Ranolder János Pécsen született 1806-ban, mikor Napóleon hatalma a delelőjén volt, bécsi teológiai végzettség után oktatott a pesti egyetemen, és lett 43 évesen püspök Veszprémben. Székét elfoglalva egyből beleszeretett a Balaton északi partjának csodáiba, Csopakon nagy nyaralót, présházat és borospincét építtetett, mert a tudományok és a közcélú adakozás mellett az ottani olaszrizlingre is szentelt némi figyelmet. Foglalkozott nemesítéssel és telepítéssel is, de az utókor a nevét mégis egyik utolsó, 100 ezer forintos alapításáról, a róla elnevezett lánynevelő intézetről, a mai Leövely Klára Gimnáziumról ismeri. No és a Badacsony tetején, úgy 400 méteres magasságban építtetett klasszicista keresztjéről. A jó püspök úr állítólag egyik bérmaútján jutott fel a hegytetőre. Ahol is a Harangozó Börc nevű bazaltszikláknál elgyönyörködött az eléje táruló látványban, és egyből utasította is a vele tartó jószágkormányzót egy kereszt emelésére. Hogy eszébe juttassa minden embernek, ilyen csodát csak Isten tud alkotni.

1857. szeptember 14-én szentelik fel a keresztet, melynek egyes köveit a hagyomány szerint negyven bivallyal vontatták fel a hegytetőre. 160 éve dacol hát az elemekkel Ranolder püspök mészkőből faragott keresztje, amiről Eötvös Károly is megemlékezett a balatoni utazásairól szóló könyvében: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögűre faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságokon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó”.

Nekünk már csak annyi dolgunk maradt, hogy felmenjünk a hegytetőre, és belássuk, mennyire igaza volt az életében 4 millió forintot eljótékonykodó püspöknek. Vagy, ha Szigligetről, esetleg a Fonyódról induló kompról pillantunk fel a Badacsony tetejére, hát jussanak eszünkbe Eötvös Károly fentebb idézett sorai.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu