeti kiadvány a vagongyár korabeli életét illusztráló értékes képmelléklettel zárul.

Fátay Tamás: Győr: Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között

Fátay Tamás (1926-2008) egykori városi főépítész nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bemutassa azt a kort, amelyben élt és dolgozott, történeti hűséggel megidézze azt az időszakot, mikor kollégáival jelentős hatást gyakoroltak a jelenkori Győr urbanisztikájára.

A kötet első fejezetében a szerző visszatekint Győr településtörténetének 1945-ig tartó szakaszára, majd a következő részben a korszerű városrendezés helyi kezdeteire a két világháború közötti időszakban.

Nagyobb terjedelmű történelmi áttekintéssel kívánja bizonyítani, hogy az építészek ismerték az elődök munkáit, szervesen beépítették azokat saját terveikbe.

A továbbiakban – követve a helyi építéstörténet kronológiáját – történetírói érzékenységgel és az alkotó munkában tevékenyen résztvevő építészként elemzi Győr városának modern kori fejődését.

Bemutatja a városrendezési tervek kimunkálását, az egyes épületek, lakótelepek, műemlék-felújítások tervezési menetét, melyek nemegyszer ellentmondásba kerültek a szocialista városépítészet politikai elvárásaival.

A korrajz kiegészül számos korabeli dokumentum közlésével, a kötetet nagyszámú és kitűnő minőségű archív városfénykép, tervrajz és térkép teszi szemléletessé.

A 2008-ban elhunyt szerző nem érhette meg az építészettörténeti mű kiadását. A család kezdeményezésére a kéziratot Orbánné Dr. Horváth Márta szerkesztette könyvformába.

Ferenczi Tamás: Tollvonások a győri németség történetéből

A szerző győri németként, a győri német kisebbségi önkormányzat elnökeként évek óta kutatja a helyi németség történelmét.

Jelen kiadvány válogat azokból a nyomtatott forrásokból, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a győri németség sorsához, kultúrájához.

A kötet három tollvonásból áll, három fő részre osztható:

Az első történeti fejezet monografikus szemelvényeket időrendben.

A második fejezet főként a Szabad Polgárban, Győri Közlönyben megjelent sajtócikkek részleteit tartalmazza szerkesztett változatban, szintén kronologikus sorrendben.

A harmadik, legrövidebb rész a jelenkorra vonatkozó összefoglaló dokumentumokat közöl.

Ferenczi Tamás a dokumentumok áttanulmányozásával, közzé tételével bizonyítja a hazai németség jelenlétét a magyar történelemben, városunkban, régi korokba vezet vissza, és bemutatja azokat, akik magyar hazafinak bizonyultak a legnehezebb időkben is.

A könyvet Glück József fekete-fehér fotói illusztrálják.

Gülch Csaba: A hóesés befogad

Gülch Csaba első versei 1975-ben A remény útvesztői című bemutatkozó kötetben jelentek meg.

1994 óta a Kisalföld napilap munkatársa, emellett irodalmi lapokban: Műhely, Pannon Tükör, Új Forrás, Tekintet hasábjain publikál.

2005-ben jelent meg Profán zsoltár címmel újabb verseskötete.

Gülch Csaba tíz esztendőn át érlelte lírai mondanivalóját, s ahogy az alcímben jelzi, a valóság, érzések, álmok és látomások képeiből állt össze a legújabb gyűjtemény.

A ciklusokba rendezett versekben (Kegyelem, Boldog ámulat, Húsvirág, Kő mellet kövek, E(é)lő-játék /1976/) a lélek finom rezdülései formálódnak szavakká, képekké.

A borító és a versek illusztrációi Babos Ágnes festőművész színes grafikái, szemléletes és méltó kiegészítői a kötetnek.

Gülch Csaba: Gyónás könyve

Gülch Csaba újabb verseskötete 2016-ban jelent meg, melyet rendhagyónak tekinthetünk. Egyrészt méreténél fogva, hisz könyvecske inkább, épp tenyérbe illő, másrészt a versek benne mind négy sorból állnak: 111 db. számozott négysoros található a kötetben.

A költészet különleges versformája a négysoros, mely összefoglaló, zárt szerkezetének köszönhetően alkalmas magvas igazságok, tömör összefoglalások megfogalmazására. A huszadik századi magyar líra jelesei, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László szívesen éltek a négysoros adta lehetőségekkel.

