478

Torma Attila: Győr városa az I. világháború alatt

Horváth József könyvismertetője

torma-attila-gyor-varosa-az-elso-vilaghaboru-alatt

Az utóbbi években – nem utolsósorban a centenáriumnak köszönhetően – jelentősen megélénkült az érdeklődés az első világháború története iránt. Fontos és érdekes kiadványok látnak napvilágot, előadások tucatjai követik egymást, kiránduló csoportok keresik fel az egykori hadszíntereket, hadisírokat újítanak fel határainkon belül és kívül… Kevesebb szó esik azonban arról, hogyan élte át a háborús éveket a hátország, hogyan érintették az események az otthon maradó „civil” lakosságot. Az alábbiakban egy olyan kiadványról szeretnék röviden szólni, mely ez utóbbi kérdéseket tekintette vizsgálata tárgyának.

Torma Attila Győr városa az I. világháború alatt című kötete 2016-ban látott napvilágot Győrött, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kiadásában. A szerző ekkor már nem volt ismeretlen a győri olvasók körében: 2012-ben Vásárterek, piachelyek Győrben a 19. század közepétől a rendszerváltozásig, két évvel később Győr a II. világháború sodrásában című kötetét vehettük kézbe. Ez utóbbi már bizonyította, hogy Torma Attila vonzódik a hétköznapok történetének kutatása iránt; mely kutatási irány az utóbbi évtizedekben a német, az angol és a francia történetírásban egyaránt népszerűvé vált.

A Győr városa az I. világháború alatt című kötethez Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, a 2014-ben létrehozott Győr I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottsága elnöke írt előszót. Az Emlékbizottság addigi munkáját is ismertető köszöntőben megállapítja: „…ilyen részletességű történeti munka korábban nem született a város történelemkönyvének ezen lapjairól”. Előrebocsáthatom: megállapításával teljességgel egyetérthetünk. Valóban hatalmas munkát végzett a szerző, értékes és érdekes olvasnivalót adva az érdeklődők kezébe.

A kutatás indítékait összefoglaló és a kötet felépítését ismertető bevezetés után öt fejezetben, azon belül együttesen 84 alfejezetben mutatja be Torma Attila Győr városának 1914 nyarától 1918 végéig terjedő négy és fél évét. Indításképpen egy rövidebb fejezetben arról olvashatunk, milyen volt a város a világháború kitörése előtti hónapokban; melyek voltak társadalmának és gazdasági életének, egészségügyének és kultúrájának legfontosabb jellemzői. De kitér – több más kérdés mellett – az utolsó békeévek munkás szervezkedéseire, valamint a város lakosságának hangulatára is.

A kötet második fejezete A hadüzenet hatása a város életére címet kapta. A terjedelmes fejezet 22 alfejezete szinte minden lényeges, a város mindennapi életét meghatározó kérdésre kitér. A háború kitörése és a hadüzenet hírére rendezett népgyűlések bemutatásával indít, majd azt mutatja be, hogyan fogadta Győr lakossága az egyre nagyobb számban érkező katonai alakulatokat, illetve milyen hangulatban búcsúztatta a városból a frontra induló ezredeket. Részletesen olvashatunk az ezzel járó gyakorlati teendőkről, megoldandó feladatokról is: arról például, hogy egyre több iskolát kellett lefoglalni katonai beszállásolás, majd pedig kórházak, illetve tartalék-kórházak céljára. Külön alfejezetek foglalkoznak a hadbavonultak családtagjainak megsegítésére létrehozott szervezetek működésével, az általuk koordinált gyűjtések eredményeivel. Közben megérkeznek a városba az első sebesültek, illetve hadirokkantak; az előbbiek sürgős és szakszerű ellátása mellett az utóbbiak rehabilitációjával kapcsolatos intézkedésekről is sok érdekességet tudunk meg a kötetből, mely természetesen további kérdésekkel – így például a galíciai menekültek elhelyezésével, vagy éppen a közellátás, illetve az egészségügy helyzetével is részletesen foglalkozik. Vagyis: már az 1914. év második felének történéseit bemutató – több tekintetben a következő évre is kitekintő – második fejezetben érzékelhető a kötet tematikai sokszínűsége, mely azután következetesen végigvonul a következő fejezeteken is.

