490

A százéves magyar Filmgyárat ünnepelték Budapesten


01

A magyar Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztek ünnepséget szeptember 7-én este Budapesten a Róna utcában, ahol a III-as és IV-es stúdió Fábri Zoltán rendező nevét viseli ezután. Az eseményen, amelyen a magyar filmes szakma színe-java megjelent, a felszólalók megemlékeztek az augusztus 30-án elhunyt Makk Károlyról, akinek munkásságát legendás alkotásaiból vett részletekkel idézték fel.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket”. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a Filmgyárnál dolgozni mindig is öröm és dicsőség volt, hiszen a filmalkotás kemény munkát, elszántságot és szakmai tudást igényel. „Fábri óta jól tudjuk, hogy a film és az álom közel áll egymáshoz” – fogalmazott, kiemelve, tovább kell álmodni, hogy folytatni lehessen a Filmgyár százéves, a filmgyártás több mint százéves hagyományát azért, hogy még nagyon sok jó magyar film szülessen.

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szintén köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a százéves Filmgyár és egyúttal a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket.

Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője a Filmgyár történetét felidézve elmondta: az 1917-ben alapított Korda-stúdiót követte a Mafilm, majd a Hunnia, és a második világháborút követően itt indult újra a filmgyártás, ami 1964-től ismét a Mafilm égisze alatt folytatódott, és tart egészen napjainkig. Emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió – különösen a drámai főosztály – állandó bázisa és háttere volt.

Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, az ünnepség díszvendége többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek magyar filmjei, főleg Máriássy Félix Egy pikoló világos, valamint Fábri Zoltán Körhinta című alkotásai, és Törőcsik Mari játéka is megérintette. „Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy több magyar filmben kapott szerepet, többek között Gyarmathy Lívia és Szabó István munkáiban.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Piros Ildikó és Kern András. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr Törőcsik Mari üzenetét adta át a résztvevőknek. Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a stúdiók homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.

„Fábri Zoltán a legfantasztikusabb magyar filmrendező zseni, illetve polihisztor, mert volt színész, színházi rendező és díszlettervező is” – mondta András Ferenc filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Film- és Fotóművészeti tagozatának rendes tagja. Pályafutásáról szólva kiemelte: Fábri Zoltán hatvan színdarabnak volt a díszlettervezője, tizenhat színházi előadást rendezett, de eljátszotta Bacsó Péter A tanú című filmjének egyik főszerepét is, és mindezek mellett huszonöt filmet rendezett.

Az 1917-ben Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós alapította filmgyár történetét kisfilmmel idézték fel. Korda 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven ezen a telepen hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát. Az elmúlt száz évben a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos- és névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlenegy dolog maradt állandó, a filmes tevékenység.

MTI Fotó: Soós Lajos (1-3. kép), Koszticsák Szilárd (4-12. kép)
Forrás: MTI

2017.09.11