Gülch Csaba a költő, újságíró egyfajta leltárt készített az élete során összegyűlt fájdalmakból, szenvedésekből, örömökből. Az Istenkeresés, a bizonyosság kutatása, a természet szeretete mind-mind megjelenik a négysorosokban, a számozott költemények egyfajta életösszegző krónikává állnak össze.

Az igényes megjelenésű könyvet Máró Krisztián grafikus tervezte.

Horváth Sándor Domonkos: A győri és a soproni ügyvédi kamara története 1875-2014

A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara története 1875-ben kezdődött a győri és a soproni ügyvédi kamara megalapításával.

A két testület sorsa a második világháborút követően egybefonódott a megyei hatókörű kamara megalakulásával. Mindkét szakmai szervezet a térség igen befolyásos közéleti tényezője lett, bizonyos időszakokban a teljes Észak-Dunántúlra kiterjedt hatókörük.

A történeti visszatekintés elsősorban a kamarák fennmaradt irataira, valamint a korabeli sajtóra támaszkodott.

A jogász szerző nagyobb korszakokra osztva ismerteti a két testület történetét, kezdve az ügyvédi hivatás történeti bemutatásával, majd az ügyvédi kamarák létrejöttét, az első huszonöt évet és az első világháborús időszakot foglalja össze.

A következő fejezetek a két világháború közötti időszakot, a második világháborús éveket, az autonómia elvesztését 1946-ban, az 1956-os eseményeket, az azt követő ügyvédpert, az önállóság visszanyeréséig tartó időszakot, valamint zárásként a rendszerváltástól napjainkig terjedő negyedszázadot tárják fel.

A kötet a kamarai tagok fotóiból álló képmelléklettel, jegyzetekkel és névmutatóval zárul.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944

A magyar hangosfilm 85. születésnapja alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett plakátkiállítást a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet magángyűjtemények támogatásával.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid gondos szerkesztése nyomán a kiállítás alapján jött létre a több mint 500 plakátot felvonultató hiánypótló kötet. A korszakban készült 360 filmhez tatozó plakátokat kronologikus sorrendben, azon belül ábécérendben adja közre az összegző kiadvány, az 1931-ben készült Hyppolit, a lakáj filmplakátjával kezdődően.

Az impozáns képanyagot megelőző hat tanulmány értékes és új információkkal ismerteti meg a magyar hangosfilm kezdeti korszaka iránt érdeklődőket. Fekete Dávid az éra filmgyártásának mérföldköveit és aktualitásait, Kurutz Márton az 1944-ig elkészült hangosfilmek további sorsát foglalja össze. Olvasható elemzés a korszak plakátművészetéről, valamint bemutatásra kerül az OSZK plakáttára is.

A kötetben két győri helytörténeti munka is publikálásra került: Némáné Kovács Éva a győri mozik történetét feldolgozó tanulmánya és Fekete Dávid írása az első Győrben forgatott magyar hangosfilmről, a Kettesben című alkotásról.

A kiadvány végén található Függelék és Plakátjegyzék további szempontokkal bővíti a filmszerető közönség ismereteit.

Orbánné Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások

A győri helytörténetírás hiánypótló lexikona a közterek szobrászat körébe vonható műtárgyait: szobrokat, emléktáblákat, emlékoszlopokat, domborműveket foglalja adattárba 737 tételben. Orbánné Dr. Horváth Márta könyvtáros, helytörténeti kutató az Ady Endre utcai Csermák-ház táblájától kezdve a Zsellér utcai márvány határkőig a közterületek neveinek betűrendjében veszi számba az emlékműveket.

A kiadvány a győri emlékállítás rövid történeti áttekintésével indul. A szócikkek azonos szerkezetűek: a fekete sávban kiemelt sorszám, utcanév alatt a műtárgy közismert elnevezése, besorolási kategóriája (emlékmű, emlék, épület, várostörténeti, alapító, utcanévtábla, dombormű, hálakereszt), valamint az emlékeken látható szövegek betűhív másolata olvasható. Az azonosítást segíti, hogy a jelentősebb emlékekről fekete-fehér fotókat közöl.

A szócikkeket általában válogatott forrásjegyzék zárja, amelyben monográfia, tanulmány, újságcikk éppúgy szerepel, mint közgyűlési határozat hivatkozási száma.