A főként az 1915-1916. évek történéseit bemutató harmadik – Szembesülés a valósággal címet viselő – fejezetben már sokkal kevesebb lelkesedésről, viszont egyre több problémáról olvashatunk. A közellátás nehézségei egyre súlyosabb gondot okoztak a városban; a nyersanyaghiány a kézműipar és a gyáripar helyzetét nehezítette; a galíciaiak mellett már Erdélyből is érkeztek nagyobb számban menekültek a városba, akiknek ellátásáról ugyancsak gondoskodni kellett… Szükségessé vált a harangok begyűjtése mellett az élelmiszerek, valamint a közszükségleti cikkek rekvirálása is. A rokkantak ellátása is egyre komolyabb kihívást jelentett; és megjelentek a városban a hadifoglyok első csoportjai is. Ugyanakkor érdekes kezdeményezések is születtek Győrött a világháború ezen időszakában, melyek közül itt és most csupán kettőt emelnék ki. Az egyik az ún. Vashonvéd, melyről részletesebben ír a szerző, későbbi sorsára is kitekintve; a másik a Rokkantak kertvárosa létesítésének gondolata, melyről a további fejezetekben olvashatunk majd részletesebben.

Az út a végkifejletig címet viselő negyedik fejezetben – a világháború utolsó két évének bemutatása során – többnyire a fentebb már említett témákról olvashatunk, de egyre „sötétedő hangnemben” – hiszen a problémák is egyre súlyosabbak lettek az elhúzódó háború nélkülözései közepette. Ráadásul újabbak is jelentkeztek; így például a spanyolnátha-járvány, mely a városban és környékén is követelt áldozatokat. A megváltozott körülmények között a segélyezés új rendszerét kellett kidolgozni, változtatni kellett a rokkantakkal kapcsolatos politikán, megoldást kellett találni az egyre súlyosabbá váló lakáshelyzetre – minderről önálló alfejezetekben olvashatunk, miként a munkások tiltakozó megmozdulásairól is.

A tanulmány utolsó, ötödik fejezete a Hogyan tovább? címet kapta. Összesen 18 alfejezete 1918 utolsó hónapjainak győri történéseit foglalja össze. Olvashatunk az őszirózsás forradalom helyi eseményeiről, a megalakuló Győri Nemzeti Tanácsnak a közbiztonság megszilárdítása érdekében tett első intézkedéseiről, a közellátás megszervezéséről; de például arról is, hogy milyen problémákat okozott a frontról hazatérő katonák civil ruhával való ellátása, a papírpénz hiánya, vagy éppen a súlyosbodó lakáshelyzet, amit tovább nehezített a városba érkező újabb menekülthullám is.

A tanulmány öt fejezetét egy hatodik is követi: ez a Függelék, mely 37 korabeli dokumentum – főként újságcikk – teljes szövegű közzétételével járul hozzá a korszak még alaposabb megismeréséhez. Tartalmi érdekességük mellett azért is érdemesek a Tisztelt Olvasók szíves figyelmébe, mert jól érzékeltetik a korszak hangulatát, illetve annak változásait is.

A kötet értékét növelik az értékes illusztrációk is. A 64 – részben színes – kép, valamint a négy térképvázlat azokat a személyeket hozza közelebb hozzánk, akik a korabeli történések alakítói, a város mindennapi életének irányítói voltak; illetve azon helyszínek közül mutat be jó néhányat, ahol az említett események történtek – így szerves részei az értékes kiadványnak, melynek használatát névmutató is segíti. Ez utóbbiban 285 nevet számolhattam össze; talán ez a szám is elárul valamit a munka alaposságából. De tanúsítja ezt a hivatkozások 634 tételes jegyzéke is, bizonyítva: Torma Attila a korszak teljes helyi időszaki sajtója mellett Győr Megyei Jogú Város Levéltára, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára korszakra vonatkozó iratanyagát is alaposan átvizsgálta! Ami pedig a helyi sajtót illeti: olyan időszaki kiadványokból kellett átnéznie négy és fél évfolyamot, mint az akkortájt naponta megjelenő Dunántúli Hírlap, illetve Győri Újság, vagy a hetenként háromszor megjelenő Győri Hírlap; de tanulmányozta a Szerző a Győri Híradó, a Győri Friss Újság, valamint a Népakarat korabeli lapszámait is.

Az eddig leírtakból talán már látható: hatalmas munkát végzett Torma Attila e kötet összeállításával; munkája eredményeképpen egy nagyon értékes és érdekes kötettel gyarapodott Győr helyismereti irodalma, melyet a téma iránt érdeklődők alapműként vehetnek kézbe. Ezért a Győr városa az I. világháború alatt című kiadványt jó szívvel ajánlom a Tisztelt Olvasók figyelmébe!

Horváth József

2017.08.04