298

Pompejtől a végzet hegyéig: Vulkán-motívum a mozi világában

Villányi Dániel előadása a megyei könyvtárban

villanyi-daniel-vulkan

Szeptember 6-án a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében Villányi Dániel filmkritikus, forgatókönyvíró volt a vendég, aki vetítéses előadásában a vulkán mint motívum filmbeli megjelenítését választotta témaként.

A vulkán már többször volt előadás tárgya a megyei könyvtár által szervezett rendezvényeken, szóba kerültek már mind geográfiai, mind pedig irodalmi vonatkozásai is. Ebből kitűnően látható, hogy a társművészeteket művelőket szintén megihlette, mitológiai vonatkozásai kultúrtörténetünket gazdagítják, de körbejártuk glóbuszunk nevezetes tűzhányóit, s tallózhattunk a hozzájuk kapcsolódó legendák között is.

A most sorra került előadás filmtörténeti adalékokkal gazdagította a vulkánokkal kapcsolatos ismereteket Villányi Dániel filmkritikus, forgatókönyvíró segítségével. A természetbeli felvételek kezdetben áthidalhatatlan nehézségekbe ütköztek a technikai fogyatékosságok miatt. Ezek fokozatos fejlődésével azonban a lehetőségek kitágultak. A témában készült filmek egy része valós vulkánkitörésekről szól, a vászonra kerülő tűzhányók közül a Vezúv, a Stromboli és a Fudzsi emelkednek ki.

A filmek részben valós történeti feldolgozások, másrészt pedig fikciók. A pompeji tragédia a láva pusztítása mellett betekintést ad az Impérium Románum kulturális sokszínűségébe, a históriai háttér lehetőséget nyújt magánéleti problémák vázolására a történelemben, hús-vér emberalakok ábrázolására. A vulkán pusztító, de teremtő, sőt megmentő is lehet a filmbeli sztorik alapján, ám a valóságban is lehet haszna – gondoljunk a vulkanikus talajon létesített szőlőkultúráknak. Az elemek csapása eltérő viselkedési módokat vált ki. Jelleme folytán ki pánikba esik és szinte lebénul, ki menekül, ki segít, ki pedig a tragédia szülte káoszt fosztogatásra használja ki. Az altruizmus éppúgy megnyilvánulhat, mint a féktelen önzés.

Ezekben a filmekben a japán, amerikai és európai rendezők, színészek munkássága tükröződik (Ingrid Bergman, Kuroszava Akira), alapjuk pedig lehet éppúgy filmes ötlet vagy regényadaptáció, mint műfaját tekintve történelmi-, kaland- vagy animációs film, de akár sci-fi is. A vulkán gyakran csupán fikció vagy periférikus motívum, kalandfilmekben egy a lehetséges leküzdendő akadályok közül.

Egyes filmek bemutatását a közvélemény erkölcsi felháborodása kísérte, s arra is akadt példa, hogy a cenzúra bizottság csak nehezen adott zöld utat neki. A nemi erkölcs kilengéseire volt különösen érzékeny a publikum, gondoljunk az ötvenes évek puritán Amerikájára, ahol még a konvencionális erkölcsi érzetek uralták a közgondolkodást, a szexuális forradalom akkor még váratott magára.

Az előadás során bemutatott filmrészletek technikai bravúrokról árulkodtak, a nézők idegeit borzolhatta az elemek féktelen tombolása, a tűzgolyók fenyegetése, a pusztulás megrázó képei, egy képzeletbeli kataklizma Los Angelesben, Amerika nyugati partvidékén, ahol a tektonikus lemezmozgások miatt fokozott a földrengésveszély – az egyik katasztrófafilm például a földmozgás és lávapusztítás kettős katasztrófájának kombinációjából építkezik.

Viszontláthatjuk a vulkáni tevékenységet a Csillagok háborúja című filmben, de a Trónok harcában is, találkozhatunk vulkánban bolyongó lelkekkel, öngyilkossági szándékkal a lángoló hegy gyomrába ugróval, akit – csodák csodájára – éppen a kitörés ment meg. A vulkán gyakran úgymond igazságosztó: a „jók” menekülnek meg, a „gonosz” pedig halálát leli a kitörésben, így meseszerű is lehet a történés feldolgozása, amely egyúttal a filmíró, rendező álláspontját is képviseli: kiállás az „igazak” mellett.

Napjainkban információtömeg zuhan ránk, sokaságát az idegrendszer feldolgozni képtelen. Korunk embere – legalábbis a fejlett országokban – vibrál, rohan, ingergazdag környezet veszi körül és izgalmakra vágyik, ezzel magyarázható a katasztrófafilmek, thrillerek iránti kereslet, s a rendezők igyekeznek kiszolgálni ezt a növekvő tömegigényt. Vér, pusztulás, tudományos-fantasztikus fegyverekkel vívott háború, virtuális és valós rombolás, mindezek sokkolhatják a mozinéző, a televízió, képernyő előtt ülő embert. A filmes szakemberek pedig gazdag fantáziájukra támaszkodva hoznak létre mind újabb, egyre különösebb technikai trükkökkel felvértezett alkotásokat.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2017.09.07