Helytörténeti szempontból rendkívül értékes az egyes emlékművekhez kapcsolódó események leírása, irodalmi, művészettörténeti, históriai személyek bemutatása, rövid életrajza. Rövid utalás található az emlékállítás körülményeire, idejére, a megrendelő, kezdeményező és az alkotó kilétére.

A használt rövidítések jegyzéke az adattár elején, a hely-, név- és tárgymutató, valamint a képek jegyzéke a végén került elhelyezésre. A témában való további tájékozódásra lehetőséget a bőséges irodalom- és forrásjegyzék kínál.

A szerző alapos könyvtári és levéltári kutatásokat, sajtószemlézést végzett, kitartó terepmunkát folytatott, melynek eredményeként kiemelkedő adattárral gazdagította a győri honismereti irodalmat.

A mű a 2001-ben megjelent Emlékművek, emléktáblák győri kisklexikona című könyv átdolgozott és kibővített kiadása.

Torma Attila: Győr vármegye főispánjai: 1849-1950

Egy évszázad krónikáját foglalja össze 27 Győr vármegyei főispán életrajzának ismertetésén keresztül a helytörténeti kutató. Czech János (1798-1854) 1827-ben megjelent Győr vármegye főispánjairól szóló történeti munkája óta nem jelent meg összefoglaló mű a vármegye és Győr város közigazgatásának élén álló főispánokról.

Ezt a hiányt pótolja az életrajzgyűjtemény, mely az adott korszak első főispánjának, Balogh Kornélnak az életútjával kezdődik, és az 1950. évi tanácsrendszer bevezetésével utolsó főispán Bali Zoltán rövid életrajzával zárul. A bevezető részben röviden összefoglalja az adott korban a megyei közigazgatást ért változásokat és a győri Megyeháza történetét.

A kronologikusan rendezett életrajzok ismertetik a főispánok alapvető életrajzi adatait, politikai pályafutását, külön fejezetben kiemelve a főispáni ténykedésüket. Míg a 19. században az arisztokrácia tagjaiból választott az uralkodó, addig a huszadik században jogi végzettség és közigazgatási gyakorlat birtokában középnemesek, valamint polgári származásúak is betölthették a tisztséget. Országos karriert befutott főispánok voltak gróf Khuen-Héderváry Károly, Darányi Kálmán, akik miniszterelnökök is lettek, gróf Batthyány Lajos a fiumei kormányzó, Radocsay László az igazságügyminiszter pozíciót töltötte be, Huszár Aladárt fővárosi polgármesternek neveztek ki.

A történeti munkát széleskörű levéltári kutatás, a korabeli sajtó áttekintése alapozta meg, valamint a főispánok még élő leszármazottjai is színes személyi anyagot bocsátottak a szerző rendelkezésére.

A kötet bőséges jegyzetapparátussal, helynévmutatóval és személynévmutatóval, valamint festmények, képeslapok, címerek és síremlékek fotóiból álló illusztráció válogatással zárul.

Torma Attila: Győr városa az I. Világháborúban

A hiánypótló kiadvány az első világháború centenáriuma alkalmából igyekszik összefoglalni Győr városának történetét az első nagy világégés alatt.

Torma Attila helytörténész a korabeli sajtó híradásai, a levéltári forrásdokumentumok segítségével mutatja be a háborús hátország életét, a győri lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló változásokat a közellátás, a közélelmezés, az iskoláztatás, a katonaság, az egészségügy és a közbiztonság területén. Számba veszi, hogy a városi belpolitikai események miként követték a fontosabb országos vagy európai történéseket.

Az első fejezetben a modellváltó Győrt mutatja be, miként lett a kereskedelmi város az ipar számára vonzó hellyé.

A második fejezet a háború kitörését lelkesedessél fogadó városi magatartást, a következő rész a háborús valósággal való szembenézést tárgyalja.

Az utolsó két fejezet a háborúból való mély kiábrándultság, valamint a háború elvesztése után a leszerelés, az őszirózsás forradalom kezdeti időszakát dolgozza fel.

A Függelékben a szerző érdekes cikkeket válogatott a helyi újságokból, főként a Győri Hírlapból és a Dunántúli Hírlapból. A Mellékletben rendkívül értékes és izgalmas gyűjtést találunk korabeli fényképekből, képeslapokból és újságfotókból.

Az igényes korrajzot hivatkozásjegyzék és névmutató zárja.

Összeállította: Polczer Adél