460

200 éve hunyt el Jane Austen, angol regényírónő

Nagy Mária írása

jane-austen

Jane Austen 1775. december 16-án született Steventonban egy lelkészcsaládban. Nyolcan voltak testvérek, hat fiú és két lány. Anyja Cassandra Austen (leánykori nevén Leigh), apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglikán plébános volt, tudós ember, aki a tanulás szeretetére nevelte gyermekeit. A család számára legfontosabb szórakozás a színjátszás volt: 1782-1784 között színjátékokat adtak elő a steventoni parókián.

1783-ban Jane Austen és nővére rövid időre egyik nagybátyjuk testvéréhez, Mrs. Cawley-hoz költöztek, hogy ott tanulhassanak. Ő Oxfordban élt, később azonban Southamptonba költözött. A testvérpárt egy járvány kitörése után hazahozták. Jane meglehetősen sokat olvasott korának népszerű és szépirodalmából egyaránt, apja 1801-re 500 könyvből álló könyvtárral rendelkezett. 1785 és 1786 között Jane-t és testvérét, Cassandrát a readingi Abbey kollégiumába íratták be.

1801-ben édesapja hirtelen úgy döntött, hogy Bathba költözik, őt később a családja is követte. Bath-ban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, ez pedig mindig újabb élményforrás volt Jane számára. Kamaszkorában kezdett el írni, változatos irodalmi formákkal kísérletezve, mint például a levélregény, történetek, vers, amelyeket aztán elhagyott, és alaposan kidolgozott könyvek megírásába kezdett.

Első regényét 1795-ben írta (Elinorés Marianne), 1811-ben ez jelent meg Értelem és érzelem címmel. Igazi népszerűséget és sikert második regénye, a Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) hozta meg számára. Ez a könyve a Trisztán és Izolda modern változata. A klastrom titka (Nothanger Abby) című regényét 1797-ben kezdte el írni, de a mű a Rábeszélés (Persuasion) című regénnyel együtt csak a halála után jelent meg, 1818-ban.

1805-ben meghalt Jane Austen édesapja, édesanyjával és néhány testvérével Southamptonban telepedtek le, ahol 1809-ig éltek szűkös anyagi körülmények között. Ekkor Edward nevű bátyja a rendelkezésükre bocsátott egy családi házat chawtoni kastélya közelében. Jane itt boldogan élt és alkotott, gyakran fogadta fiatalabb rokonait, és sűrűn meglátogatta Kentben és Londonban élő bátyjait. Ő maga visszavonultan élt, az orvosok előtt akkor még ismeretlen betegségben, Addison-kórban szenvedett: teste elfeketedett, és a kór elhatalmasodása után már nem járt emberek közé. Sohasem ment férjhez, s bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, az eljegyzést később felbontották.

1811-ben megjelent az Értelem és érzelem, ám nem a saját neve alatt, csupán annyit írtak rá, hogy „egy hölgy tollából”. Eleinte csak családja és szűkebb környezete tudta, hogy a könyvet Jane Austen írta. A mű jó kritikát kapott, az olvasóknak tetszett, 140 fontot hozott a konyhára. Az emberek elkezdték vásárolni a könyveit, még IV. György király is nagy rajongója lett, minden várában tartott egy sorozatot a művekből.

A mansfieldi kastély 1814-ben, az Emma 1815-ben jelent meg – ezek már viszonylag késői regényei, de bennük már megmutatkozott írói nagysága. Regényei az angol vidéki úri társaság hétköznapjait elevenítik meg, finom gúnnyal ábrázolják a látogatások, bálok sorozatát, a mamák mesterkedéseit, hogy lányukat minél előbb férjhez adják. Könyvei már a modernséget mutatják, hősei nők, mégsem csak a nők világát ábrázolják. Közvetlen és megnyerő ábrázolásmódját stílusa teszi tökéletessé, úgy szól olvasóihoz, mintha meghitt baráti körben beszélne. Formailag a jól épített tömör szerkezet, elegancia jellemzi stílusát. Mindezek fogadtatása akkor meglehetősen ellentmondásos volt.

1817-ben Winchesterbe utazott gyógykezelésre, de sajnos nem tudtak rajta segíteni, itt halt meg július 18-án. A Winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én (ebben a korban nők általában nem vettek részt a temetői szertartásokon, így Cassandra testvére sem volt jelen).

Jane Austen regényeit többszörösen megfilmesítették, tévéfilmként, minisorozatként és sorozatként egyaránt. Az első adaptációra 1940-ben került sor, az MGM a Büszkeség és balítéletet vitte vászonra. A BBC az 1970-es években tévésorozatainak világát és karaktereit is Jane Austenéhez igazította, az 1990-es években pedig megszülettek minden idők legsikeresebb feldolgozásai: az Ang Lee rendezte Értelem és érzelem című mozifilmmel nehéz versenybe szállni, ahogyan a BBC 1995-ös minisorozatával is, amelyben az Oscar-díjas Colin Firth alakította a Büszkeség és balítéletben Mr. Darcy-t.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia.hu, ekultura.hu, Világirodalmi lexikon. 1. köt. A-Cal.Budapest : Akadémiai Kiadó, 1974.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2017.07.18
13