129

Hitvallásom ecsetvonásokban

C. Tóth Lujza festőművész kiállítása a Marcal étteremben

02

Nagy érdeklődés kísérte C. Tóth Lujza festő Hitvallásom ecsetvonásokban című önálló kiállításának megnyitóját 2017. július 13-án délután a Marcal étteremben (Győr, Déry Tibor u. 11/A.). A tárlat egészen szeptember 3-ig tekinthető meg.

C. Tóth Lujza 1945-ben született Budapesten. Nyugdíjazása után újra komolyabban, autodidakta módon kezdett foglalkozni a festészettel. 2004-ben a Beöthy Képzőművészeti Társaság tagja lett, s ugyanebben az évben csatlakozott a Paál László Képzőművészeti Körhöz.

Munkásságát Bernáth Aurél szavaival jellemezte: „Az általad teremtett szépség magában hordja a derűlátást és a mélységet, a művészet két ilyen tartalmának ritkán összeolvasztható fajtáját. Ezért örül mindenki, aki képeid elé kerül: ezért nem terhelődik meg a néző semmiféle érzéssel, s ezért marad emléke tartós.

A kiállítás megnyitóján sok barátja, ismerőse tisztelte meg C. Tóth Lujzát, akit a megjelent művészek köszöntöttek. Sej Edit és társainak zenéje fogadta, mintegy megalapozva a kitűnő hangulatot. A köszöntések és bemutatások után Gősi Vali költő, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség tagjának tolmácsolásában hallhattunk két lélekemelő verset.

Az alkotóval Dr. Dézsiné D. Beöthy Hajnalka beszélgetett. A vendégek érdeklődve hallgatták, hogy indult el a munkássága, milyen állomásai voltak művészeti pályájának, milyen eredményekkel büszkélkedhet, milyen új festői stílusokat próbált ki az utóbbi időben. Szeretettel és alázattal beszélt a festészetről, az alkotótáborok hangulatáról és azokról a személyekről, akik bíztatták és támogatták őt művészete kiteljesedésében. A bemutatás végén Dr. Dézsiné D. Beöthy Hajnalka és férje életműdíjat adományozott C. Tóth Lujza festőművésznek.

A megható díjátadó után Sej Edit zenekara és énekkara szórakoztatta a barátokat és érdeklődőket. Mojzer Mária festőtárs egy verssel köszöntötte C. Tóth Lujzát. A megnyitó zárásaként aztán újra Sej Editék emelték még magasabbra az est fényét.

Végignézve a kiállítást felmerül bennünk a kérdés: melyik képen hagyott legtöbb üzenetet a szemlélődők számára C. Tóth Lujza, melyik Ő igazán? A hirtelen emelkedő, havas hegyoldal? A kőszikla talán vagy a felhőkbe burkolózó hegyorom? Az a düledező, öreg romház vagy az a piros pipacs? A kanyargós út inkább vagy a hajladozó fa a folyó partján? A tálka gyümölcs, a magányos lány a tengerparton? Botjára támaszkodó nagyanyó vagy fiatal bakfis, kinek hajába kap a szél? Folyó vagy inkább tenger? Kálvária keresztje, templomtorony vagy az esős utca?  Lejtő? Emelkedő? Égig érő fenyőfa vagy inkább alma, a ropogós? Buja rózsa, apró virágú pipitér? Tavasz, a sokszínű vagy inkább tél, hideg és fehér? Színes levelű, őszi erdő vagy nyári mezőn hajladozó kalász?

Szerintem mindannyian tudjuk a választ: valamennyi kép, ecsetvonás, fény és árnyék maga C. Tóth Lujza, az alkotó, kísérletező festő.

A kiállítás 2017. szeptember 3-ig tekinthető meg Győrben, a Marcal étteremben (Győr, Déry Tibor u. 11/A.).

Vehofsics Erzsébet

2017.07.24