Francia csók – Párizs

Egy film – egy úti cél 5.

cimlap_french_kiss

Ha Franciaország, akkor Párizs, bor és szerelem – mindegyik helyet kap a Francia csók című romantikus vígjátékban, melynek főszerepeiben Meg Ryan, Kevin Kline és Jean Reno komédiázik színvonalasan.

Egy film

A Francia csók mindkét főszereplőjét alaposan megleckézteti a szerelem. Kate azért utazik Párizsba, hogy hűtlen vőlegényét visszaszerezze. A szélhámos Luc pedig azért tér haza, hogy megpróbáljon új életet kezdeni. Ehhez azonban utolsó zsákmányát, az értékes nyakéket át kell csempésznie a reptéri ellenőrzésen. Kiszemeli magának a csetlő-botló, szorongó Kate-et, hogy a „közreműködésével” átjuttassa az ékszert a vizsgálaton. Igen ám, de mi van, ha a naivnak tűnő lányt nem ejtették a feje lágyára?

Luc-re sok meglepetés vár Kate mellett. Annyira megkedveli a bájos és mókás ifjú hölgyet, hogy még a vőlegénye visszahódításában is segít neki. A kissé kiégett sarmőr egyvalamire nem számít, hogy végül maga is szerelembe esik.

A könnyed, ugyanakkor mélyen emberi film a remek színészi játéknak és Lawrence Kasdan rendezésének köszönhetően minőségi szórakozást nyújt. Egy kisebb szerepben még az Életrevalók egyik főszereplője, a kiváló François Cluzet is felbukkan.

Egy úti cél

Párizst nevezik a szerelmesek és a fények városának is. Ez utóbbi a szellemiségére utal, hiszen számos kiváló embert adott a világnak. A Szajna folyó partján fekvő impozáns kulturális és tudományos központ egyben a művészetek paradicsoma. Kitűnő úti cél, hiszen rengeteg a látnivaló. 1803 műemlék és 173 múzeum található a városban, köztük a Louvre (2. kép), mely a világ egyik leglátogatottabb gyűjteménye. Többek között itt látható Leonardo da Vinci világhírű festménye, a titokzatos Mona Lisa (3. kép) és a két emblematikus görög szobor, Méloszi Aphrodité és Szamothrakéi Niké is.

Szintén kihagyhatatlan a csodálatos Notre-Dame (4. kép). A gótikus katedrális alapkövét 1163-ban fektették le. A francia forradalom alatt csaknem teljesen elpusztult. 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették, így napjainkban is szinte teljes pompájában látható faragott kőcsipkéivel, színes rózsaablakaival, 7800 sípos orgonájával.

Az Eiffel-toronyról (6. kép), amelyet Párizs szimbólumának is tartanak, kevesen tudják, hogy majdnem Barcelonában épült meg. Gustave Eiffel a tervét először a katalán városnak ajánlotta föl, ám a polgármesternek nem tetszett az ötlet. Eleinte Párizsban is ellenkezésbe ütközött, de végül a hatalmas siker igazolta Eiffelt. A 324 méteres tornyot minden évben több millióan látogatják meg.

A versailles-i kastély (7. kép) olyan különleges élményt ígér, amelyért érdemes elutazni a központtól 17 kilométerre fekvő elővárosba. XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája az európai kastélyépítészet csúcspontja. Egyszerre jellemzi a klasszikus rendezettség és a lenyűgöző pompa. 1682-től egészen a forradalomig a francia királyok lakhelye volt. Minden szeglet freskókkal és szobrokkal díszített, grandiózus 73 méter hosszú tükörterme szintén gyönyörű. Parkjaiban számos kilátó, szökőkút és virágzó-zöldellő sétány található, valamint az önálló csatornarendszer, a Grand Canal, amelyet Kis Velencének is hívnak.

A híres látnivalók után érdemes időt szánni egy kis csavargásra is. Ha igazán meg szeretnénk ízlelni a francia életérzést, akkor muszáj beülni egy kávézó teraszára, sétálni egyet a Szajna partján és a világ legismertebb párizsi sugárútján, a 2 km hosszú Champs Élysées-n (8. kép). A Diadalív tetejéről szemünk elé tárul a nyüzsgő forgatag, a különleges üzletek, éttermek és mozik sokasága. A Champs Elysées otthont ad híres rendezvényeknek is, például itt ér véget a Tour de France kerékpárverseny, és itt vonul fel a francia katonaság minden július 14-én.

A párizsi Szajna part 1991 óta a világörökség része. Sok művészt megihletett már. Sétánk során nagyon sok látnivaló új perspektívából tárul szemünk elé. A folyó kettészeli a fővárost, a párizsiak szemében a jobb oldal a konzervatívok, míg a bal part a művészek, a bohémek negyede. A Szajna parton számos könyvárussal találkozhatunk, akiknél régi és ritka könyveket is fellelhetünk.

A legrégebbi híd, a Pont Neuf (9. kép), 1607-ben készült el. Leos Carax Juliette Binoche főszereplésével forgatott filmjében, a Pont Neuf szerelmeseiben szolgál helyszínül.

A sok séta után jó záró program lehet egy esti hajókázás a Szajnán, ahonnan kivilágítva láthatjuk Párizs legszebb és leghíresebb épületeit.
Nevezetességek a folyó mentén:
Jobb oldal – Louvre, Grand Palais, Tuilériák kertje, Királyi Palota, Concorde tér.
Bal oldal – Notre-Dame, Orsay múzeum, Invalidusok, Eiffel-torony, Palais Bourbon (Parlament).

Ha több idő és pénz áll rendelkezésünkre, természetesen érdemes meglátogatni a Francia csók című film további helyszíneit is. A Cote d’Azur, avagy Francia Riviéra és Provance szintén csodás élményekkel gazdagíthatnak bennünket.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, utikritika.hu, erdekesvilag.hu, parizsilatnivalok.hu, beferekaborondbe.hu

A galériabeli képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép.

Az Egy film – egy úti cél sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: Isten hozott az Isten háta mögött – Észak-Franciaország, Bergues, Lille, Amiens
- 2. rész: Michael Collins – Írország
- 3. rész: Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le – Wales
- 4. rész: A rettenthetetlen – Skócia

2017.08.15